Új törésvonalak jöhetnek a politikában

Csizmadia Ervin

politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója

A lezajlott önkormányzati választás nyomán egyetlen kérdés motoszkál az elemző fejében: vajon beszélhetünk-e még a magyar politikában a jobboldal és a baloldal közötti versenyről?


S most nem is az arányokra gondolok, hiszen a jobboldal játszi könnyedségű győzelmet aratott. Hanem arra, hogy az elkövetkező négy évben érvényben marad-e még bal-jobb "hagyományos" törésvonala. Vagy netalántán másfajta - újabb - törésvonalak jelennek meg a pártpolitikában?


Ha így lenne, s új törésvonal jelenne meg, az korántsem volna meglepő. Éppen ilyen módon alakult át a lengyel politika a 2000-es évektől. Ott addig a néhai kommunista utódpárt és a Szolidaritás utódszervezetei küzdöttek egymással, s a lengyeleknek is volt egy SZDSZ-e. S mi történt? Egyfelől az ottani SZDSZ kihullott a parlamentből m(ededig stimmel), majd kisvártatva a baloldali utódpárt is vészesen (10-12 %-ra) összezsugorodott (egy ideje már ez is stimmel).


Ne csodálkozzunk hát, ha itthon egyre kevesebben hisznek abban, hogy egy szárnyaló jobboldal ellenfele továbbra is a baloldal lehet. Mert máris itt a kérdés? Melyik baloldal? AZ MSZP, amely félszívvel beállt ugyan Bokros Lajos mögé, de a választás után máris önálló profilját hangoztatja? A DK, amelyben ott van ugyan a talentumnak nem híján lévő Gyurcsány Ferenc, amely pártnak épp ő egyúttal tehertétele is? Vagy az Együtt-PM, amely egyáltalán nem tudta megtennie azt, amit alapítója, Bajnai Gordon ígért 2012 októberében?


Ha lett volna bennük spiritusz, már régen kihívóvá váltak volna. De valamiért nem váltak azzá, s ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a baloldal márkája alatt ilyen versenyképes alakulat nemigen várható. De akkor mi léphet a bal-jobb (vagy inkább jobb-bal) törésvonal helyére? Megint csak utalok a lengyel példára: amióta a néhai bal összetöpörödött, a liberálisok meg egyenesen kizuhantak a parlamentből, a jobboldalon belül képződött törésvonal. Donald Tusk mérsékelt konzervatív liberális pártja küzd a radikálisabb Jog és Igazsággal.
A képlet a jobboldalon belül van.


Elképzelhető, hogy Magyarországon is ide kerül át, ami azt jelentené, hogy a Fidesz mellett egy jobboldali liberális formáció is megjelenik. Ilyesfajta igény a 90-es évek közepe óta bimbódzik Magyarországon is. Amikor 1994-ben az MSZP kormányra került, bizonyos liberális körökben élt az igény, hogy annak távlatilag a liberális párt legyen a váltópártja.


Ma a Fidesznek, meglehet liberális oldalról teremtődik majd meg a kihívója. Ez semmiképp sem lehet egy "új SZDSZ", ám valamiféle liberális vonulata annak a pártnak bizonyosan lesz.


Ma még el sem képzelhető, mit hoz a jövő, egyben azonban biztosak lehetünk: a mostani helyzetben az ellenzék győzelemre képtelen. ha pedig az, gondolkodnia kell új képleteken. Szerintem nem biztos, hogy az új versenypályán továbbra is MSZP-nek hívják majd a legerősebb pártot, ám az biztos, hogy a legerősebb párt ma még nem létezik.

Az ellenzéknek most az egyszer nem csak vajúdnia kell (és egeret szülnie). Már, ha heggyé akar válni.


Mire szavazunk az önkormányzati választáson?


Pártokra és szervezetekre
Személyiségekre, ismert arcokra

SZAVAZAT UTÁN