Várnai László
a CivilZugló egyesület elnöke, önkormányzati képviselő
A zöldterület és a beépített örökség védelmére alakult CivilZugló egyesület két éve minden lehetséges fórumon tiltakozik a Városliget beépítése, illetve a múzeumprojekt ellen. Az alapötlet, a múzeumok egy helyre zsúfolása és Budapest egyik legnagyobb közparkjának beépítése szerintünk eleve hibás, ráadásul mindez a lakók, a civil és a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül, azaz véleményük negligálásával történik.
Az egyesület egyik legnagyobb kifogása, hogy a parlament
Papcsák Ferenc javaslatára 2013. december 13-án a Múzeumi Negyedet, illetve a
Liget egész területét egy törvénnyel kiemelt beruházássá nyilvánította, amivel
elvette a fővárosi és a kerületi önkormányzatok, valamint az emberek
beleszólási jogát. A projekt kikerült a társadalmi egyeztetés kötelezettsége
alól.
Ettől persze még lehetne jó is a terv, de jelenleg úgy tűnik, hogy a kormányon és a tervet kidolgozókon kívül mindenki ellenzi, szinte mindenki azt mondja, hogy ez így nem jó. Csaknem 20 ezer aláírást gyűjtött az egyesület, ellenzi az Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport, az Építészfórum, a turizmussal foglalkozó szakemberek is, sőt, még a budapesti városvezetés sem áll ki mellette túlságosan. Biztos vagyok benne, ha a Fővárosi Közgyűlés kapna 150 milliárdot, azt egész másra költené.
A Városliget nemcsak Zugló, hanem a VI.–VII. kerületben élők számára is rendkívül fontos, hiszen ez az egyetlen jelentős zöldterület a közelben. A nagyobb arányú, több mint kétszeresére növő beépítéssel ez mindenképpen csökkenni fog. A zöldterület nagysága a Felvonulási tér parkosításával lehet, hogy összességében nőni fog, de ezt a visszaparkosítást meg lehetne tenni új épületek építése nélkül is.
A Liget már most is maximálisan ki van használva, ha jó az idő, a zöldterület tele van emberekkel, játszóterek, sportpályák vannak itt, közparkként funkcionál. Éppen ezért a zöldterület rendbetételére, a gyep, a padok, az utak, a közvilágítás felújítására lenne valóban nagy szükség, ahogy évtizedek óta kérik a helyiek, hogy létesüljön például egy futókör. Nem nagyot kell álmodni, elegendő lenne a gondos állagmegóvás, hiszen a Múzeumnegyed projektre mostanáig elköltött majdnem egymilliárd forintból az egész parkot rendbe lehetett volna tenni.
A Múzeumnegyed terv az egyesület szerint nemcsak a kerület és a budapesti lakosok érdekeit sérti, hanem szöges ellentétben áll a főváros hosszú távú, 2030-ig szóló fejlesztési tervével is. Ez egy hosszú időn át készülő, kiérlelt koncepció volt, melyet elfogadott a Fővárosi Közgyűlés, és amelyben az szerepel, hogy a fővárosban a barnamezős zónákat, tehát az elhagyott ipari és kereskedelmi célú területeket kell fejleszteni, a zöldfelületek felértékelődése miatt a város szabad tereit csak a legindokoltabb esetekben szabad beépítésre szánt területként használni, a turisztikai desztinációkat szét kell húzni, hogy ne egy helyre koncentrálódjanak, illetve a város észak–déli tengelyét kell erősíteni.
Ezzel a konszenzussal
elfogadott koncepcióval, annak minden pontjával szembemegy a Múzeumnegyed projekt.
Az oda tervezett öt épülettel a Liget mint közpark megszűnne, hiszen a Városliget építési szabályozásának tervében összesen 120 ezer négyzetméternyi megépítendő szintterület szerepel.
Az egyesület nem visel méregzöld szemüveget, így nem ragaszkodunk minden egyes fához, és a Felvonulási téren egy vagy két kisebb épületet nem is elleneznénk, ha egyébként a Városliget többi részén a zöldfelület cserébe megújulna. De az új Nemzeti Galéria tervét abszurdnak és irreálisnak tartjuk, hiszen egy 46 ezer négyzetméteres, 40 méter magas épületről van szó, amely a többi épületnél nagyságrendekkel nagyobb, és amely a parkba, sportpályák és fák helyére létesülne, a Liget fái fölé magasodna. Ennek megakadályozásáért a CivilZugló Egyesület, mely ennek az épületnek a helyére szervezte a fa-örökbefogadást is , mindent meg fog tenni. Figyelmeztetünk: Budapest-szintű, komoly megmozdulások lehetnek.
Véleményünk szerint új Nemzeti Galériára egyáltalán nincs szükség, a gyűjtemény elmozdítása a Budai Várból méltatlan, hiszen most a legfontosabb műtárgyak Budapest legfontosabb, ikonikus épületében vannak elhelyezve, azaz tökéletes helyen.
Mivel a fejlesztési pénzek végesek, a Múzeumnegyed projekt hátráltatja a főváros más területeinek rendbetételét, mert elvonja a forrásokat a barnamezős zónák fejlesztésétől, pedig egy-egy nagyobb beruházás nemcsak rehabilitálná ezeket a területeket, nemcsak funkciót adna nekik, de életet lehelne a környezetükbe is, tehermentesítve a túlhasznált területeket, amilyen a Városliget is.
Budapesten nagyon sok a barna zóna, amelyek egy része kulturális projektekre, múzeumok építésére is alkalmas. Zuglóban tökéletes helyszín például a Rákosrendező, amely 20 éve kihasználatlanul álló 180 hektáros terület. Itt a Vaúttörténeti Parkot továbbfejlesztve, a Pecsába zsúfolt repüléstörténeti gyűjteményt, a Ferihegy 2 mellett árválkodó Malév-gépeket, továbbá a BKV Szentendrén deponált veterán járműveit összevonva világszínvonalú közlekedési gyűjteményt lehetne létrehozni. De van ilyen hasznosítható terület más kerületekben is: a Józsefvárosi pályaudvar, a Csepel-sziget északi része vagy Aquincum környékén a Gázgyár, amely egy tökéletesen felújított ipari műemlék minden funkció nélkül, ezáltal adekvát helye lehetne az Építészeti Múzeumnak.
Bár turisztikai szakemberek szerint a múzeumnegyed nem generálna plusz-turistaforgalmat Budapestre, de a látogatások nagy részét egy helyre koncentrálná. A projekt egy-másfél millió látogatóval számol évente, amihez viszont semmilyen részletes közlekedési terv, és megvalósításukhoz, pl. a Koós Károly sétány kiváltásához költségvetés nem készült. A megnövekedett autó- és buszforgalom környezeti terhelést jelent, a megmaradó zöldfelületek még karbantartás mellett is tönkremennének, a pihenés és a rekreáció pedig végleg lehetetlenné válna.
Várnai László, elnök, CivilZugló Egyesület