Baán László: A Liget Budapest kulturális és gazdasági hasznot is hoz

Ennek oka sok tényezőben kereshető, az átgondolatlan városmarketingtől a turisztikai szempontból vonzó fejlesztések hiányán át sok okot fel lehetne sorolni. Az azonban nyilvánvaló tény, hogy Budapestnek az európai nagyvárosok turistákért zajló versenyében a jelenleginél jóval több olyan erős kulturális-turisztikai brandre, egyedi vonzerőre van szüksége, amely a hagyományainkra épül, s egyedülálló, sehol máshol nem fellelhető élményt kínál. A Városliget komplex és átfogó megújítását célzó Liget Budapest Projekt rendelkezik azon tényezőkkel, amelyek egy ilyen, a szakemberek által turisztikai mágnesnek mondott jelenség megteremtéshez szükségesek. Mindenekelőtt megvannak hozzá a feltételek, a hagyományok, hiszen az Állatkert 1866-os megnyitása óta eleink számos, önmagában is vonzó intézményt hoztak létre ebben a városi parkban, elég csak a Szépművészeti Múzeumra, a Műcsarnokra, a Közlekedési Múzeumra, a Vajdahunyad Várára, a Műjégpályára, vagy a Széchenyi Fürdőre gondolni. Így a 20. század elejére már egy olyan különleges, Európában egyedülálló városi park jött létre, ahol egyszerre és egyenrangúan volt – és azóta is van - jelen a kultúra, a szórakozás és a zöldterülethez kapcsolódó kikapcsolódás, a rekreáció. Ezt a már meglévő, s a budapestiek által oly annyira kedvelt unikális „együttállást” fejleszti tovább a projekt, öt új múzeumi épület – a FotóMúzeum Budapest (Magyar Fotográfiai Múzeum), a Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, valamint az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum – létrehozásával, a Városliget zöldterületi bővítésével és rehabilitációjával, valamint a már itt lévő intézmények megújításával és korszerűsítésével. A projekt Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésével a kulturális turizmus 21. századi trendjeinek megfelelően, az új, önmagukban is jelentős vonzerőként működő, modern múzeumépületek létrehozását tűzte ki egyik célul, ugyanis nemzetközi gyakorlatban is a vonzó gyűjtemények képviselik a kulturális témára épülő tematikus városrészek egyik fő súlypontját.

Berlin, Bécs, München, Frankfurt, Amszterdam, Rotterdam, Washington és még sorolhatnánk tovább a híres és sikeres múzeumi negyeddel rendelkező városokat. Természetesen fentebbi példák mellett is oktalanság volna azt állítani, hogy csakis koncentráltan érdemes elhelyezni a városi múzeumok egy részét, majdnem akkora oktalanság, mint azt állítani, hogy nem szabad koncentráltan elhelyezni egy város közgyűjteményeinek bizonyos hányadát.

2018-ra a Városligetben a megújuló régi, és a létrejövő új intézmények rendkívül széles, egy új múzeumi negyedet is magába ölelő, ám azon messze túlmutató palettájának köszönhetően minden adott lesz ahhoz, hogy a Liget Európa egyik első számú, a kulturális turizmusra és a minőségi szabadidő eltöltésre épülő, családi-turisztikai desztinációjává váljon. A megújult Városliget így a turizmus egyig fontos területén, ún. családi city-breakek piacán a turistákért zajló versenyben egy olyan egyedi komplexitású helyszínt tud majd nyújtani, amely akár egy egész hétvégére is színvonalas programot, maradandó élményt kínál a különböző korú és érdeklődésű családtagoknak.

S ha már egy ilyen új brand – a velünk versenyző számtalan város helyett -Budapestre vonz majd új vendégeket, azok természetesen nem fognak megállni a Liget határainál, hanem akárcsak a többiek, bejárják majd a város számukra élményt kínáló egyéb helyszíneit is – aki ennek az ellentétét állítja, az nem látott még élő turistát. S ugyanígy természetes az is, hogy a Városliget megújulásának, zöldfelülete bővülésének és rehabilitációjának, az általa nyújtott kínálat minőségemelésének elsődleges kedvezményezettjei - a megnövekvő turistaforgalom mellett is - a helyiek, a Liget régi és új rendszeres látogatói lesznek.

Ez a szinergia a barnamezős beruházások, foghíjbeépítések, vagy régebbi épületek rehabilitációja során nem jönne létre, így az ilyen megoldások pusztán a múzeumok elhelyezését oldanák meg, de Budapest nemzetközi turisztikai vonzerejét nem növelnék – vagyis a közpénzkiadás mellett nem számíthatnánk közpénzbevételekkel, ami pedig egy ekkora léptékű projekt esetében a mai gazdasági viszonyaink között alapvető fontossággal bír. A Liget Budapest projektnek – számos más előnye mellett – kiemelkedő értéke, hogy nem pusztán kulturális, hanem gazdasági hasznot is hoz az országnak.

A Liget Budapest fejlesztésnek köszönhetően megnövekedett turistaforgalom hatására ugyanis, ahogy azt a KPMG gazdasági hatástanulmánya is rögzíti, nemzetgazdasági szinten várhatóan 10 évben belül megtérül majd a Liget Budapest Projekt megvalósítási költsége. A vonatkozó tanulmány szerint a Projekt 2018-as befejezését követő 10 éven belül, 2028-ra a fejlesztés által generált bevételek már kiegyenlítik annak teljes bekerülési költségét. A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben, a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a jelenlegi 4 millió főről 5,9 millió főre nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd, évi 6,2 millió főben, ezen belül pedig legalább évi háromszázezer fővel nőhet a Budapestre érkező külföldi turisták száma.

Összefoglalva: a Liget Budapest Projekt megvalósítása olyan lehetőséget biztosíthat Budapestnek, amely a kulturális turizmus területén új, az eddigieknél erősebb pozíciókat jelent majd a városnak Európában. Mindezt úgy, hogy a meglévő értékeket ötvözi a 21. század legkorszerűbb megoldásaival, így hozva létre egy új, erős, de könnyen értelmező, vonzó brandet Budapest és Magyarország számára. S természetesen a megújult Liget nemcsak a kül- és belföldi turistáknak, hanem a budapestieknek, a környéken lakóknak, a Városliget mindennapos használóinak is minden szempontból többet és jobbat fog nyújtani, mint jelenlegi állapotában.

A városligeti fejlesztés elemei

A zöldfelületi fejlesztés

A múzeumok

Az új múzeumi épületek