Polgár Judit: Nem a sakkot, a sakkal kell tanítani

Fotó: MTI/MTVA / Földi Imre

-

HÁTTÉR

Augusztus közepén világranglista-vezetőként jelentette be visszavonulását minden idők legjobb női sakkozója, aki most már gyerekei miatt is az általa kidolgozott képességfejlesztő módszernek, a Sakkpalotának szenteli minden idejét. De mi ez a módszer, hogyan lehet oktatni a sakkon keresztül, és miért kezdenek általa érzelmileg is kötődni a gyerekek a tananyaghoz?


A férfivilágbajnokok közül legyőzte Kaszparovot, Karpovot, Anandot és a világbajnoki címvédő Carlsent is, a nők között pedig minden létező rekordot megdöntött. 1988-ban tagja volt az olimpiaibajnok-csapatnak Szalonikiben, két nővérével Zsuzsával és Zsófiával, valamint Mádl Ildikóval két év múlva megvédték címüket Újvidéken is. Két gyermek édesanyjaként már évekkel ezelőtt belefogott sajátos oktatási programjába. A 2014-ben sport kategóriában Prima primissimára jelölt nemzetközi sakknagymester még ezüstérmet nyert csapatban a sakkolimpián, de most már minden idejét a Sakkpalotának szenteli.



Anandon most nincs teher, bár kétségtelenül Carlsen az esélyesebb. Hihetetlenül izgalmas a játékuk, de nem tudom, hogy mi lesz.

Visszavonulása után is naprakészen követi a sakkvilág eseményeit. A továbbiakban azonban az élsportnál, a sakkvilágbajnoki páros döntőnél számára fontosabb dolgokra tereli a szót.


Polgár Judit

Élesnek aposztrofált, a sakkot anya-, pontosabban apanyelvként beszélő, céltudatosan pszichologizáló stílusával verte ripityára a férfiakat. Édesapja, a sokáig megszállott gyerekkínzóként számon tartott Polgár László nem a női kategóriában, hanem az Élő-pontszámban több százzal a nők előtt előtt álló férfiak ellen versenyeztette kislány korától. Orosz-német szakos édesanyja és pszichopedagógus, eszperantista édesapja harmadik gyermekeként beleszületett a sakkba. A célratörő, agresszív játékmodora és a kislányos, majd nőies egyénisége között feszülő ellentmondás zavarba hozta a legnagyobbakat is.

„Amikor én tanultam, akkor csak a sakktábla volt és a figurák. Mivel a nővéreim sakkoztak, teljesen természetes volt, hogy én azt akarom csinálni, amit ők. Nekem a sakk az élet része volt. Apuék zseniális pedagógusok voltak, nem spóroltak soha a dicsérettel, és egy gyereknek ez a lehető legjobb” – mesél saját pályakezdéséről.

Ő akart bemenni abba a szobába, ahol a nővérei játszottak, mert kíváncsi volt. Partit azonban csak az után engedélyeztek neki a szülei, amíg – mint mondja – álmából felkeltve nem tudta, hogy miként léphet a huszár. „A2-ről C3-ra, aztán D5, F6, és a többi. Szórakoztató volt lólépésben végig járni a táblát. Játszva tanultam meg, hogy mi a neve a 64 mezőnek egyenként. Most is így tanítjuk a gyerekeket: ahogy neked is van kereszt- és vezetékneved, így a tábla mezőinek is egyedi nevei vannak” – mondja.

Amikor a most negyedikes általános iskolás Olivér fia óvodába ment, eldöntötte, hogy érdemes közkinccsé tenni ezt az élményalapú tanulást. Még bőven világranglista-vezető volt a nők között, és sorra verte a férfi élmezőny tagjait, amikor – mivel saját bevallása szerint mindig sakkra jár az agya – azt javasolta az óvoda igazgatójának, hogy érdemes lenne bevezetni ezt a játékot is a foglalkozásokra. Szerencséjére gyerekei magánoviba jártak, az intézmény pedig nyitott volt a kezdeményezésre. A komolyságától és bonyolultságától megrettenő laikusok megnyugtatására Zsófi nővérével 2010-ben írták meg (először angolul) a Sakkjátszótér című könyvüket. „A gyerekek szerették, és a pedagógusok is, igaz, az ovis programban sakkoktató jár hozzájuk mindmáig” – mondja.



A játszótér pár év alatt olyan – elsős és másodikos kisiskolásoknak készült, tankönyvet, munkafüzetet, tanári sillabuszt, különféle játékokat tartalmazó – oktatási programmá nőtte ki magát, amely a sakk világán keresztül vezeti be a gyerekeket az írás, az olvasás, a matematika és a környezetismeret világába. „Nem sakkot, hanem a sakkal tanítunk” – mondja Polgár Judit. Afféle sakkos képességfejlesztés a program lényege.

„Dobókockánk, sakkszőnyegünk is van, amelyekkel játszva megismerhető sok minden.” A vezérrel például az átló fogalma, de a magánhangzók is megértethetőek. Az elsősök így egymáshoz kapcsolva mozgásos, verbális és vizuális ismeretekhez is hozzájutnak.


A gyerekek azért kattannak rá, mert érzik a játékosságot. Játékkal sokkal jobban bevésődnek a dolgok. Többségüknél kiveri a biztosítékot, ha tankönyvekből, tantárgyakat kell tanulniuk.


Polgár Judit szerint az általa fejlesztett kereszttantárgyas oktatási rendszer célja nem az élversenyzők kinevelése, hanem hogy számolni vagy olvasni segítsen. A mellékhatás persze végül mégiscsak az, hogy a gyerekek sakkoznak a szünetekben. Ugyanakkor az oktatási programnak érdemjegyekben is megmutatkozó eredményei is vannak. A napokban számoltak be neki, hogy Szegeden, egy nem a legjobb képességű gyerekekből álló osztályban két hónapnyi sakkozás után meredeken emelkednek a tanulmányi eredmények. A Nemzeti Alaptanterv részeként tavaly óta választható tananyag a Sakkpalota. Az oktatási minisztériumban azt mondták nekik, hogy anyagilag semmilyen szinten nem tudják támogatni a kidolgozását, ezért az egészet saját erőforrásból kellett megoldani.


„Első számú szempont, hogy folyamatos sikerélményhez jussanak a gyerekek. Ez borzalmasan fontos dolog. Engem is ez hajtott” – osztja meg a legfőbb motivációját. A megszemélyesített sakkfigurák miatt – Vivi Vezér, Futi Futó – szerinte rendkívül szoros érzelmi kötődés is kialakul a tananyaggal. S mivel minden mindenhez kapcsolódik, az ismeretanyag sem bomlik tantárgyakra. A számolás és a szavakkal való foglalkozás nem különül el egymástól.

Szerinte minden gyereknek szüksége van arra, hogy rendszerben gondolkodjon, hogy össze tudja rakni a világot maga körül.


Hogy a gondolatokat egymásba tudja illeszteni, hogy tudjon dönteni és aztán a döntéséért felelősséget vállalni. Hogy el tudja fogadni, tiszteletben tudja tartani a másikat, hogy sportszerűen tudjon játszani. Aztán teljesen mindegy, hogy mi lesz később, matematikus, biokémikus vagy irodalmár, esetleg sakkozó.

Sakkpalota

Az akkreditált módszertani rendszer neurológiailag igazolt alapvetése, hogy sakkozás közben a gyerekek egy sor már tárolt információt mozgósítanak és kombinálnak össze, miközben idegrendszerükben a sejtek közti kapcsolatok száma sokszorozódik. Polgár Judit szerint ezeket a kapcsolatokat használni lehet a tanulása során is. A sakk a maga vizuális szimbólumrendszerével az egész tanulási folyamat kialakulására komoly hatással van. A Sakkpalota ezek alapján egy olyan komplex képességfejlesztő módszer, amellyel minden kisgyermeket érdemes megismertetni a legfogékonyabb időszakban, vagyis az óvoda és az iskola közötti átmenet során, valamint az alsó tagozatos tanulmányai idején.

A sakk Polgár Judit szerint idegen nyelv is. Ő legalábbis bárhová is került a nagyvilágban, mindenütt talált sakkul beszélő embereket – Balin, Brazíliában vagy a pesti Keleti pályaudvaron, ahol férjével állt le játszani egy bácsival, aki sörben schnellezett. „Miután bemutatkoztam, már nem bosszankodott, de szerintem még ma sem érti, mit kerestem ott.”

„A sakk az én életemben is játéknak indult, aztán alkotássá vált – már gyerekként rengeteg kombinációt dolgoztam ki, mondjuk, hogyan adhatok mattot két lépésben. Aztán tudományosan megalapozott versenysport lett belőle, de ettől függetlenül ma is nagyon szeretek játszani”.


Sakkvilágbajnoki páros döntő

Jelenleg is zajlik Szocsiban a Magnus Carlsen-Viswanathan Anand világbajnoki páros mérkőzés, amelyet az a versenyző nyer, aki elsőként éri el a 6,5 pontot.

A játszmákban 2 óra alatt 40 lépést kell megtenni, majd az ezt követő 20 lépésre 60 perc áll rendelkezésre. Ha a játszma ezalatt nem fejeződik be, akkor 15-15 perc időt kapnak, és gondolkodási idejük a 61. lépés megtételétől lépésenként 30 másodperccel nő. Minden második játszma után szabadnap következik. Ha a mérkőzés a 12. játszma után döntetlenre (6–6) áll, akkor négyjátszmás rapid párharcra kerül sor, melynek során 25-25 percet kapnak, lépésenként 10 másodperc többletidővel. Ha ez sem vezet eredményre, akkor két villámsakk időbeosztású játszma következik, amelynek során 5-5 perc és lépésenként 3 másodperc többletidő áll a játékosok rendelkezésére.