A MOB Budapestre hozná a 2024-es Olimpiát

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre

-

HÁTTÉR

A MOB azt javasolja Budapestnek, hogy Boston, Róma, Párizs és a dél-afrikai Durban mellett pályázza meg a 2024-es olimpia rendezési jogát.


A műkorcsolyázókat képviselő Kósa Lajostól a legújabban az internetkonzultációval is megbízott MTK-elnök Deutsch Tamáson át – a fogyatékosok sportjáért felelős tagozat színeiben – a sportért felelős Simicskó István államtitkárig a magyar nagypolitika krémje is képviseltette magát a Magyar Olimpiai Bizottság február 6-i közgyűlésén. Az egy főre jutó olimpiai, világ- és Európa-bajnokok száma azonban magasabbnak bizonyult a budai MOM-Park szomszédságában található Larus étteremben.


A pályázati folyamat NOB által meghatározott főbb állomásai:

jelentkezési szakasz:

2015. szeptember 15. - a jelentkezés határideje

2015. október 7-9. - a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak Lausanne-ban

2016. január 8. - a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje

2016. március - a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezőkkel

2016. április/május - a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat

2016. május - a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendő dokumentációt

pályázati szakasz:

2016. augusztus 5-21. - a pályázó városok megfigyelőként részt vesznek a riói olimpián

2016. november/december - a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2017. január - a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje

2017. február/március - az értékelő bizottság helyszíni látogatásai

2017. június - a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését

2017. június - a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást

2017 nyara - a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása

Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja vállalta magára, hogy elmagyarázza a 225 MOB-tagból jelenlévő 126 szavazatra jogosult sporttársnak, hogy mire is adhat esélyt Magyarországnak az „Agenda 2020”. Az általa „húsz-húsz” néven említett programot az egykori köztársasági elnök szerint Thomas Bach NOB-elnök változtatási kedve hívta életre. Valamint az olyan galaktikus költségvetésű olimpiák, mint a 2014-ben Szocsiban rendezett téli játékok, amelynek 50 milliárd dolláros büdzséje vállalhatatlan. „Nem lehet az olimpia nyakába varrni egy teljes régió fejlesztését, ezért két költségvetést kell készíteni, a tényleges rendezési és a járulékos terheket is tartalmazót” – fogalmazott Schmitt.

A vívó olimpiai bajnok ismertette az új pályázati processzust is, kiemelve, hogy a nyertes munkáját a NOB garantáltan 1 milliárd dollárral támogatja. Várhatóan május végére készül el a frissített megvalósíthatósági tanulmány, amely megalapozza a felelős döntést. Társadalmi támogatottságra is szükség van, és a MOB után a fővárosnak és a kormánynak is határozatot kell hoznia.

A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15. Schmitt szerint 2016 májusáig le kell adni a részletes pályázatot, aztán 2017 elején a NOB a helyszínen is megvizsgálja, hogy valóban alkalmas-e a pályázó a feladatra. A házigazdáról 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.

„A 2002-ben a Budapesti Olimpiai Mozgalom által elkészített megvalósíthatósági tanulmányt túlzás nélkül az első nemzeti stratégiának nevezhetjük, ezt 2006-ban aktualizáltuk, és ha az azóta eltelt kilenc év fejlesztéseit is beépítjük, és figyelembe vesszük a NOB megváltozott kritériumait, az esélyeink egyáltalán nem reménytelenek” – válaszolt a VS.hu kérdésére Bienerth Gusztáv, a Borkai Zsolt MOB-elnök felkérésére létrejött Olimpiai Védnöki Testület tagja.

A PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cég egykori vezérigazgatója szerint Sydneyben rendezték az utolsó rentábilis olimpiát, és még a NOB-tól csak az előkészületekre 1,5 milliárd dollár támogatást kapó riói játékok is bőven ráfizetésesek lesznek. Ám úgy tűnik, a Thomas Bach nevével fémjelzett új nemzetközi vezetés valóban véget akar vetni a presztízs-olimpiáknak. Bienerth szerint, ha például a vadvízi kajak miatt szlovén vagy szlovák helyszínek is szerepelnének a Budapest mellett Győrben, Veszprémben, Szegeden és Debrecenben is rendezendő versenyeken, Magyarország pályázata akár sikeres is lehet. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke ehhez a gondolatmenethez még azt is hozzátette, hogy a magyar olimpiai sikerek okán kedvezőbb pozícióból vághatunk neki a kandidálási procedúrának. „A NOB ugyanis a gazdasági erővel szemben a sporthagyományokat és a társadalmi támogatottságot preferálja” – fogalmazott Gyárfás.

Eddig Boston, valamint Róma, Párizs és a dél-afrikai Durban már jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németország valamelyik nagyvárosa szintén beadja pályázatát.


Így könnyített a NOB

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) december elején megtartott közgyűlésén egyhangúlag szavazta meg Thomas Bach elnök 40 pontos, „Agenda 2020” című reformcsomagját. A modernizációs program lényege, hogy a jövőben emberibb léptékű olimpiákat kell rendezni, olyan költségvetéssel, ami egy Budapest méretű, 2-4 milliós lakossággal rendelkező városnak is esélyt adhat.

A NOB ezzel a változtatással a gazdaságosabb olimpiarendezés irányába terel, a fenntarthatóbb és megtérülő játékokra ösztönöz, preferálva a már meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszíneket. Plusz a hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedi, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt.

További új elem a rendszerben, hogy a potenciális jelentkezők – még mielőtt belevágnának a hivatalos kandidálásba – előzetesen egyeztetnek a NOB-bal a terveikről. Így elkerülhetőek lesznek plusz kiadások. Sokat ártott az olimpia nimbuszának, hogy a 2022-es téli játékokra eredetileg hat jelentkező volt, de négy – elsősorban pénzügyi okokból – visszalépett, és csak Peking, illetve a kazah Almati maradt versenyben.


Az „Agenda 2020” legfontosabb elemei a MOB fordításában:

  • Az olimpiai pályázati rendszer nem jelentkezés alapú lesz, hanem meghívással lehet majd részt venni az olimpiai pályázatokban. A jövőben a NOB kéri fel a potenciális érdeklődőket, hogy mutassanak be egy olyan pályázatot, mely egybecseng a hosszú távú sportszakmai, gazdasági, szociális és környezetvédelmi szükségleteikkel. A javaslat kiemeli: a korábbinál jóval nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy az adott városon kívül rendezzenek meg versenyszámokat. Regionális rendezés: újdonság, hogy az olimpia akár az országhatárokon is átnyúlhatna. A NOB aktívan pártolja a már meglévő, illetve az ideiglenesen létesített versenyhelyszínek igénybevételét. Az átláthatóság jegyében a NOB nyilvánosságra hozza a rendező várossal kötött szerződését.
  • A pályázati költségek csökkentése. NOB kockázati és lehetőség elemzést végez el minden pályázattal kapcsolatban. A fenntarthatóság szellemében az elemzésben pozitív megítélést kap a törekvés a már meglévő létesítmények kihasználására, illetve az elbontható helyszínek előnyben részesítésére ott, ahol ennek kihasználása hosszabb távon nem elképzelhető.
  • A pályázati költségek csökkentésének érdekében kevesebb lesz az utazási és prezentációs költség, azokhoz pedig komoly anyagi támogatást nyújt a NOB. Pályázatot csak elektronikus formában kell benyújtani.
  • Az Olimpiai Játékok tervezésének és rendezésének minden szintjén érvényre kell juttatni a környezeti, gazdasági, pénzügyi, szociális, jogi, stb. fenntarthatóság alapelvét. Mindemellett a NOB az olimpiai mozgalom mindennapi életében is érvényre kívánja juttatni a fenntarthatóság elvét.
  • Az Olimpiai Játékok részvételi számait illetően az alábbi számbeli korlátozásokat vezeti be a NOB: a Nyári Olimpiai Játékokra 10.500 sportoló és 5.000 kísérő akkreditálható és nevezhető. A programját 310 versenyszámban maximálják. A Téli Olimpiai Játékok esetében 2.900 sportoló és 2.000 kísérő lesz a részvétel felső korlátja, kereken 100 versenyszámmal. A NOB vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan tudja az egyéb akkreditációk számát is csökkenteni.
  • A sport orientált versenyprogram helyett esemény orientált versenyprogramot kívánnak a jövőben megvalósítani a nemzetközi sportszövetségek bevonásával, az imént felsorolt korlátozások figyelembevételével. A NOB Közgyűlés dönt bármely sportág bevonásáról az olimpiai programba, ugyanakkor meghagyja a jogot az egyes Olimpiai Játékok szervező bizottságainak, hogy javaslatot tegyenek az általuk rendezett Olimpián egy vagy több esemény beiktatására.
  • A nemi egyenlőség támogatásának jegyében a NOB együttműködik a nemzetközi sportszövetségekkel annak érdekében, hogy ösztönözzék a női részvételt és elérjék az 50 százalékos női arányt az Olimpiai Játékokon. Ennek érdekében vegyes csapatszámok bevezetését is bátorítják.
  • A NOB közvetlen segítségével és szükségszerű beavatkozásával csökkenteni kívánják az Olimpiai Játékok költségeit és irányítását pedig rugalmasabbá kívánják tenni. (Az eredeti, angol nyelvű verziót itt találja.)