„Dobd ki a cickód, a srácok kedvéért!” – nők a fociban

Fotó: Getty Images/iStockphoto / fotokostic – Képünk illusztráció

-

Noha a férfisportágként indult labdarúgásba betörtek a nők, de sem játékosként, sem edzőként, sem pedig játékvezetőként nem sikerült kivívniuk, hogy egyenlően kezeljék őket. De jó úton haladnak.


Sokak szerint a futballpályákon megmutatkozó rasszizmust ma sokkal inkább büntetik, mint a szexizmust – holott ez ugyanannyira jelen van a lelátókon és a futballkultúrában. Angliában például két híres kommentátor, Andy Gray és Richard Keys 2011-ben élcelődött egy partjelzőnőn és a West Ham United alelnökén, Karren Bradyn. A kommentátorok bocsánatot kértek, majd egy hónap múlva már egy másik csatornán vezettek műsort, mintha mi sem történt volna.

A szigetországban a Manchester City az esélyegyenlőséget leginkább erőltető klubok között van, ám szurkolótábora már nem ennyire toleráns. 2014. szeptember 21-én, a Chelsea vendégjátékakor a londoni klub fizioterapeutájának, Eva Carneirónak azt kiabálták:


„Dobd ki a cickód, a srácok kedvéért!”

A City akkor azt közölte, hogy tovább harcolnak a diszkrimináció ellen, stadionjukat, az Etihadot pedig mindenféle bőrszínű és nemű vendégeket szívesen fogadó helyszínként írták le. A szurkolók egyébként úgy vélik, hogy a lelátói szexizmus még az állóhelyes stadionok „kultúrájának” maradványa, viszont a pályán kívül nem szexisták – írja a baloldali brit hetilap, a New Statesman online kiadása.


Eva Carneiro a Chelsea játékosát, John Terry-t ápolja egy 2012-es Chelsea–Liverpoolon


A szexizmus valóban jelen van a futballpályákon, nem ritka, hogy „férfisport”-ként definiálják, a feminin vagy metroszexuális játékosokat pedig még mindig lenézik és gyengének tartják. A diszkrimináció egyéb formáit erősen támadja a futballközösség is, ám a szexizmus fölött szemet huny. Jól illusztrálja a helyzetet, ami az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) vezetőjével történt. Richard Scudamore-ról a személyi asszisztense tálalt ki, amikor azt állította, hogy szexista emaileket kapott az FA-elnöktől. Scudamore mégis a helyén maradt, sőt az FA eltussolta az ügyet. Azt állította a szövetség, hogy alaposan kivizsgálta azt, ugyanakkor a nő kijelentette: őt például meg sem kérdezték.

Nem segíti a helyzetet az sem, hogy olyan neves focisták, mint például Zlatan Ibrahimovic sem állnak ki a diszkrimináció ellen. A svéd sztár tavaly decemberben azt mondta, hogy a női labdarúgás lassú és unalmas; teljesen normális, hogy a férfi futballistákat jobban elismerik.

Igaz, az angol kormány észlelte a problémát: csütörtökön publikáltak egy jelentést, amelynek végkövetkeztetése az, hogy minél több nőt kell a sportban való részvételre ösztönözni. Aktív életmódot ajánlanak a brit nőknek, valamint azt, hogy próbáljanak ki olyan tradicionális sportokat, mint a futball vagy a rögbi.



Mi a helyzet itthon?

A szexizmus Magyarországon is „divatos” a szurkolók és szakemberek köreiben is – legalábbis erre utalt Török Gábor politológus, aki a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Női Bizottságát vezeti.


MLSZ Logó kicsi

MLSZ Női Bizottság

A főként javaslattevő bizottságot azért hozta létre az országos szövetség, hogy népszerűsítse a női labdarúgást Magyarországon – írja az MLSZ Szervezeti és Működési Szabályzata (PDF).

A bizottság tagjai között egyébként négy nő és egy férfi van.

Török a VS.hu-nak elmondta: a szurkolók általánosságban nem diszkriminálják a női focistákat és játékvezetőket, ugyanakkor alacsony az elfogadottságuk. „Nem csupán a focit szerető nézők, de még szakemberek körében is gyakran találkozom erősen elutasító véleményekkel” – állítja Török, aki szerint a Női Bizottság a Sport TV segítségével sikert ért el abban, hogy egyre többen halljanak a női labdarúgásról Magyarországon.

Úgy gondolja, hogy az MLSZ is elkötelezett a szurkolói szexizmus visszaszorításában. „Az MLSZ mai vezetése komolyan gondolja, hogy ezen a téren határozott lépéseket kell tenni, rengeteg támogatást, segítséget kapunk a szövetségtől.


Megvolt az áttörés az edzőknél

Török ugyan gyakran találkozik elutasító véleményekkel a szakemberek körében, de a magyar női válogatottnak – egy rövid 1988-as időszakot (Szabó Judit) követően – először van női szövetségi kapitánya, Markó Edina személyében. A korábbi 55-szörös válogatott játékost februárban nevezték ki. Markó az MLSZ Női Bizottságának is tagja, és szerinte a bizottság most minden eddiginél több kompetenciával rendelkezik.

„Az elmúlt évtizedekben nem nagyon fogadták el a nőket a labdarúgásban sem játékosként, sem edzőként, sem vezetőként” - mondta a VS-nek. „Nem mondhatom, hogy ellenségesen, bántóan viselkedtek velünk szemben, csak egyszerűen nem vettek bennünket komolyan”.


-

Női edző férficsapat élén?

A francia másodosztályú Clermont májusban nevezett ki női edzőt -Helena Costát - a férficsapat élére, ám ő később visszamondta a munkát.

A korábbi francia válogatott focista majd edző Corinne Diacre (képünkön) június vége óta irányítja a csapatot, egyelőre mérsékelt sikerrel: tizenkét meccs után tizennyolcadik helyen állnak a húszcsapatos másodosztályban.
Megkérdeztük Markótól, szerinte áttörést jelenthet-e Diacre kinevezése.
„Nem gondolom,hogy ennek trendnek kellene lenni. Miért nem beszélgetünk erről a kézilabda, kosárlabda, vízilabda kapcsán? Nincs semmi különbség. Én semmiképpen sem török ilyenféle babérokra, kizárólag női csapat edzője szeretnék lenni.”

A női válogatott szövetségi kapitánya nem foglalkozik azzal, hogy a férfiak által dominált futballedző-társadalom befogadta-e, egy edzőt ugyanis szerinte az eredményei minősítenek.

Kétszeres magyar bajnok, háromszoros kupagyőztes lettem a vidéki klubommal, a Viktória FC-vel. Az U19-es válogatottnak nyolc éven át voltam edzője, számos nagy »skalpot« szerezve. A felnőtt válogatottnál is elkezdtem egy munkát, ami tervezett, tudatos és hosszú távú koncepció. Hiszem, hogy meglesz az eredménye. Nem attól lesz valaki alkalmas, hogy férfi vagy nő az illető.

Markó szerint jó pár férfi kollégája megmosolyogta, hogy őt nevezték ki a válogatott élére, „amit bizonyára nem tettek volna, ha ezek mögött az eredmények mögött egy férfi áll... Tényleg nem foglalkozom vele. Amikor egymás ellen meccseltünk a kispadon, a meccs végén általában nekem volt okom mosolyogni.

Márciusban, lapunknak adott interjújában elmondta: valószínűleg nagyon kevesen tudnak arról, hogy Jakabfi Zsanett személyében kétszeres BL-győztes focistája van Magyarországnak, aki kétszer volt már a Bundesliga legjobb játékosa is. Markó szerint akkor lehet sikeres, ismert és elismert a női futball Magyarországon, ha a férfi szakág húzza magával.

Ibrahimovic korábban említett kijelentéséről – miszerint a női foci lassú és unalmas – pedig azt mondta: sosem lesz olyan gyors a női játék, mint a férfi, inkább az ötvenes-hatvanas évek kényelmes és egzotikus labdarúgását idézi.


„Ezt még helyre kell rakni az emberek fejében: ne a férfifocihoz hasonlítsanak minket, mint ahogy egy női sprintert sem egy férfival vetnek össze.”

Markó Edina, a Magyar női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya

Markó Edina, a női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya


Markó elmondása szerint egyre több fiatal lány lát fantáziát az edzői munkában. Interjúnkat akkor ezzel zárta:


„A nőknél nem vagyunk úgy lemaradva, mint a férfiaknál. A hazai női fociban most egyértelműen nagyobb lehetőség van, mint a férfiban.”

Alig van női játékvezető

A szurkolói szexizmus gyakori célpontjai a játékvezetőnők, akikkel szemben egyes drukkerek azokat az érveket hozzák fel, hogy egy nő hogyan vezethet meccset, nem is érthet hozzá, hiszen ez férfisport. Utánanéztünk, hány magyar játékvezetőnő dirigálhat a futballpályákon: a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületének honlapján szereplő, dátum nélküli taglistán 294 játékvezető szerepel, közöttük csupán tizenkettő nő. Ez négy százalékos arány, és az MLSZ Játékvezetői Bizottságában sincs képviselete a játékvezetőnőknek.


síp, játékvezető, bíró

A nemzetközi színtéren kapósak a magyar játékvezetőnők. A női Bajnokok Ligája legutóbbi fordulójában két mérkőzést is magyar vezetett: Gaál Gyöngyi és Kulcsár Katalin.

Utóbbi női BL-elődöntőn, női Eb-negyeddöntőn és férfi NBI-es bajnokin is fújt már.

Érdeklődtünk a testület egyetlen, honlapon is feltüntetett elérhetőségén, egy emailcímen, hogy mi lehet az oka az alacsony aránynak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a testület szerint a női futball terjedésével a női játékvezetők száma is nőni fog-e, illetve tesznek-e azért valamit, hogy növekedjen az arányuk a játékvezetők között. Ám levelünkre nem reagált a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testülete.

Egy neve elhallgatását kérő, a futballközeget belülről ismerő nő informátorunk 15 női játékvezetőről tud, ők az első három osztály valamelyikében dirigálnak. Úgy hallotta, összesen százötven játékvezetőnő van Magyarországon, ám nem tudta megmondani, hogy közülük hányan aktívak még.

Szerinte egyáltalán nem rossz a helyzet, főleg ahhoz képest, hogy a labdarúgás férfi sportág (volt), és természetes, hogy a nők részvételének van egyfajta elfogadási ideje.


női labdarúgás, női foci


„Más utat járnék be, ha most lennék tizenkét éves”

Hasonlóan érzi Hegyi Szilvia is, a női NBI-ben szereplő – és az ország legrégebbi női klubjaként 1970 óta működő – 1. FC Femina szélsője. Úgy véli, a női kézilabdával például azért nehéz összehasonlítani a női futballt, mert előbbinek nagyobb múltja és komolyabb eredménylistája van, mint utóbbinak.

A női focit szerinte is éri hátrányos megkülönböztetés, de ez nem a nemi különbségekből ered, hanem abból, hogy nincs még komoly múltja és hagyománya Magyarországon. Azoknál a kluboknál, ahol férfi és női szakosztály is működik – egyre több ilyen van –, alapvető, hogy a férfiak mindent megkapnak a korosztályos csapatok szintjéig is. Viszont a felnőtt női csapatnak alig jut valami, mindenért külön kell harcolniuk – pedig ha bárki megnéz egy női és férfi válogatott meccset, láthatja Hegyi szerint, hogy a nők sokkal alázatosabbak és ambiciózusabbak, mint a férfi focisták. A szélső a magyar női labdarúgást nem tartja professzionálisnak, mivel megélni még nem lehet belőle. Éppen ezért egy női játékosnak össze kell egyeztetnie a focit a megélhetésével. Hegyi maga is tanul, dolgozik és játszik egyszerre, az ebből eredő túlzott terhelés pedig egy fáradásos sérüléshez vezetett. A rehabilitációt sem a klub vagy a szövetség fizeti, hanem a játékosnak kell állnia.


női labdarúgás, női futball, női foci


Hegyi úgy érzi, hogy Magyarországon még mindig furcsa, ha egy nő focizik. A mindennapokban mindig meglepődnek – még a férfi labdarúgók is –, ha kiderül róla, hogy hétvégenként meccseket játszik. Viszont a VS.hu-nak ugyanakkor kijelentette: „nem vagyunk kirekesztve”.

A szélső szerint pozitív, amit az MLSZ Női Bizottsága tesz a szakágért, hiszen „foglalkoznak velünk, népszerűsítik a női focit, elérték, hogy a válogatottnál már legyen napidíj”. Egyelőre elképzelhetetlennek tartja, hogy egy profi magyar férfi csapatot nő vezessen, de Németországban vagy Franciaországban már lehetségesnek tartja, hogy a belátható időn belül egyre több ilyen felállással találkozzunk. Hegyi szerint a közeljövő Magyarországon is fejlődést hoz, a magyar női klubok kezdenek elindulni a professzionalizálódás útján, a női meccseket tévé közvetíti, az utánpótlásképzés is kezd kialakulni. Hozzátette:


„Az idővel haladunk előre, jó irányba tartunk. (...) Más utat járnék be, ha most lennék tizenkét éves”.