Zsugorodik a Merkúr bolygó

-

Nem elég, hogy alapból kicsi, még a kihűlés miatt folyamatosan veszít is a méretéből, ráadásul gyorsabban teszi ezt, mint eddig hitték. Akár még a bolygóstátuszát is elveszítheti.


A Földről csak hajnalban és szürkületkor látszik a Merkúr bolygó, noha az egyik legfényesebb. Észrevehetetlensége miatt a legtöbbször az jut róla eszünkbe, hogy közel van a Naphoz, és elég meleg ahhoz, hogy inkább a Marson keressük az űrlényeket és a földön kívüli élet nyomait. A NASA egyik jelenlegi küldetése, a MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) sem lett annyira híres, mint a Curiosity, ami a szomszédos vörös bolygón araszolgat. A MESSENGER legújabb megfigyelései alapján még mostohább sors vár a Merkúrra, mivel a mérete gyorsabban csökken, mint eddig hitték. Az új becslések szerint évente átlagosan 7 kilométerrel lesz karcsúbb. Ennek fő oka a bolygó lehűlése miatt bekövetkező összehúzódás. Mivel a Merkúr egyetlen nagy kőzetlemezből áll, amelyik rettenetesen vékony, sokkal jobban ki van téve az olvadt rétegek hőmérsékletének. A belső mag folyékony vas, amely a bolygó keletkezése óta folyamatosan veszít a hőmérsékletéből, emiatt pedig egyre nagyobb része szilárdul meg.


-


Sebbhelyek és ráncok

A Merkúr felszínén az összehúzódás ráncokat és szakadékokat hoz létre. Ahogy a magma megszilárdul, magával „húzza” a kontinentális réteget, ettől tulajdonképpen magába roskad a planéta. A becslések és a hőösszehúzódáson alapuló modellek szerint azonban jóval lassabban kéne veszítenie a méretéből, mint amit a mérések most jeleznek. 1978-ban a Marine 10 szonda készített képeket a bolygó felszínének 45 százalékáról, a MESSENGER 2008-as első látogatása óta azonban folyamatosan új felvételeket csináltak az egész Merkúrról. A rejtély megoldásához tehát közelebb kerültek a kutatók, mert több adatot tudnak majd elemezni.



Egyelőre csak megbecsülni lehet, hogy mekkora lesz a Merkúr, amikor a belső, olvadt rétege végleg megszilárdul, és teljesen összemegy. Azonban nem érezheti magát biztonságban a bolygó, mert a kegyetlen  csillagászoknak a méret a lényeg. 2006 óta a Merkúr azért lett a Naprendszer legkisebb planétája, mert az asztronómusok úgy döntöttek, hogy a Plutó parányisága miatt nem érdemli meg a bolygó titulust. Akkor a fanatikusok még aláírást is gyűjtöttek, hogy megvédjék a legtávolabbi kőgolyó becsületét. Most újra lehet készíteni a petíciókat, a világűr szempontjából közeli jövőben, néhány ezer év múlva a Merkúr is csak törpebolygó besorolást kaphat.


Senkinek sem volt egyszerű

still_raw