Visszaküldte kitüntetését Randolph L. Braham

Fotó: MTI/Soós Lajos / MTI/Soós Lajos

-

Nyílt levélben fordult a Holokauszt Emlékközpont vezetőihez a magyar holokausztkutatás egyik legnagyobb szaktekintélye, Randolph L. Braham, amelyben bejelentette, hogy visszaadja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetését és visszavonja a nevét a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központról is, amely eddig a nevét viselte.


Visszaküldte kitüntetését Randolph L. Braham

A történész szerint az alkotmánymódosítással elkezdődött a történelem meghamisítása Magyarországon – a német megszállás emlékművének terve és megvalósítása számára az utolsó csepp a pohárban. A neves történész nyílt levelét Haraszti Györgynek, a Holokauszt Emlékközpont kuratóriumának elnökének és Szita Szabolcs igazgatónak címezte. „Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést azt követően, hogy a legújabb magyarországi fejleményeket nagy aggodalommal követtem. Megdöbbentett engem - és bizonyára másokat is - az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása” - írta a történész  kollégáihoz New Yorkból címzett, magyar nyelvű levelében.


Randolph L. Braham nyílt levele

Randolph L. Braham nyílt levele

Nyílt levél 2014. január 26. Dr. Haraszti György professzor úrnak, a Kuratórium Elnökének Dr. Szita Szabolcs Igazgató úrnak Holokauszt Emlékközpont Páva utca 39. H-1049 Budapest Kedves György és Szabolcs, Azzal a kéréssel fordulok hozzátok, hogy nevemet távolítsátok el a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról. Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést azt követően, hogy a legújabb magyarországi fejleményeket nagy aggodalommal követtem. Megdöbbentett engem – és bizonyára másokat is – az elmúlt néhány év történelemhamisító kampánya, amelynek célja a Horthy-korszak tisztára mosása. Ide sorolom az alkotmány módosítását is, amely a későbbiek során elfogadott baljós intézkedéseket „törvényesítette”, és amellyel mentesíteni óhajtják Magyarországot annak az aktív szerepnek a felelőssége alól, amit közel 600 ezer zsidó hitű polgárának megsemmisítésében játszott. Döntésem meghozatalának poharában az utolsó cseppet az a kormányzati döntés jelentette, hogy nemzeti emlékművet állítsanak a német megszállásnak. Ezt gyáva kísérletnek tartom, hogy a figyelmet eltereljék a Horthy-rendszernek a zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről, és összemossák a holokausztot a magyarságnak azzal a „szenvedésével”, amelyet a német megszállás okozott, miközben ez utóbbiról történelmi tények bizonyítják, hogy ellenállás helyett inkább általános taps fogadott. Megértem, hogy különböző politikai és gazdasági okok miatt a Holokauszt Emlékközpontot működtető vezetők nem akarnak, vagy nem tudnak szót emelni ez ellen az arcátlan történelemhamisító kurzus ellen. Másfelől, túlélőként – akinek szülei és sok családtagja is a meggyilkolt zsidók százezrei között volt –, nem maradhatok néma, de különösképpen szólnom kell, hiszen ez volt a sorsom, hogy életem jelentős részét a holokauszt történelmi tényeinek megőrzésének és megismertetésének szenteljem. Ezennel visszaküldöm a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is, a Schmitt Pál államelnök által aláírt oklevéllel együtt, azzal a kéréssel, hogy ezeket továbbítsátok a megfelelő magyar hatóságoknak. Randolph L. Braham Graduate Center of the City University of New York (New York-i Városi Egyetem Továbbképző Központja)


Rogán Antal az ATV Szabad szemmel című műsorának vasárnapi adásában túlzónak nevezte Randolph L. Braham reakcióját. Szerinte nagyon erős csúsztatás és ferdítés, hogy a német megszállásnak állítanak emléket, és úgy vélte, Brahamet félrevezették. A Fidesz frakcióvezetője szerint semmi olyan nem történt, amivel bárki relativizálná a történelmet. A tervezett emlékmű az áldozatoknak állít emléket, beleértve a több százezer elhurcolt és meggyilkolt zsidót és azt a közel 10 ezer polgári áldozatot is, akik nem zsidó származásuk miatt kerültek a német hatóságok kezére - mondta Rogán, hozzátéve, hogy 1944 március 19. történelmi pillanat volt, amikor megszűnt Magyarország szuverenitása.


A Miniszterelnökség meghívásos – azaz a nyilvánosság teljes kizárásával végzett – közbeszerzési eljáráson Párkányi Raab Péter szobrászművész tervét választotta ki a náci megszállás emlékművére. A javaslatot Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő hozta nyilvánosságra blogján, ő azért jutott hozzá, mert az V. kerületnek a helyszín miatt hozzájárulását kellett adnia a létesítményhez. Az emlékmű teljes magassága 7 méter lesz, két fő eleme a német birodalmi sas és Gábriel arkangyal. 13 oszlop, timpanonos és architrávos kapuzat lesz alkotja még a szobor részét. - - Az V. kerületi képviselők elé került anyagban a műleírásnál szerepel például, hogy „elnyomás és elnyomott, megszálló és megszállott jelenik meg. (…) Két kultúra jelenik meg, az egyik, mely úgy gondolja, hogy erősebb (de mindenképpen agresszívebb) fölé tornyosul, rátelepszik és lecsap a másik szelídebb, lágyabb vonalú alakra, Magyarországot képviselő, megtestesítő Gábriel arkangyal figurájára.” A szobor tervét Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek véleményezték és támogatták felépítését. Azt írták, „az emlékműnek hűen kell tükröznie Magyarország méltóságának és függetlenségének elvesztését, monumentalitásában ki kell fejeznie a megszállás egész nemzetet sújtó tragédiáját.” Történész véleménye az előterjesztésben nem szerepel. Ungváry Krisztián történész a hvg.hu-n január 21-én megjelent írásában szedte pontokba, hogyan hamisítják meg a történelmet ezzel az emlékművel. Az első pont, hogy az „1944-es év eseményei enyhén szólva összetettebbek annál, semmint hogy a „rossz” németek és a „jó” magyarok küzdelmeként lehetne bemutatni a történteket. Eichmann maga például el volt ragadtatva itteni élményeiről, és leszögezte, biztos hogy a magyarok a hunok leszármazottai, mert ennyi brutalitást a „zsidókérdés megoldása során” sehol másutt még nem látott. Ennyit a „szelídebb, lágyabb vonalú alak”-ról…” A történelem értelmezéséről gyakoriak a viták a közép- és kelet-európai országokban, és ezek a viták gyakran emlékművek felállításákor is fellángolnak, ezek közül korábban jónéhányról írtunk már a VS.hu-n.

Előre eldöntött tény volt, ki készíti az emlékművet

211 millió forint + áfa: ennyibe kerül a német megszállás Szabadság téri emlékműve, áll a Kormányzati Kommunikációs Központ közleményében. Ebből megtudni, hogy a Miniszterelnökség hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás alapján bízta meg Párkányi Raab Péter egyéni vállalkozót és a Moratus Szerkezetépítő Kft.-t – mint konzorciumot – a beruházás megvalósításával. Utólag az is kiderült, hogy a műleírásra és a koncepció-, illetve látványterv elkészítésre négy nap állt a szobrász rendelkezésére (december 31-től január 3-ig), aki azt a munkát is versenytárs nélkül végezte, mert annak értéke nem kötelezte a kormány közbeszerzési eljárásra.