Videotékája is lesz az államnak?

Fotó: AFP / Loic Venance / AFP / Loic Venance

-

HÁTTÉR

Csontfésűt és szablyát is digitalizált a MaNDA, de az archívum fő profilja még mindig a film. Nyáron indul a kölcsönzés, egy sör árából nézhetünk majd régi mozikat.


Tudja, hogy jelenleg mit csinál Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA)? És hogy mit csinált az elmúlt években? Leírjuk. Április 30-ával lezárult a magyarországi múzeumi, levéltári és könyvtári anyagok digitalizációja. A dokumentumokat egy kilencszáz embert érintő közfoglalkoztatási program keretében szkennelték be, a digitalizációt a Belügyminisztérium támogatta. Az eredményekről  Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója tartott sajtótájékoztatót. A 900 ember fél év alatt nagyjából 300 ezer dokumentumot olvasott be, ebből több mint 110 ezer anyag kerül fel május közepéig a MaNDA oldalára. Lovas szerint a digitális archívum a Deutsche Digitale Bibliothekhoz hasonlóan egy nagy nemzeti kulturális aggregátorrá fog válni, ahol előbb-utóbb minden magyar közkincsnek virtuális lenyomata lesz. A 160 magyar intézetből összegyűjtött anyagokat az Europeana archívumon keresztül  is el lehet majd érni. A program 750 millió forintba került. A bérköltség 630 millió, míg a számítógépek, szkennerek és néhány 3D-s szett (szoftver, greenbox, fényképezőgép) beszerzése 120 millió forintba került.


Lovas Lajos


Csupán virtuális lenyomatok

Izgalmas és hasznos a kultúra konzerválása és elérhetővé tétele, de bőven van még mit javítania az államnak a MaNDA működésén. Például azon, hogy az archivált anyagok egyszerűbben legyenek hozzáférhetők. Mivel a közgyűjteményi anyagok egy része (könyvek, filmek) még szerzői jogi védelem alá esnek, ezért ezeket csak korlátozottan lehet láthatóvá tenni. A kereső ugyan kidobja, hogy a MaNDA rendszerében megvannak a védett anyagok, de az otthoni gépről nem nézhetjük meg azokat. Be lehet viszont menni a MaNDA-pontokba, ahol fadobozba zárt, pendrive fogadására alkalmatlan, DVD-t nem író gépeken meg lehet nézni a védett anyagokat. Ilyen gépet keresni majdnem olyan izgalmas, mint a geocaching.

Ami van, az sincs

A lopások kivédése miatt a nyilvánosan megtekinthető digitalizált anyagok letöltése is korlátozott. A MaNDA által használt DEA licenc ad is, meg nem is. A látogató egy nézőképet és a metaadatokat nézheti meg, a dokumentumot magát nem töltheti le. A beszkennelt könyvek így nem olvashatók el, a 3D-ben befotózott tárgyak modelljeit sem lehet letölteni, hoppon marad, aki antik karkötőt vagy lovassági szablyát akart volna magának nyomtatni.


-


Nagyobb baj, hogy a filmekből is csak másfél perceket nézhetünk meg

Nehéz lesz beadni a netezőknek, hogy a digitalizált, filmlaborban felújított igen értékes filmeket csak egy-egy iskola könyvtárában nézhetik meg. Pláne bőszítő, hogy a MaNDA Kultúrkincs néven dicsekszik gyűjteményével a YouTube-on, de úgy, hogy ezekből csak néhány perces részleteket mutat be. A teljes filmek közzététele nem lehetséges, amíg azokat védi a szerzői jog. Még úgy se könnyű szeretni a helyzetet, ha tudjuk, hogy az archívum nem a hobbinézőt célozza. Az archívum főigazgatója azonban azt mondta, hogy nyáron elindul végre egy VoD-os streamszolgáltatás, azaz pénzért lehet majd nézni filmeket a MaNDA oldalán. A filmenkénti ár bőven a mozijegy ára alatt lesz, nagyjából 300 forintért lehet majd otthon mozizni. Már most is a filmekből teremti elő bevételének egy részét az intézmény. A MaNDA nagyjából évi 500 milliós költségvetésének nyolcvan százalékát az állam állja. Lovas a VS.hu-nak elmondta, hogy a maradék húsz százalék a filmes jogok kiadásából és részben a hungarikumok oldalából befolyt pénzből jött össze.


-


Csak kéne egy levéltár az internetről

Az egész közkincs-digitalizálási álom a kilencvenes évek végén kezdődött, amikor létrejött a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. Ekkor még gyerekcipőben járt a magyar web. A digitális könyvtár elnevezés nem csupán metafora volt, hanem ténylegesen könyvek digitalizálásával és online források katalogizálásával foglalkozott az intézmény. A szkennelés nagyon lassan haladt, az elképzelés pedig 2005-re teljesen elavult. Ebben az alig tíz évben teljesen megváltozott az internet. Óriássá vált a Google, felfutott az iWiW, Amerikában elindult a Facebook, 2004-ben megszületett a World of Warcraft, 2005-re a YouTube is elindult. Minden, amit ma az interneten használunk, a Neumann Kht. kitalálása után jött létre. A változást az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium is érezhette, mert úgy döntött, hogy a központosítás helyett hálózat jöjjön létre, és a különböző intézmények digitalizált anyagait a Nemzeti Digitális Adattár, valamint a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) tárolja. Egy idő után viszont ez a forma sem működött.


Valamire várunk

Újabb szétosztásra került sor. A NAVA archivált műsorai (a közszolgálati csatornáké és rádióké, valamint a kereskedelmi csatornáké) az MTVA gondozásába kerültek, az adattár anyagai a MaNDA-hoz, amely magába olvasztotta még a Filmarchívumot és a NAVA két  igen jól futó projektjét, a Filmhíradók Online-t és a Gramofon Online-t is. A Szőcs Géza elképzelései nyomán 2011-ben megszülető MaNDA azonban ez utóbbi két gyűjteménnyel elég mostohán bánt és bánik jelenleg is. A kínálat nem bővült az utóbbi években, pedig lenne még feltölthető digitalizált anyag. Sőt a VS információi szerint a Gramofon Online költözése során még adatvesztés is történt. Az oldalakért különösen azért kár, mert nemzetközi szinten is előremutatónak számítottak. A Filmhíradók Online a BBC archívumával versenyzett egy kategóriában a FOCAL-díjért. Olyan nevekkel került egy kategóriába, mint a nemrég a YouTube-ra vonuló British Pathé filmarchívum.