Vidéken próbálkoznak a hajléktalanok

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre / MTI/MTVA / Simó Endre

-

Hatezer budapesti és ötezer vidéki szálláshely jut országszerte a hajléktalanokra. A Menhely Alapítvány megkérdezte őket: háromnegyedük vidéken igyekszik túlélni.


Több tendencia is kiolvasható az adatokból. Budapesten 1999 és 2009 között folyamatosan nőtt a hajléktalanok száma, de azóta több százzal csökkent. Annak ellenére, hogy a hajléktalanszállók 85 százalékban voltak feltöltve a kutatás napján, sok vidéki nagyvárosban többen élnek az utcán, mint ahány férőhely van. Csak egy példa: míg Pécsen a264-en valamilyen szállón laktak, az utcán 483-an. Munkája csak igen kevesüknek van, állandó mindössze 8, alkalmi munkája 20 százalékuknak. 30 százalék él gyűjtögetésből, kukázásból, 20 százalékuk kap valamilyen önkormányzati támogatást, 10 százaléknak pedig semennyi pénze sincs. Minden tíz fedél nélküliből 2-3-t tart a környezete romának. Munkaerőpiaci elhelyezkedésük egyébként sem könnyű. 60 százalékuk elmúlt ötven éves, és 50 százalékuk legfeljebb 8 általánost végzett. A kutatás azt is megnézte, mire elég a havi jövedelme egy hajléktalannak. Ehhez a KSH által kiadott havi élelmiszernormát (egy aktív felnőttnél ez hús- és halkészítményekből 4,2 kilogramm, valamint 18 darab tojás, 5,2 kilogramm burgonya és 1,3 kilogramm cukor, kakaó és méz) hasonlították össze bevételeikkel. 2006-ban átlagosan kétszer annyi jött össze nekik, mint az élelmiszernorma. 2014-re ez lecsökkent: az átlagos hajléktalan-jövedelem 31.491 forint, míg a norma 25.363 forint volt. A közfoglalkoztatás megjelenésével 8 százalékkal nőtt a jövedelemhez jutók száma, ezzel arányosan csökkent a segélyezettekké. Csökkent a rokkantnyugdíjasok száma is, mintegy 10 százalékkal. Győri Péter, a Menhely Alapítvány elnöke a kutatásról beszámoló sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy  a kutatás alapján nem tudják megmondani a hajléktalanok pontos számát, csak annyit, hogy legalább 10 489-an vannak: ők azok, akik részt vettek a felmérésben. Összességében pedig úgy vélte: 2009-2010-ig csökkentek a megélhetési és munkához jutási lehetőségeik a hajléktalanoknak, azóta pedig stagnálás figyelhető meg. A Menhely Alapítvány kutatása alapján a hajléktalanok háromnegyede vidéken él, amihez az is párosul, hogy a fedél nélkülieknek fenntartott szállások férőhelyeiből hatezer Budapesten és ötezer található vidéken. Ezeken a szállókon kérdezték le összesen 10 489 hajléktalantól a kérdőívüket.