Véres választás várható Afganisztánban

Fotó: Europress/AFP/Banaras Khan / Europress/AFP/Banaras Khan

-

Nem csak nálunk választanak a hétvégén, Afganisztánban is az urnákhoz járulnak az emberek, hogy új utódot válasszanak a 12 éve uralkodó Hamid Karzainak. Ott jóval nagyobb érdeklődés övezi a szombati elnökválasztást, mint a mi vasárnapi választásunkat, hiszen az afgánok mintegy 91 százaléka tervez részt venni rajta.


A választások tisztaságával kapcsolatban viszont nincsenek kétségei az afgánoknak: 75 százalékuk gondolja úgy, hogy lesznek csalások. A szavazókártya-hamisítás, a szavazatvásárlás, a megfélemlítés és a személyazonosság lopás már az előző, 2009-es választásokkor is gyakran előfordult, aminek következményeként egymillió szavazatot kellett érvényteleníteni. A 31,8 milliós lakosságú Afganisztánnak mintegy fele jogosult csak szavazni, hiszen a lakosság majd’ ötven százaléka 18 év alatti.

Véres választások

A választási csalások mellett a tálibok magánakciói jelentenek majd kihívást szombaton. A radikális iszlám fundamentalisták már a választások kiírásakor egyértelművé tették, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a választások megzavarására. Eddig úgy tűnik, betartják az ígéreteiket: a hónap elején tálib fegyveresek támadták meg a Nemzetközi Választási Bizottság kabuli irodáját, ami miatt az kivonta megfigyelőit az országból. Jelenleg így mindössze hat nemzetközi megfigyelő követi majd helyben a szombati eseményeket.  Közvetlenül a választás előtti hetekben pedig még inkább elszaporodtak a tálibokhoz köthető erőszakos cselekmények, többször külföldiek ellen. Korábban a héten fegyveresek foglaltak el egy vendégházat, ahol több külföldi is bent rekedt. Majd mindössze a választások előtt két nappal, egy rendőrnek öltözött tálib lőtt le két külföldi újságírónőt, akik közül az egyik bele is halt sérüléseibe. Az Agence France-Presse újságírója pedig egy hónapja egy hotelben kitörő lövöldözésben vesztette életét, Kabulban.


A tálibok erőszakos akciói sokszor külföldiek ellen irányulnak.


Nagy a tét

Több múlik a szombati elnökválasztáson, mint gondolnánk. Tíz év szovjet megszállás, hat év tálib uralom, majd egy tizenhárom éve tartó háború után végre némi esély mutatkozik arra, hogy Afganisztán egy saját magát kormányozni képes, az Al Kaida ellen, ha nem is egyedül, de segítséggel harcolni tudó országgá váljon. Nem véletlen tehát, hogy ötből négy afgán azt tervezi, hogy mindenképpen elmegy a szombati voksolásra.


Ötből négy afgán részt akar venni a szombati voksoláson.


Tiszta lapot nyithat az új elnök Afganisztán az Egyesült Államokhoz és a Nyugathoz fűződő viszonyában is. Bár az amerikai és nyugati erők tizenhárom éve vannak jelen az országban, az utóbbi időben elég döcögősen alakult az együttműködés. Karzai ugyanis nem egyszer tett keresztbe legfőbb támogatóinak, sokszor hangosan bírálva az amerikaiakat, akik szerinte csak véget nem érő háborút, nem pedig békét hoztak országára. Többször élesen bírálta az amerikai és NATO katonai akciókat is, melyeknek sokszor civil áldozatai is voltak - látszólag megfeledkezve a tálibok akciói által követelt emberéletekről. Az afgán elnök ellenállása miatt nincs még aláírva az a kétoldalú biztonsági egyezmény sem, amely többek között a NATO csapatok év végi kivonulása után hátramaradó amerikai katonák számáról is rendelkezne. Ők azért maradnának az országban, hogy az afgán hadsereget és rendőrséget továbbképezzék, hogy azok hosszú távon egyedül is képesek legyenek fenntartani az ország rendjét.

Kikre lehet szavazni?

A hivatalosan induló nyolc (egyes források szerint tizenegy!) elnökjelöltből úgy tűnik, három jelölt között fog kiélesedni a verseny, akik mind elismert politikusai az országnak.



Zalmai Rassoul, korábbi külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, aki a Karzai támogatását is élvezi. Korábban nem tartották esélyesnek, de miután Karzai két testvére is visszalépett és nyilvánosan is Rassoul mögé álltak, egyből ő lett a legesélyesebb befutó. A Franciaországban orvosként végzett Rassoul öt nyelven beszél folyékonyan és az ország szomszédaival és a nyugattal való kapcsolatok rendezését szorgalmazza. Ráadásul ő az egyetlen, akinek az elnökhelyettese, Habiba Sarabi nő. Ashraf Ghani pénzügyminiszter, Libanonban és az Egyesült Államokban végzett, mint antropológus. Korábban a Világbanknál dolgozott, illetve olyan magas presztizsű amerikai egyetemeken tanított, mint a Berkeley vagy a Johns Hopkins. De sokan kritizálják az erősen vallásos muszlim országban, hogy felesége, Rula keresztény. A harmadik jelölt pedig az előző elnökválasztás második befutója és a sorozatos csalások miatti fő kritikusa, Abdullah Abdullah. A szintén orvosként végzett Abdullah a tálibok elleni küzdelem nagy élharcosa, korábban szintén külügyminiszterként szolgálta Afganisztánt. Az ország szovjet megszállása alatt az ellenállás egyik fő vezéralakja, azóta pedig az újjáépítésben vállalt aktív szerepet. Egy alapítvány igazgatója, mely humanitárius segítségnyújtással foglalkozik, leginkább az egészségügy és az oktatás területén.

Karzai marad a közelben

A jelenleg regnáló Hamid Karzai hiába köszön le pozíciójáról, nem megy messze a hatalomtól. Szó szerint, ugyanis az elnöki rezidencia közvetlen szomszédságában épülő házba költözik. Annak ellenére, hogy Karzai saját elmondása szerint békésebb időszakról álmodozik, hiszen az elmúlt több mint egy évtizedben egy napot sem töltött szabadságon, nem valószínű, hogy visszavonul.


Hamid Karzai tizenkét év után távozik, de nem megy messzire.


Karzai relatíve fiatal „volt elnöknek”, hiszen még csak 56 éves. Emellett figyelembe véve, hogy milyen tehetségesen lavírozott otthoni ellenségei, a tálibok, nyugati finanszírozói és a szomszédos országok között, nem túl valószínű, hogy végképp búcsút mondana az afganisztáni politikai életnek. Mivel az afgán alkotmány értelmében az elnököt csak kétszer lehet megválasztani, Karzai azzal, hogy magától leköszön - ahelyett, hogy megváltoztatná az alkotmányt - még soha nem látott precedenst teremt, amely elnökségének talán legfontosabb hagyatéka lesz.