Venezuela: abban sincs egyetértést, hogy tárgyaltak-e egymással

Fotó: AFP / JUAN BARRETO

-

Nicolás Maduro venezuelai elnök szerint az elmúlt másfél évben több tucatszor tárgyaltak egymással a kormány és az ellenzék képviselői, hiába tagadja ezt az ellenzék.


"Elmondhatom, hogy az ellenzék és a bolívári forradalom (kormány) képviselői több tucat, ha nem több száz találkozót bonyolítottak le. Mélyreható, nyílt és hivatalos párbeszéd folyik köztük, de Julio Borges (parlamenti elnök) azt mondja, hogy ez hazugság, nincs párbeszéd. Miként nevezzük hát a 16 órán át tartó (dominikai) tárgyalásokat Venezuela jövőjéről?" - firtatta a venezuelai elnök a Vasárnap Maduróval című tévéműsorban.

Az államfő szerint tavaly március óta folynak a megbeszélések a kormány és az ellenzék között, és még az amerikai külügyminisztérium is "tárgyalásnak" nevezte a Santo Domingóban múlt csütörtökön és pénteken lezajlott megbeszéléseket. Köszönetet mondott Donald Trump elnöknek, amiért támogatja őket.

Az ellenzék szerint a Danilo Medina dominikai elnök, José Luis Rodriguez Zapatero volt spanyol kormányfő közvetítésével lezajlott két találkozó "nem volt sem tárgyalás, sem párbeszéd", s csupán felvázolták a jövőbeni tárgyalások feltételeit. Maduro ellenben azt állította, hogy a régóta tartó párbeszéd közelebb hozta az ellenzéket és a kormányt, és hamarosan megszülethet a belpolitikai válságból kivezető megegyezés a két tábor között.

A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon 590 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek, az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió részt vevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást. Április óta folyamatosak az utcai tüntetések a dél-amerikai országban, ezekben eddig legalább 125-en vesztették életüket.

Washingtonban diktátornak tartják Madurót, és ő a vasárnapi tévéinterjújában el is ismerte, hogy valóban hasonlít Sztálinra. „Vannak a világon olyanok, akik karibi Sztálinnak neveznek engem. Én pedig hasonlítok rá. Vessenek egy pillantást a profilomra" - hangoztatta Maduro. Megjegyezte azonban, hogy az őt bíráló külföldi vezetők saját országaikban nála keményebb módszerekhez folyamodnak. Példaként hozta fel, hogy miközben ő nem gördített akadályt az ellenzéki referendum elé, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt nem engedi, hogy Katalóniában függetlenségi népszavazást tartsanak, és rendőröket küld oda, hogy őrizetbe vegyenek hétszáz katalán polgármestert.