Végre jó valamire a fülzsír

-

Kutatók megállapították, hogy a fülzsírunk árulkodik arról, hogy milyen etnikumhoz vagy rasszhoz tartozunk.


Általános társadalmi probléma volt eddig, hogy szinte eldönthetetlen egy velünk szemben álló emberről, melyik rasszhoz tartozik. Hiába a bőrszín, az megtévesztő lehet. De ennek most vége, szerencsére a philadelphiai Monell kémiai kutatóintézetben rájöttek, emberi rasszonként, sőt népcsoportonként változó a fülzsír összetétele és szaga. A kutatást vezető George Preti 40 éve foglalkozik az emberi test termelte szagokkal. A mostani áttörő felfedezésre akkor jutott a csapatával, amikor azt vizsgálták, hogy a különböző népcsoportok hónalj- és a fülzsírbukéjában van-e kapcsolat. Megdöbbentette a Monell kutatóit, hogy rasszonként változik a vizsgált testnedvek szaga. Ez főként azért érdekes, mert ugyanazok az anyagok alkotják mindenkinél a fülzsírt, de kiderült, hogy az arányok teljesen mások. Ez a fülzsírológiai áttörés, nemcsak az emberek esetében igaz, de az állatoknál is. Főként a bálnakutatók munkáját segíthetik ezek az elemzések, mivel a cetek fülviasza hasonlatos a fák évgyűrűihez, a nagytestű tengeri emlősök egész életéről tanúskodik. De mostantól akár genetikai következtetéseket is levonhatunk belőlük.


Volt már, aki azt hitte, hogy másra is jó a fülzsír

Egy 1997-es Fókusz-riport mutatta be George Lordot, az angol úriembert, aki furcsa dolgot gyűjt, amitől felfordul az emberek gyomra. Heti háromszor ugyanis összegyűjti egy hajcsattal a fülzsírját. Szerinte ugyanis a fülzsír hasonlóan jól használható bútorok, autók vagy szobrok fényesítésére, mint a méhviasz, ráadásul jóval könnyebben és ingyen szerezhető be. Rákerestünk a neten, azóta nem hallatott magáról.