Vasárnap döntenek az egymilliós minimálbérről

Fotó: AFP / FABRICE COFFRINI / AFP / FABRICE COFFRINI

-

Svájcban népszavazáson döntenek arról, legyen-e egységes minimálbér az országban.


Svájcban jelenleg nincsen minimálbér, csak néhány iparágban vannak ágazati különmegállapodások, melyek kitérnek fizetésekre is. A szakszervezetek, valamint az ellenzéki Szocialista és Zöld Pártok javaslata viszont egyből 4000 frankos minimálbért javasol, ami havi egymillió forintot jelent. Ha bevezetik, ez lesz a legmagasabb minimálbér a világon, és jó esély van arra, hogy az igenek győznek vasárnap: a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyanis a megkérdezettek 52 százalékának tetszik a javaslat, és mindössze 42 százalék utasítja el – a bizonytalanok aránya hat százalék. Az ellenzők szerint a túl magas minimálbér veszélyezteti a munkahelyeket. Nehéz helyzetbe hozná a kisvállalkozásokat és a mezőgazdaságból élőket, és különösen  megnehezítené az alacsonyan képzettek, valamint a fiatalok elhelyezkedését az egymilliós minimálbér. A 4000 svájci frank nem csupán nemzetközi viszonylatban számít soknak, a svájci fizetésekhez képest is magas, az átlagfizetés kétharmada lenne. Magyarországon a minimálbér mindössze 42 százaléka az átlagos fizetésnek. A javaslat támogatói szerint a minimálbér csökkentené a jövedelmi egyenlőtlenségeket, és mindenkinek biztosítaná a tisztességes megélhetést, aki teljes állásban dolgozik: a nagyvárosokban (például Genfben vagy Zürichben) drága a megélhetés, és ennek megfelelő fizetésekre is van szükség. 4000 frankból pedig nehéz kijönni, sokan kénytelenek heti 60-70 órában dolgozni, mások pedig nem azért kérnek segélyt, mert nincs állásuk, hanem azért, mert túl alacsony a fizetésük. 2012-ben a hivatalos statisztikák szerint a napi nyolc órában dolgozók mindössze tíz százaléka keresett a most bevezetni kívánt minimálbér összege alatt. Az alacsony keresetűek főleg a szolgáltató szektorban dolgoznak, kétharmaduk nő. Ahogy a népszavazást kezdeményező SGB, a legnagyobb svájci szakszervezet indoklásában áll, nem a minimálbér összege számít, hanem az érintettek száma. Ez pedig igen alacsony, és emiatt nem aggódnak, hogy a – jelenleg háromszázalékos – munkanélküliség a magas minimálbér miatt hirtelen megugrana. Valószínűleg még idén kiírják azt a népszavazást is, amely a garantált alapjövedelemről szólna – minden svájcinak járna 2500 frank, 625 000 forint, függetlenül attól, hogy dolgozik-e, vagy sem. A svájci vállalatok és a kormány is kampányol a minimálbér bevezetése ellen, ám ez nem akadály: ha a nép dönt valamiről, annak úgy kell lennie. Svájcban gyakran kérik ki a választók véleményét, évente nagyjából tíz népszavazást rendeznek. Most vasárnap sem csak a minimálbérről kérdezik a svájciakat, hanem arról is: vásároljon-e az állam Gripen vadászgépeket – ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, nem fognak. Az első népszavazást 1789-ben rendezték Svájcban, akkor az új alkotmányról kérdezték a helvéteket. Legutóbb februárban szavaztak, akkor az uniós bevándorlók számának korlátozásáról döntöttek, novemberben pedig azt utasították el, hogy a topmenedzserek fizetését maximalizálják. De vannak ennél furább kérdések is: 2009-ben az áfaemelésről kérdezték a svájciakat – bőven nyertek a magasabb adót támogatók –, egy évvel később pedig arról írtak ki népszavazást, járjon-e az állatoknak is jogi képviselet. Szegény svájci kutyusoknak azóta is ügyvéd nélkül kell harcolniuk a jogaikért.