Várni kell még a teljes magyar-szlovák megbékélésre

Forrás: VS.hu/Zagyi Tibor

-

Németh Zsolt szerint kisebbségi jogok biztosítása terén sok még a tennivaló.


Kézzelfoghatóan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok a rendszerváltás óta eltelt 27 évben, de a teljes megbékélésre még várni kell – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh Zsolt Tótkomlóson, a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen beszélt. Szerinte a kitelepítettek magyarországi kárpótlása "még lóg a levegőben", és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló.

Ahogy a magyar-szerb kapcsolatokban a két államelnök 2013 júniusi, közös főhajtása a délvidéki magyar és szerb áldozatok részére elhozta a katarzist, úgy az a magyar-szlovák kapcsolatok terén is elérhető – mondta Németh, aki szerint a lakosságcsere, a kollektív bűnösség, a kényszermunka, a deportálás Csehországba és a kitelepítés Magyarországra "a homogén nemzetállam bőrgőzös álma volt", a csehszlovák nemzeti kommunizmus végső megoldása közeli rokonságot mutat a náci-fasiszta faji tisztaság tervével.

1947-ben 80-170 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra, a Békés megyei Tótkomlósra körülbelül 1500-an érkeztek. "A népmozgatások eredményeként oly sok szenvedés született." A bizottsági elnök szerint a relokációs terveknek nincs vége, napjainkban is vannak, akik "a problémák megoldását a ki-, be- és összetelepítésekben látják", az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt Magyarország és Szlovákia ellen.

E két országnak meggyőződése, hogy nem a problémát kell Európába hozni, hanem a megoldást kell a szülőföldre vinni. Ezzel nem a migránsokat akarják megalázni, a történelmi tapasztalatok alapján tudják, hogy emberhez méltó életet csak a szülőföldön lehet megadni – mondta Németh.

A magyar és a szlovák testvérnép, és nincs még két nemzet a Kárpát-medencében, amelyekre ez ennyire igaz volna – mondta a bizottság elnöke.

Fúzik János, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója szerint a deportálás, a jogfosztottság éveiben a lakosságcsere "csak egy stáció volt", és hogy a 70 évvel ezelőtti történelmi esemény még "méltó lezárásra vár". Zalai Mihály (Fidesz), a Békés Megyei Önkormányzat elnöke szerint a magyarországi szlovákok kötelező visszatelepítése a megyében maradt szlovákság gyors asszimilációját hozta magával, "meggyengült egy nemzetiségi kultúra, amely a megelőző három évszázadban meghatározta a megyét". Garay Rita (Fidesz-KDNP), Tótkomlós polgármestere azt mondta: azért a vasútállomáson rendezték a megemlékezést, mert innen indultak el és ide érkeztek meg 70 éve az áttelepülni kényszerülő családok.

A megemlékezés elején ökumenikus istentiszteletet tartottak, az ünnepi beszédeket követően a meghívottak "2017 - Megbékélés éve" feliratú, kétnyelvű emléktáblát avattak, majd faültetésen vettek részt.