Varga Mihályék megmagyarázták, miért milliárdosok kaptak kaszinót

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs / MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem ért egyet azokkal a kételyekkel, miszerint a hét kaszinó üzemeltetését elnyert vállalkozók, Andy Vajna és Szima Gábor cégei nem felelnek meg maradéktalanul a törvényi előírásoknak. A VS.hu-nak adott érvelésben az is szerepel, hogy a filmproducer szerencsejátékos cége 14 év alatt 38 milliárd forintot fizetett a magyar államnak.


A Nemzetgazdasági Minisztérium a hatályos jogszabályok maradéktalan betartásával járt el a koncessziós jogok odaítélésénél - közölte a tárca, hozzátéve, hogy a kaszinó üzemeltetésére jogot szerző mindkét cég, a Las Vegas Casino Kft. és az Aranybonusz 2000 Kft. is megfelelt a törvényekben meghatározott átláthatósági kritériumoknak. Pedig aggályok bőven voltak. Andy Vajna maga nyilatkozott úgy, hogy nem is a pályázaton nyertes cégével akarja üzemeltetni az öt új budapesti és Pest megyei kaszinóját, a debreceni milliárdos, Szima Gábor vállalkozásai pedig mindössze másféléves múlttal és némi adótartozással vihettek el két kaszinókoncessziót.

Évi 3 milliárd adóbevétel egyetlen cégen

A tárcánál azonban arra hivatkoznak, hogy a cégeket az Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is átvilágította. A tulajdonosok ráadásul nyilatkozatot is tettek arról, hogy a cégek üzletrészeinek birtokosai természetes személyekre vezethetők vissza, így megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. A kérdésekre adott válaszból kiderült, már az is nagy szó, ha valaki megfizeti a közterheket. A minisztérium ugyanis azzal is érvel, hogy a nyertes ajánlattevők a törvényben előírt, 10 éves szerencsejáték szervezői gyakorlaton túl befizették kötelezettségeiket a központi költségvetésnek. Az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó, kifejezetten játékkaszinó üzemeltetéssel foglalkozó társaságok 14 év alatt több mint 38 milliárd forintot fizettek az államnak, és több mint 1050 főt foglalkoztattak. A Belvárosi Kaszinó Kft. 2000-2010 között 6,5 milliárd forint koncessziós díjat és 8,1 milliárd játékadót fizetett be az államkasszába. Ez utóbbiból az állami Szerencsejáték Zrt. 2011. január elsejével 245 millió forintért kivásárolta Vajna kisebbségi részesedését.

Még jön egy-két nyertes

A jelenlegi állás szerint tehát elsősorban a két milliárdos, Vajna és Szima lesz a haszonélvezője annak, hogy az Országgyűlés 2012-ben gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. Pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették. Ezt követően tavaly decemberben a parlament tizenegy játékkaszinó és bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezte, köztük három dunántúlit. Miután a nyugati országrészben már működik a soproni, és szerződése van a Bezenyére tervezett játéktermeknek, még egy dunántúli és egy kelet-magyarországi kaszinóra várható pályázati kiírás. A megkötött szerződések a korábbiaknál állítólag szigorúbbak, az állam akár azonnal is megvonhatja a koncessziós jogot a nyertes ajánlattevőktől, ha szabálytalanságot tapasztal.