Kocsis Máté: Vannak viták, de túldimenzionálják ezt a Simicska-dolgot

Fotó: VS.hu / Kummer Janos / VS.hu / Kummer Janos

-

Kocsis Máté elfogadja, hogy Tasnádi László III/II-es múltja sokak szerint nehezen egyeztethető össze a Fidesz ideológiájával, de az összeegyeztetés nem ideológiai alapon történt szerinte. Simicska Lajos és a kormány közti háborúról nem tud, bár azt elismeri, hogy vannak viták. Ezekről, hajléktalanságról, arcfelismerő kamerákról és a kerületből távozó Kék Pont Alapítványról is beszélgettünk a VIII. kerület polgármesterével, a Fidesz kommunikációs igazgatójával.


Első jelöltként vették nyilvántartásba az önkormányzati választásra, ez pedig a helyi Fidesz szerint minden idők legsikeresebb ajánlásgyűjtése volt a polgármester-választások történetében. Ezek szerint nem sajnálja, hogy nem maradt a parlamentben, illetve a rendészeti bizottság élén? Nagy megtiszteltetés volt országgyűlési képviselőnek lenni. De elkezdtem Józsefvárosban egy munkát, a kerület újjáépítését. Ezt pedig szeretném befejezni, mert jól haladunk vele, viszont még nincs készen. Ez motivál, ezért döntöttem így. Kicsit még maradjunk a nagypolitikánál. Rendészeti bizottsági elnökként a rendészeti államtitkárt, Tasnádi Lászlót azzal védte nemrég, hogy eddig is a rendvédelemben dolgozott, és most is ezt teszi. Deutsch Tamás szerint viszont a rendszerváltás előtti „velejéig romlott” rendszer épp a III/II-es osztály miatt is volt velejéig romlott, míg Kövér László „nem okvetlenül örömteli fejleménynek” nevezte a dolgot. Mi a véleménye, Kövér László rosszul látja? Ez nem a véleményem kérdése szerintem. Akkor is elmondtam: Tasnádi László nem politikai munkát végez. Más minőség, ha van a kormányzat közelében egy ember, aki a szakmai tudását hozza magával. Nagyobb probléma lenne, ha politikai szerepet töltene be egy olyan nyilvánvalóan antikommunista pártban, mint a Fidesz. De ő szakemberként van jelen, így a belügyminiszter döntésére bízható a kinevezése. A házelnökről egyébként köztudott, hogy elkötelezett antikommunista, így nyilván más alapról is ítéli meg a kérdést. Néppárt vagyunk, sokféle emberrel, sokféle állásponttal. Szükséges rossz tehát Tasnádi kinevezése? Az az érdekes, hogy Tasnádi az elmúlt négy évben is a belügyminiszter kabinetfőnöke volt. Ugyanezt a feladatot látta el eddig is, és senkit nem zavart. Nem lett most több hatásköre, csak egy másik névjegykártyája van, és ez hirtelen problémává vált sokak szemében. Elfogadom, hogy valaki szerint a múltja nem feltétlenül egyeztethető össze a Fidesz ideológiájával, de az összeegyeztetés nem is ideológiai alapon történt. Nem csak e téren van vita a Fideszen belül, egy ideje hallani a gazdasági hátország és a kormány közti háborúról is. Simicska Lajos tényleg féltheti pozícióit? Ezt tőle kell megkérdezni. Nem az én dolgom. De mit gondol erről, van ilyen háború? Háborúról nem tudok. Vannak különböző viták, elképzelések, de túl van dimenzionálva ez a dolog egy kicsit. Például az az új elképzelés, hogy a kormány a politika elsődlegességéről győzze meg a gazdasági szereplőket? Ez újságírói ötletelés, olvastam én is. Nem kell ezeknek túl nagy jelentőséget tulajdonítani. De nem tartja szükségesnek? Ha azt mondanám, hogy szükségesnek tartom, elismerném, amit burkoltan a kérdésébe rejtett, hogy ez így van. De nincs így. Ezek összeesküvés-elméletek, de nyilván a szereplők izgalmassá teszik a kérdést. Nem eszik ilyen forrón a kását.



Ha már ezek a belső viták nem ijesztették el önt a Parlamenttől, az önkormányzatiság kiüresítése sem sarkallta arra, hogy országgyűlési képviselő maradjon? Nincs kiüresítve az önkormányzatiság. Ez elég általános lózung, leginkább ellenzéki mantra. Nagy döntési szabadsággal működnek az önkormányzatok – a cselekvőképesség megvan. Ha az önkormányzat segíteni akarja az időseit, fel kíván újítani egy játszóteret, meg tudja tenni. Gondolok itt például az oktatásra, ami önnek amúgy is fontos, hisz általános iskoláknak ajánlotta fel végkielégítését. A dolgokat szintezve illik nézni. Azzal, hogy az oktatási rendszer központi irányítás alá került, és így a különböző országrészek közti egyenlőtlenségeket ki tudja az állam küszöbölni, jó döntést hoztunk. Nyilván a korábbi intézményfenntartóknak nem mindig esett jól, hogy a pedagóguskar átkerült az állam irányítása alá. De a jó környezet megteremtése megmaradt az önkormányzatoknál feladatnak. Mi az elmúlt években több mint egymilliárdot költöttünk arra, hogy minden iskolánkat felújítsuk. Ez nem volt kidobott pénz. Van olyan jelentős önkormányzati hatáskör, amiért akár harcolna is, hogy ne kerüljön át az államhoz? Teoretikus a kérdés, mert nincs ilyen terv. Egy polgármesternek nem feltétlenül az okoz örömet, hogy maga lásson el egy feladatot, hanem hogy a településen az a feladat jól legyen ellátva. Az állam biztosan jól végzi dolgát a közoktatás terén? Voltak bőven negatív visszhangok. Igen, jól. Ha nincs oktatási reform, akkor nincs pedagógus-béremelés, nincs életpályamodell, és nincsenek kiszűrve az egyenlőtlenségek.



Ön 1041 támogató aláírást gyűjtött össze az őszi választásokra. Ezres nagyságrendű a józsefvárosi tartós munkanélküliek száma is. Együtt-PM-es kihívója, Erőss Gábor azt mondta, hogy itt a legmagasabb a munkanélküliség a fővárosban; önök erre úgy reagáltak, hogy ez nem igaz, mire ő a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adataira hivatkozott. Ha nem itt a legnagyobb a munkanélküliség, akkor hol? Erőss Gábor csúsztat. Mi őt abban az állításában cáfoltuk, miszerint én nem tettem semmit a munkanélküliség megfékezéséért. Erre ő jött egy ide nem való statisztikával. Egyébként nem tudom, ki az az Erőss Gábor, a kerületben sem dolgozott soha, és nem ismeri a helyi viszonyokat. Állításával szemben az elmúlt négy évben 37 százalékkal csökkent itt az álláskeresők száma. Minden évben kétszer állásbörzét szervezünk a józsefvárosiaknak. Ezeken eddig öt-hatezer munkát ajánlottunk fel. A megváltozott munkaképességűeknek és a fiatal vállalkozóknak is külön tanácsadási programot, inkubátorházat, vállalkozásfejlesztési központot és hitelprogramot indítottunk. Egyébként is a munkahelyteremtés alapvetően nem önkormányzati feladat, sem a törvény, sem a pénzügyi lehetőségek szerint. De sok önkormányzat, köztük mi is, mindent megtesz ebben az ügyben. Ön több, hajléktalanokat sújtó intézkedést hozott az elmúlt években. A VIII. kerületi Jobbik erre is rákontrázna, helyi népszavazást tartana a helyi hajléktalanellátó intézmények számának csökkentéséről. Nem úgy tűnik, mintha a kerületi jobboldali pártok csak továbbpasszolni szeretnék a problémát? Az ön kérdéséből megint egy olyan prekoncepció világlik ki, ami sajnos elterjedt: hogy a probléma Józsefvárosban van jelen, és innen akarjuk tovább tolni. Nem: mindenhol jelen van, és onnan tolják át Józsefvárosba. Engem pedig nem a hajléktalanok zavarnak, hanem a hajléktalanellátás hibái. Ha minden település gondoskodna a saját elesett embereiről, nem koncentrálódna a probléma egy helyre. Nálunk 2500 hajléktalan van nagyjából, de ebből alig 150-en váltak itt azzá. Nem épp azért jönnek maguktól ide, mert úgy érzik, itt könnyebben tudnak boldogulni? De ez nem működhet így. Ön ezzel azt állítja, hogy a hajléktalan maga keressen megoldást. Nem: ez az állam és az önkormányzatok feladata. És nem várható el egy kerülettől, hogy 2500 hajléktalan ellátását közvetve biztosítsa. Egy újságíró sem kérdezte még meg a többi települést, hogy ők mit tesznek a hajléktalanellátásért. Pedig a feladat ellátása úgy hatékonyabb lehetne, ha többen vennének részt benne. A demagógia netovábbja pedig az, amikor azt mondják, a hajléktalanoknak csak lakást kell adni, és megoldódik a helyzet. Nem oldódik meg, kiterjedt szociális munka nélkül semmit nem ér, mert azt a lakást fenn is kell tartani. Sok szenvedélybeteg és munkanélküli hajléktalan ember az öngondoskodásnak nincs ezen a szintjén. Komplex probléma tehát. De akkor a szállók bezárása nem lenne megoldás, nem? Régi logikában gondolkodik: nem „szálló” meg „bezárás” a kérdés, hanem az, ki hol vált hajléktalanná. Szerintem ott kell kezelni a problémát az adott település segítségével.



A tervezett arcfelismerő kamerák kapcsán a Hír TV-n arról beszélt: a rendszer jelen állapotában nem is tartalmazza a szoftvert, és csak baloldali politikusok és „eszüket vesztett baloldali újságírók” tartanak az emberi jogok sérülésétől. Miért nem nyugtatja meg őket inkább, hogy minden átalakítás a törvény szerint fog zajlani? Az az újságíró, akire ezt mondhattam, pontosan érti, miről van szó. Őt nem kell megnyugtatni, elmagyaráztam neki a dolgot még a cikk előtt. Annyi történik, hogy a kerületben bővítjük a térfigyelő rendszert. 180 új kamera kerül ki a közterületekre, mindent látnak majd a hatóságok. Ennek ’99 óta megvan a jogszabályi háttere. Ezek modern kamerák lesznek, alkalmasak a szoftver későbbi településére – ami nem tudom még, mikor fog történni. Többen, köztük az MSZP-s Harangozó Tamás, felvetették: a telepítést végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) nem rendészeti szerv, hanem a polgári titkosszolgálatok közé tartozik, és nem végezhetne ilyen feladatot. Komolyan ezt mondta? Ez meglepő tőle. Miért meglepő? Mert ő azért tagja volt ezeknek a bizottságoknak, mert azt gondoltam, rálát a területre. Az NBSZ nem önálló hatáskörében jár el. De ha önálló hatáskörben eljáró szerv kéri a segítségét, akkor elvégzi a szükséges feladatot. Az NBSZ nem foglalkozik a térfigyelő kamerákkal, csak úgy került a képbe, hogy azokat a rendszereket, amelyek megfigyelésre technikailag alkalmasak, ő teszteli majd, ott vannak az ehhez értő emberek. Viszont nem használja majd ezeket semmire. Londonban is sok időt vett igénybe a rendszer tesztelése, azt végzi majd csak az NBSZ. Vagyis nem ők üzemeltetik majd. Londonban jól működik egyébként? Arról lehetett hallani, hogy inkább a járműlopásokat lehet így kiszűrni. Nem, ott a terror miatt építették ki, főleg a metróaluljárókban. Ők azt mondják, hogy náluk bevált. Nyilván nem az átlagpolgárok megfigyeléséről van szó, azt a törvény tiltja. Magyarországon is nagyban fogja segíteni a bűnüldözést. De még közel sem áll készen a rendszer. Mi itt, Józsefvárosban csupán előre gondolkodtunk, szerintünk ez a jövő. Abban is biztos lehet mindenki, hogy szigorú jogszabályi keretek közt működik majd. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) bevonták az egyeztetésbe? Én tárgyaltam az adatvédelmi hatóság elnökével ebben az ügyben. De még egyszer mondom: nincs arcfelismerő szoftverünk, csak olyan kameráink, amelyek egyszer alkalmasak lehetnek ennek fogadására. Ekképpen nem vagyunk érintettek adatvédelmi kérdésekben. Korábban nagy csatáik voltak a Kék Pont Alapítvánnyal, a szervezet néhány napja zárta be a józsefvárosi helyiségét. Csak a szervezet konkrét működésével volt problémájuk, vagy elvből ellenzik az anonim tűcserét? A Kék Pont azt mondja, hogy a tűcsereprogramban részt vevők nagy része józsefvárosi. De ezt honnan tudja, ha anonim a program? Ez az egyik problémánk vele. Azt is mondja a Kék Pont, hogy kevés ilyen központ van, így nyilván jönnek más kerületekből is. Jó, jó, de ne menjünk tovább, hadd tegyem fel ezt a kérdést: honnan tudják, ha nem gyűjtenek adatokat? Nem anonim a program, ez az első adatvédelmi probléma. Másodszor, megállapodtunk három éve valamiben, amit nem tartottak be. Úgy jöttek ide, hogy gyűjtik a drogszemetet, és csökkenni fog az intravénás droghasználók száma, ezzel szemben tele lett drogszeméttel a város, és nem csökkent a használók száma sem. De nem kell ezen összeveszni, próbáltam nekik is elmondani. Emberek, szervezetek szoktak megállapodni dolgokban, aztán ha nem megy az együttműködés, különválnak, és teszik tovább a dolgukat. Nincs semmi gond, majd megpróbáljuk mással. A Kék Pont helyett bevontunk a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumba több másik szervezetet és személyt a Merényi-kórház addiktológus főorvosától kezdve, a F.E.C.S.K.E Egyesületet, az Emberi Jogvédő Központ Alapítványt, a Megálló Csoportot, a Kapocs Ifjúsági Szolgálatot, az Emberbarát Alapítvány Drogrehabilitációs Intézetét például. Ugyanazt mondom egyébként, mint hajléktalanügyben: az a gond, hogy kevés helyen koncentrálódik a probléma, sok település pedig nem veszi ki arányosan a részét a megoldásból. Minden kerületben élnek intravénás droghasználók, de csak három városrészben működik őket érintő program. De akkor nem a tűcsere zavarja önöket? A Jobbik egyébként ebben a témában is aktív, Pintér Attila a betiltásról népszavaztatna. A tűosztogatás zavar minket. A tűcsere azt jelentené, hogy akkor adnak steril tűt, ha a droghasználó beviszi a használtat. A Kék Pont 107 ezer tűt adott ki, és évente 38 ezret szedett vissza. Ez nem tűcsere és nem segítség, járványveszélyt okoz. Ez a téma szakmai kérdés, én pedig ebben nem vagyok szakember. Az önkormányzatnak az a feladata, hogy olyanokat bízzon meg, akik ehhez értenek: addiktológusokat, civil szervezeteket – mi ezt tettük. Korábban nyilatkozta, hogy a Fidesz egységes kampánnyal készül az önkormányzati választásra. De hogy lehet ez tényleg egységes Budapesten és vidéken? Mások a megszólítandó rétegek, nem is egyformán erős a Fidesz mindenütt. Úgy értettem, hogy lesznek egységes, központi üzenetek, de nyilván minden polgármester el fogja mondani a magáét, milyen játszóteret vagy járdát akar felújítani. De fontosnak tartjuk, hogy a kormánypártoknak legyenek az ország valamennyi települését érintő üzenetei. Egy politikai közösséghez tartozunk, és vannak olyan ügyek, amelyeket minden településen fontosnak tartunk.