Van lakása? Itt a jó hír

Fotó: MTI/Jászai Csaba / MTI/Jászai Csaba

-

A valódi lakáspiaci boomra még várni kell, ám aki olcsó lakást szeretne venni, kezdje el böngészni a hirdetéseket, akár már holnap.


Magyarországon már a válság kirobbanása előtt, 2006-ban csökkenni kezdtek a lakásárak. Mivel a folyamat még tavaly is tartott, és az utóbbi években a fizetések már nőni kezdtek, sokan kivárnak a lakásvásárlással. A lakáspiac azonban az éledezés jeleit mutatja.


Túl a mélyponton

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője a VS.hu kérdésére elmondta, hogy a válság óta átlagosan 17 százalékkal csökkentek a lakásárak. Az idén viszont pozitív változások indultak be: élénkül a kereslet, és akad hely, ahol az árak is emelkedni kezdtek. Ilyen területek például a budapesti belváros, a Balaton környéke és az egyetemi városok, míg a kevésbé frekventált településeken tovább tart a stagnálás. Minél rosszabb helyen van egy lakás, annál több a környéken a bedőlt hitel, a kényszerből értékesített ingatlan: emiatt nagyobb az árzuhanás, és tovább tart, mire növekedésnek indulnak az árak. Valkó szerint országos átlagban az árak idén változatlanok maradnak, és Budapestet kivéve a következő két évben sem számít 10 százaléknál nagyobb áremelkedésre. Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője is úgy véli, a lakáspiac elérte a gödör alját, és ha lassan is de megindult az áremelkedés. Ez pedig a növekvő kereslet következménye: idén az év első felében 12-13 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint tavaly ilyenkor: tehát most érdemes lakást venni, mert a lakásárak még mindig alacsonyak, de ez már nem sokáig lesz így. Az otthontérkép oldalán folyamatosan nyomon lehet követni, hogyan alakulnak a lakásárak; nem csupán megyére, de akár utcára lebontva is böngészhető a térkép.


Biztató jelek

A növekvő kereslet mögött több tényező húzódik meg. Egyrészt az átlagos fizetés három százalékkal nőtt tavaly, és ez a csökkenő lakásárakkal párhuzamosan megkönnyíti a lakáshoz jutást – leginkább azoknál, akik első lakásvásárlásukat tervezik. Másrészt a lakáspiac élénkülésének kedvez a rekord alacsony jegybanki alapkamat, ez ugyanis csökkentette a hitelek árát: az OTP elemzése szerint a lakáshitelek átlagos kamatszintje hét százalék körül alakul – ez pedig már a hitelezést is kezdi beindítani. A Magyar Nemzeti Bank adataiból az tűnik ki, hogy a lakáshitelezés tavasszal két és fél éves csúcsot ért el,  áprilisban 18,6 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel Magyarországon. Rutai Gábor hozzáteszi, hogy a lakáspiacon egyelőre nem érzékelhetők a állami kedvezmények hatásai: egyszerűbb a piacról pénzhez jutni, ráadásul még hosszú időnek kell eltelnie, mire a 2008 előtti hitelezési szintet elérjük. Az alacsony kamat nem csupán az olcsóbb hitelek miatt adhat lökést a lakáspiacnak. Egyre több befektető lát lehetőséget a lakásvásárlásban. A Budapesten megélénkült keresletet – és így az árakat is – nagyban növelte a befektetői jelenlét: júniusban minden harmadik vevő befektetési céllal vásárolt lakást. Az OTP elemzése szerint egy jól megválasztott lakással akár 7 százalékos hozam is elérhető, már csak azért is, mert a válság miatt megélénkült az albérletek iránti kereslet is. A nehezén tehát már túl van a lakáspiac, ám a gödör aljáról még hosszú út vezet felfelé.


Rögös az út felfelé

A valódi növekedést azonban számos tényező hátráltatja. Több elemző is felhívja a figyelmet, hogy célzott kormányzati intézkedésekkel tovább lehetne növelni a lakások iránti keresletet. Ilyen lehetne a szocpol feltételeinek módosítása, akár úgy, hogy a használt lakásokra is igénybe lehessen venni valamiféle támogatást, míg mások az ingatlanvásárlásra eső áfa mérséklésében látják a megoldást. Április óta a cégek adómentesen támogathatják munkavállalóik lakáscélú hiteleinek törlesztését. Ezzel a lehetőséggel azonban nagyon kevesen éltek eddig, mivel a szabályozás az adómentesség feltételeinek vizsgálatát a munkáltató felelősségévé teszi. A Trenkwalder felmérése szerint a cégek félnek attól, hogy hibáznak a jogosultság megállapításakor, és ezért inkább nem támogatják dolgozóik lakáshiteleit. A magyarországi demográfiai folyamatok sem kedveznek az ingatlanpiacnak: egyre kevesebben vagyunk, és így kevesebb lakásra van szükségünk. A hitelek növekvő száma kedvező, ám még messze elmarad a kívánatos szinttől, pedig ez adhatna valódi lökést a piacnak: ugyanis csak nagyon kevesen akadnak olyanok, akik zsebből ki tudnak fizetni egy lakást. A legfontosabb azonban a gazdasági növekedés beindulása volna. A Defacto elemzése ugyanis kimutatta, hogy a lakásárak szoros kapcsolatban állnak a GDP alakulásával. Valószínűleg csak akkor lehet az árak emelkedésére számítani, ha beindul a gazdasági növekedés.