Van 20 gyakori ok, amiért egy startup bedőlhet

Fotó: Eric Bailey

-

Közismert tény, hogy a startupok túlnyomó többsége életének első néhány évében elbukik. A bukások okai azonban legalább olyan tanulságosak tudnak lenni, mint a sikertörténetek.


A startup-ökoszisztémát vizsgáló CB Insights tanácsadó és elemző cég hosszú listát állított össze több mint 200 elbukott startup boncolásának eredményeiből. Az egyes eseteket megvizsgálva aztán leszűrték, hogy melyek az induló vállalkozások bedőlésének leggyakoribb okai. Fontos tanulság, hogy általában nem egyetlen ok vezetett a kudarchoz, hanem több tényező erősítette egymást, az említett százalékok összege pontosan ezért haladja meg jócskán a százat.

Lássuk hát a listát a bukás 20 leggyakoribb okáról.


1. Hiányzott a piaci igény

Az esetek közel felében (egész pontosan 42 százalékában) az vezetett a kudarchoz, hogy a vállalkozók nem mérték fel elég pontosan a piaci igényeket. Lehet egy megoldás technikailag kiváló, állhat a csapat csupa zseniből, ha a kész termék vagy szolgáltatás nem egy létező piaci igényt elégít ki, ha nem a leendő ügyfelek problémáira ad választ, akkor soha nem lesz sikeres. Az nem működik, hogy megcsinálunk valamit, aztán majd keresünk hozzá piacot – ennek fordítva kell történnie.


2. Pénzhiány

A pénz és az idő véges, mindkettővel takarékosan kell bánni. A pénz hatékony elköltése sokak számára okozott problémát, nem véletlenül került a lista második helyére 29 százalékos említéssel. Az elkölthető pénz kifogyása egyébként sokszor más tényezőkre vezethető vissza, például a rossz termékpozicionálásra vagy a váltásra való képtelenségre (lásd például a 20. pontot).


3. Nem jó a csapat

A különféle képességeket vegyítő, vegyes összetételű csapatot gyakran emlegetik kritikus sikertényezőként. Nem csoda, hogy a megfelelő emberek hiánya a harmadik helyen áll a bukás okai között (23 százalék). A konkrét probléma aztán már sokféle formában jelentkezhet: hiányozhat a műszaki háttérrel foglalkozó ember, vagy éppen ellenkezőleg, egy olyan, aki nemcsak a termék-, hanem az üzletfejlesztéshez is ért. Az is segíthet, ha az alapító mellett áll valaki, aki ellensúlyként szolgálhat az elhamarkodott vagy megalapozatlan döntésekkel szemben.


4. Legyőznek a vetélytársak

Sokszor mondják, hogy egy startup az ötletére figyeljen, ne a versenytársakra. Ám ha egy ötletről kiderül, hogy piacképes, sokan ráugorhatnak, és akár ki is énekelhetik a sajtot az eredeti ötletgazda szájából, ahogy ez az esetek 19 százalékában történt is.


5. Árak és költségek

Az árazás soha nem egyszerű kérdés, különösen egy startup esetében. Nem lehet sem túl alacsony, mert akkor nem jön elég pénz a további működéshez, és nem lehet túl magas sem, mert elriasztja az ügyfeleket, ahogy ezt a válaszadók 18 százaléka megtapasztalta. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy bizonyos szolgáltatásokat hányféle módon (és hányféle eredménnyel) lehet árazni.


6. Nem felhasználóbarát termék

Semmi jó nem sül ki abból, ha véletlenül vagy szándékosan nem veszik figyelembe az ügyfelek kívánságait és igényeit (17 százalékos említés). Bármilyen termékről vagy szolgáltatásról is van szó, vonzónak és könnyen használhatónak kell lennie.


7. Hiányzik az üzleti modell

Nem elég a jó termék, kell a megfelelő üzleti modell is. Többféle értékesítési csatorna, újfajta ügyfélelérések, a kezdeti érdeklődés kihasználása és bevételre fordítása – ha ezek hiányoznak, könnyen vakvágányra futhat a startup, mint ahogy ez történt is az esetek 17 százalékában.


8. Gyenge marketing

Jó bornak is kell a cégér, különösen a digitális világban. Ismerni kell a célközönséget, meg kell tudni ragadni a figyelmüket, hogy aztán ügyfelek legyenek belőlük – enélkül egyetlen üzlet sem lehet sikeres. A startupok 14 százalékának bukását okozta, hogy az alapítók terméket fejleszteni tudtak, de eladni már nem, vagy nem eléggé.


9. Nem figyelni a piac véleményére

Biztos út a bukáshoz, ha egy startup nem figyel a felhasználóira, ügyfeleire, nem gyűjti a visszajelzéseket, és legfőképpen, ha nem reagál azokra. A nagy lelkesedésben könnyen kialakul a csőlátás, amikor a csapat mindenáron a saját elképzeléseit valósítja meg, függetlenül attól, mit gondol a célközönség (13 százalékos említési arány).


10. Rossz időzítés

Ha túl korán jön ki a cég a termékével, azt kockáztatja, hogy a felhasználók első élménye negatív lesz – ezután pedig nagyon nehéz visszaszerezni a bizalmukat. A túl késői piacra lépéssel pedig elszalaszthatja a legjobb piaci lehetőséget, és csak loholhat mások után.


11. A fókusz hiánya

Ha a mellékprojektek, magánéleti kérdések vagy éppen az érdeklődés, lelkesedés megcsappanása miatt az alapítók nem tudnak többé a vállalkozásra koncentrálni, az szinte biztosan egyenlő a halálos ítélettel.


12. Nézeteltérés a befektetőkkel vagy társalapítókkal

Ez is magáért beszél: ha az eredeti tulajdonosok vagy a befektetésüket kockáztató partnerek nem tudnak összhangban dolgozni, az csak kudarchoz vezethet. (Ez és az előző két pont egyaránt 13 százalékban volt felelős a vállalkozások kudarcáért.)


13. Rossz irányváltás

Az sem jó, ha a cég nem tud váltani (lásd a 20. pontot), de a változtatás önmagában még nem elég. Nem szabad csak azért új útra állni, hogy valamit másképp csináljunk: az egészet meg kell tervezni, üzleti modelleket kell készíteni, a hipotéziseket le kell tesztelni, az eredményeket mérni kell (10 százalék).


14. A szenvedély hiánya

Hiába jó egy ötlet, ha az alapítóban nem lobog a tűz, ha nem akarja mindenáron sikerre vinni elképzelését. Az esetek 9 százalékában okozta a startup vesztét, hogy az alapító inkább csak üzleti lehetőséget látott termékében, de érzelmileg nem kötődött hozzá, nem lelkesedett érte.


15. Helyszín

Ez több szempontból is fontos. Lehet, hogy egy termék vagy szolgáltatás csak a kitalálása helyén érdekes és izgalmas, máshonnan nem tud ügyfeleket megnyerni magának (és különösen igaz lehet ez Magyarországra és a régióra általában). További nehézségeket okoz, ha a csapat nem egy helyen, hanem egymástól távol, esetleg más-más országokban dolgozik (9 százalék).


16. Befektetői érdektelenség

A pénzhiány mellett a bebukott startupok 8 százaléka kifejezetten a befektetői érdektelenséget említette a kudarc okaként, akár a seed, akár a következő, első körös fázisban.


17. Jogi problémák

A kis cégekre ugyanazok a szabályok és törvények vonatkoznak, mint a nagyokra, de sok esetben jóval nehezebben tudnak ezeknek megfelelni. Különösen igaz lehet ez a zeneiparban érdekelt startupokra, ahol a jogdíjak szövevénye (és ára) sokszor oka a bukásnak.


18. A kapcsolatok ki nem használása

Gyakori panasz a startupperek részéről, hogy nincsenek kapcsolataik vállalkozókhoz vagy befektetőkhöz – ehhez képest az esetek 8 százalékában az (is) vezetett a kudarchoz, hogy a meglévő kapcsolatokat sem használták ki. A befektető azért van, hogy segítsen – nem igénybe venni a tudását súlyos hiba.


19. Kiégés

A startup vállalkozó élete a cégről szól, de ha ezt túlzásba viszi, könnyen átesik a ló túlsó oldalára, és kiéghet. Ezt úgy lehet elkerülni, ha az ember tudja, mikor írja le a veszteségeit és terelje új irányba erőfeszítéseit, illetve ha a munkát és a felelősséget meg tudja osztani egy hozzá hasonlóan elkötelezett csapattal.


20. A gyors váltásra való képtelenség

Az esetek 7 százalékában volt (egyik) oka a kudarcnak, hogy a cég és munkatársai képtelenek voltak elég gyorsan (vagy egyáltalán) új irányba állni, felülbírálni egy korábbi rossz döntést, vonatkozzon az az üzleti stratégiára, egy termékötletre vagy akár egy felvett munkatársra.