Valószínűleg jobb, de drágább lesz a menza szeptembertől

Fotó: MTI/MTVA / Rosta Tibor / MTI/MTVA / Rosta Tibor

-

Egy új rendelet teljesen átalakítja az étlapokat. Emiatt jó eséllyel az ételek ára is nőni fog.


Szeptembertől a korábbi ajánlás helyett rendelet szabályozza a közétkeztetést. A kettő között a különbség  – ahogy az elnevezésből már sejthető – az, hogy míg az ajánlás a közétkeztetőknek csak kívánatos célokat nevez meg, addig a rendelet előírásai kötelező érvényűek.   A jogszabályt a kormányzat az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ) együtt dolgozta ki. A cél, hogy minél egészségesebb ételek kerüljenek a gyerekek elé, így megelőzhetők legyenek az étkezésből származó egészségügyi kockázatok.   Így viszonylag sok színhúst, tejet és tejterméket, teljes kiőrlésű gabonából készült pékterméket, nyers gyümölcsöt és zöldséget ír elő, emellett a só használatát drasztikusan csökkenti (a mennyiségek bizonyos életkorok szerint különböznek).   A jogszabályt ismertető tájékoztatón elhangzott, hogy a rendelet előírásai költségnövekedés nélkül elérhetőek, de ehhez az összes szereplő (közétkeztetők, oktatási intézmények, nyersanyagbeszállítók, stb.) együttműködése és kreativitása szükséges.


A közétkeztető másképp látja

A VS.hu ezért megkérdezett egy nagyobb közétkeztető céget, mit gondol a szeptembertől életbe lépő rendeletről. A szakemberek már nem látják annyira pozitívan a helyzetet, néhány példát is felsoroltak, amelyek szerint nem igazán optimálisak az előírt kritériumok. (Példáikat a napi háromszori étkezést kapó 4-6 éves gyereknek előírt követelményekből vették.)

  • Napi 60-80 gramm színhús az előírás, de a közétkeztető szerint egy ennyi idős gyerek nem eszik meg 40-50 grammnál.
  • Kötelező a két adag gabonaalapú élelmiszer, amelyből egynek kétnaponta teljes kiőrlésűnek kell lennie. A teljes kiőrlésű termékek viszont szerintük aranyárban vannak.
  • Kell adni 0,4 liter tejet vagy tejterméket. A joghurtot, túrót nem igazán szeretik a gyerekek, így marad a sajt, ami viszont szintén nagyon drága.
  • A nyers zöldség és gyümölcs kötelező mértékét is megnövelték, de ez „így már nem körözöttes kenyér uborkával, hanem uborka egy kis körözöttel”.
Utóbbit sem szeretik a gyerekek, mint ahogy azokat a felvágottakat sem, amelyeket a rendelet előír. A csökkentett sómennyiség miatt pedig „ehetetlen lesznek az ételek” – mondják a közétkeztető cégnél.


Sok változás lesz

Martos Éva, az OÉTI főigazgatója viszont úgy gondolja, a só jól helyettesíthető különböző zöldfűszerekkel. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy az intézményeknek is nagy szerepet szánnak az „átszoktatásban”. A rendeletben ugyanakkor erről nincs szó. Ugyanúgy, ahogy arról sem, hogy a közétkeztetésben részt vevő dolgozókat valamilyen képzésre vagy tájékoztatásra kötelezik, ami őket is felkészítené a változásokra, illetve például arra, miként reagáljanak, ha a gyerekeknek nem ízlik az étel.   A közétkeztető úgy tervezi, több új, saját terméket kell készítenie. Egyrészt mert azok, akiktől vásárolja a nyersanyagokat, nem tudják teljesíteni a követelményeket, másrészt mert a termékleírás adatai nem pontosak. Így készíteni fognak (mirelit) gyümölcs és natúr joghurt vagy túró keveréket. A csökkenő sótartalom miatt is erre lesznek kényszerítve más élelmiszereknél.   Abban viszont egyetértenek mind a rendelet alkotói, mind a közétkeztető cég alkalmazottja, hogy az élelmiszeripar gyökeresen át fog alakulni. Ez nem meglepő, hiszen ma Magyarországon a közétkeztetés több mint 2 millió embert etet.


Valószínűleg drágább is lesz

Abban viszont ég és föld a rendeletalkotók és a végrehajtók véleménye, hogy drágul-e a közétkeztetés. Az OÉTI szerint a kevesebb só és cukor miatti költségcsökkenés, valamint az iskolatej és az iskolagyümölcs program bevonása összességében fedezni fogja a felmerülő plusz költségeket. A közétkeztető szerint viszont a nyersanyagokon kívül sok minden mástól is függnek a költségek, így a konyhamérettől (hogy száz vagy több ezer főre főznek), a saját eszközöktől és konyháktól (sok helyen ezeket bérlik). Új eszközökre is szükség lesz, például nagy teljesítményű gőzpárolókra, amelyek egyenként 1,5-2 millió forintba is kerülhetnek.


Az ételek ára két nagy részből áll. Egyrészt a nyersanyagkeretből (ezt fizetik általában a szülők), másrészt az árrésből (amit az intézményfenntartó és az önkormányzat finanszíroz). A sajtótájékoztatón ismertettek egy 2013-as felmérést, amely szerint a nyersanyagkeret átlagosan 390 forint, de ez igen széles szórású, van, ahol 290, van, ahol 1100 forint.   Arra  a kérdésünkre, hogyan lehetséges ez, azzal árnyalták a képet, hogy ahol eddig nem tartották magukat a korábbi ajánláshoz (amely nagy átfedést mutat az új rendelettel) ott valóban lehetséges, hogy növekednek a költségek.


Készüljenek új menüre!

A korábban említett felmérés átfogó képet ad a közétkeztetés jelenlegi helyzetéről. Pozitív, hogy teljes kiőrlésű pékárukat, valamint új ételeket is felvettek az étlapokra. Kevésbé jó, hogy bár megjelentek a nyers zöldségek és gyümölcsök, az intézmények több mint a felében még mindig nincs ilyesmi. Halat is csak az iskolák 30 százalékában kínáltak eddig, ez szeptembertől kéthetente egyszer kötelező lesz. Tej és tejtermék sincs a menük felében. A rendelet szerint a cél, hogy az étkezések sótartalma ne legyen több, mint napi (háromszori étkezésnél) 5 gramm. Ma az átlag 8,6 gramm, de van olyan iskola, ahol 16 gramm. A húskészítményeknél is a rosszabb minőségű és nagyobb zsírtartalmú felvágottak dominálnak, és nem azok, amelyeket a rendeletben meghatároztak.