Választási megfigyelőket robbantottak fel Afganisztánban

Fotó: U.S. Army / Staff Sgt. John Zumer / U.S. Army / Staff Sgt. John Zumer

-

Afganisztánban se a szovjetek, se az amerikaiak nem tudták megnyerni a háborút. Tizenegyen haltak meg, de viszonylag „nyugodt” volt az elnökválasztás.


Tizenegy ember, köztük több választási megfigyelő meghalt vasárnap Afganisztánban egy út szélén elrejtett pokolgép robbanása nyomán – közölte Szedik Azizi, Szamangan tartomány szóvivője. A tisztviselő elmondta, hogy a robbanószerkezet egy kisbusz mellett lépett működésbe a tartomány székhelyén, Aibakban. A halottak között hat nő, egy gyerek, valamint négy férfi volt. A nyugat-afganisztáni Herát tartományban a tálib szélsőségesek szombaton levágták 11 civil ujját, mert szavaztak az elnökválasztás második fordulójában – közölte Ráud Ahamdi, a rendőrség szóvivője. A tálibok korábban arra szólították fel az embereket, hogy ne menjenek el szavazni. A közép-ázsiai országban különben viszonylag nyugodt légkörben zajlott szombaton az elnökválasztás második fordulója, bár az ország több részén a tálibok fegyveres akciókat hajtottak végre. Az országos választási bizottság vezetője bejelentette, a becslések szerint több mint hétmillióan voltak voksolni a mintegy 12 millió választásra jogosult közül. Ez nagyjából hasonló arány, mint az áprilisi első fordulóban.


Nincsen béke, nincsen rend, de a NATO kivonulhat

A tervek szerint 2014 végén az Egyesült Államok és szövetségesei kivonulhatnak Afganisztánból, és az ország saját katonai erejére bíznák a demokratikus rend fenntartását. A 2001 óta tartó háború célja a tálib rezsim leváltása és erőinek felszámolása volt. Míg előbbi majdnem teljes mértékben sikerült, és az országban már másodjára tartottak elnökválasztást, addig a lázadók a mai napig ellenállnak. Az év végén a nemzetközi biztonsági erők, az ISAF kötelékében csak 9800 fő maradna Afganisztánban, akik a helyi erők kiképzésével foglalkoznának a leginkább. Jelenleg 32 000 katona teljesít szolgálatot a közel-keleti országban a NATO missziójában, de még ők sem tudják fenntartani a rendet. Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke egészen az idei év elejéig kitartott az amerikai erők kivonása mellett, azonban az iraki helyzet alakulása miatt számtalan kritikát kapott. Az amerikai kongresszusban a republikánus képviselők szinte mindegyike kritizálta a kivonulás miatt. Irak miatt most már a demokrata pártban is többen ellenzik Afganisztán hátrahagyását, ezért Obama – úgy tűnik – meghátrál. Áprilisban az amerikai elnök váratlanul Afganisztánba utazott, és meglátogatta az amerikai csapatokat is. Itt már arról a szándékáról beszélt, hogy mégsem hívná haza katonáit 2016-ig. Szavai alapján sok szakértő arra következtet, hogy 15-20 ezer fő körüli csapatot hagyna Afganisztánban 2015-ben, noha az eredeti tervek szerint jövő decemberre már csak 4800 katona teljesítene szolgálatot a területen. Az éves szinten átlagosan 10 milliárd forintba kerülő magyar katonai jelenlét is véget érne az elkövetkezendő egy évben. Jelenleg 110 fős a kinti magyar kontingens.