Utánpótlásneveléssel a hazai startup-ökoszisztémáért

-

Egyre több akcelerátori program segíti az induló vállalkozásokat, de vajon lesz-e elég erős startup, hogy meg tudjunk felelni a befektetői igényeknek? Többek között erről beszélgettünk Ács Zoltánnal, a közelmúltban állami tulajdonú cégből for-profit szervezetté alakult Design Terminál szakmai igazgatójával.


Mik a tapasztalataitok a piaci szereplők bevonásával kapcsolatban, mivel tudjátok őket arra motiválni, hogy befektessenek a startupokba?

A Design Terminál életében az elmúlt években elindult egy fontos folyamat, amiben 2016-ban sikerült áttörést elérni, ez pedig a nemzetköziség. Az inkubációs programba tavaly már külföldi csapatok is jelentkezhettek, így került be egy olasz és egy chilei csapat. Ez az irány egybecseng azzal a szándékunkkal, hogy magunkra irányítsuk a külföldi befektetők figyelmét is, és ne csak a magyar befektetői ökoszisztémát tudjuk megszólítani. Az a célunk, hogy a Design Terminál rövid időn belül felkerüljön a globális startup térképre.


De legalább ennyire fontos a nagyvállalati partnerségek kialakítása.

Tudomásul kell venni, hogy tíz startupból átlagosan három-négy elbukik, ez az iparági átlag. A megmaradók kilencven százaléka pedig betagozódik valamilyen nagyvállalatba középtávon. Nagyon kevés olyan startup van, mint az Airbnb vagy az Uber, amelyek úgy tudtak nagyra nőni, hogy közben megőrizték önállóságukat. Inkább az a jellemző, hogy ezek a cégek beépülnek egy nagyvállalat életébe, felvásárolják őket, mint például a LinkedIn-t vagy a Skype-ot.

A nagyvállalatoknak és a startupoknak kölcsönösen szükségük van egymásra, sok esetben érdemes már eleve egy multival együttműködve fejleszteni az induló vállalkozásokat. A nagyvállalat hasznos adatokat, információkat, specifikus mentorokat ad a startupnak, esetleg ügyfele lehet már a fejlődés egy korai szakaszában is, vagyis segít a növekedésben. A nagyvállalat pedig rugalmasabb, innovatívabb módon kap megoldást valamely problémájára. Ilyen szimbiotikus együttműködések kialakítására fogunk törekedni 2017-ben. Ebben az évben egyébként már magunk is be fogunk fektetni a startupjainkba, mindenképpen érdemes lesz követni a híreket a programunkkal kapcsolatban.


Ács Zoltán, a Design Terminál szakmai igazgatója


A befektetők szempontjából kiemelten fontos, hogy milyen startupokat tud felmutatni egy adott ország. Mik a kilátások e téren?

Az utánpótlással foglalkozni kell. Már korai szakaszban is rengeteg energiát kell fektetni a tehetségekbe ahhoz, hogy szülessenek olyan startupok, amelyekbe érdemes aztán pénzt fektetni. Olyan programokat kell szervezni, amelyek inspirálják őket, ahol társakat találhatnak, játszhatnak, kísérletezhetnek, és kipróbálhatják magukat, mielőtt elindítják a vállalkozásukat. Ezt a törekvésünket a mostani piaci környezet is alátámasztja. Ugyanis míg korábban körülbelül fél tucat akcelerátor volt Budapesten, idén beindulnak azok is, amelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal inkubátorpályázatán nyertek. A nyolc vidéki inkubátor hamarosan meg is kezdi működését, Budapesten pedig három pályázó nyer majd finanszírozást.


Ha ezekhez hozzávesszük a tavaly elindult MVM és Telenor akcelerátor programokat, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 15-17 akcelerátor fog egyszerre működni Magyarországon. Ha pedig nem lesz elég startup, akkor ezeknek a programoknak nem lesz mibe befektetniük.

Fontos, hogy a startupoknak meglegyen az utóéletük - tehát kockázati tőkebefektetői partnerekre leljenek a programok után -, de ugyanilyen fontos, hogy legyenek előkészítő programok, olyan inspiráló programok, események, melyek segítenek a tehetségeket vállalkozóvá változtatni.

Ki tudnád emelni a Design Terminál életéből a legemlékezetesebb pillanatokat 2016-ból?

Kiemelném a tavalyi Selection Campet is, ahol mi magunk is megdöbbentünk azon, mennyi külföldi csapat jelentkezett, holott nem is igazán hirdettük meg nemzetközi szinten. De mégis sokan megtalálták, ideutaztak, és mindenképpen be akartak kerülni a programba. Olyan visszajelzéseket kaptunk tőlük, hogy az sem baj, ha nem ők kerülnek be, mert már ez a három nap is óriási élmény volt számukra, nagyon sokat tanultak belőle.

A mentorált cégeink közül büszkék vagyunk az egyik legelső vállalkozásunk sikereire. Daubner Anna divatcégét összekapcsoltuk egy befektetővel, és nagyon jó látni, hogy a program óta eltelt két évben mennyit fejlődött, hogyan nőnek a bevételei, és hogyan lesz egyre ügyesebb vállalkozó. Nagyon büszkék vagyunk a Laborom csapatára, akik egy egészségtechnológiai applikációt fejlesztettek. Egyelőre még nem árulhatok el részleteket, de hónapok óta nagy tárgyalásban vannak egy meghatározó iparági szereplővel. Velük vagy nélkülük, de mindenképpen hatalmas ugrás előtt állnak, beérni látszik az a rengeteg munka, amit a cégükbe fektettek.

De említhetném a Platio nevű csapatot, akik egy olyan járólapon dolgoznak, ami a napenergiát, illetve a járás mozgási energiáját elektromos árammá alakítja. A megoldás már a program során is szép sajtót kapott. Mivel ez egy hosszabb távú, két éves kutatás-fejlesztési projekt, ezért velük egyedi módon foglalkozunk. Végigcsinálták a programot, de azóta is kapcsolatban vagyunk, kezd beérni a projekt, és egyre közelebb kerülnek a végleges prototípushoz.

A Route4U csapata is nagyon jól szerepelt itthon és nemzetközi porondokon is, több nemzetközi sikert is elkönyvelhettek applikációjukkal, amely mozgásukban korlátozott közlekedőknek segít tájékozódni. De nehéz kiemelni bárkit is, a legtöbb mentorált vállalkozással remek viszony alakul ki az együtt töltött hónapok alatt, remek srácok, lányok, és bizony mi is rengeteget tanulunk a közös munka során.



Sokat hallunk arról, hogy Budapest a régió startup fővárosának címére aspirál. Mennyire megalapozott ez az ambíció?

Budapestnek ez a szerep jól áll, és jó pozíciója is van hozzá. Egyik szomszédos országgal szemben sem kell szégyenkeznünk sikeres startupjaink és befektetéseink száma alapján. Ez persze nem ennyire egyszerű, mindegyik ország dolgozik a saját programján és stratégiáján. Varsó inkább tőzsdei, pénzügyi központ, Prága elsősorban a turizmusról és a Németországhoz közeli autógyárakról szól, Pozsonyt szintén az autógyárak határozzák meg, és méretében sem annyira meghatározó, Belgrád izgalmas színtér, de nem uniós ország - ennek pedig vannak hátrányai -, Bukarestnek pedig kedvezőtlenebb a geopolitikai elhelyezkedése, de mégis egyre jelentősebb színtérré válik. Bécsben ugyanakkor tavaly nyáron fogadtak el egy, a Digitális Startup Stratégiához hasonló programot abból a célból, hogy odavonzzák a startupokat a világ minden tájáról.


Budapest erősségeire kell építeni: jó a földrajzi elhelyezkedése, pezseg a kulturális élet, sok a tehetséges szakember, alacsonyak a megélhetési költségek.

Sokkal többet lehet kezdeni egy 30 ezer eurós befektetéssel Budapesten, mint Angliában, és ez egy jelentős előny. Vannak kihívások is, amiken még dolgozni kell, de ez nem egy légből kapott vágy.

Ha már említetted a Digitális Startup Stratégiát, hogyan látod, mennyi idő kell ahhoz, hogy éreztesse hatását a hazai ökoszisztémában?

A DSS egy nagyon reális stratégia, amiben csupa megvalósítható célkitűzés szerepel. Egy része rövid távú célokat tartalmaz, melyeket gyorsan véghez lehet vinni, és jelentős hatásuk van – mint például a startup vízum. Vannak középtávú, komplexebb programok – ilyen pl. az Ipar 4.0-startup platform, ami a nagyvállalatok és a startupok együttműködését erősítené –, és vannak hosszú távú célok, amelyek jóval nehezebben megfoghatóak, és túlmutatnak a startupokon. Ilyen a vállalkozói szellem erősítése, hazánkban ugyanis a legalacsonyabb a vállalkozói kedv az Unióban, kockáztatni nem akaró fiatalok nélkül pedig nem lesznek startup cégek. Természetesen a mindenkori kormányzatnak és az oktatásnak is kulcsszerepe van abban, hogy ez változzon, de az állam ezt egyedül nem tudja megoldani: a már befutott, sikeres vállalkozóknak példaképként kell viselkedniük, meg kell mutatniuk, hogy igenis be lehet futni Magyarországról is.

A stratégia egyik intézkedése egyébként már életbe lépett, ez pedig az angyalbefektetők adóalap kedvezménye. Elemi érdekünk, hogy egyre több angyalbefektető legyen Magyarországon, és valós finanszírozási alternatíva legyen a startupoknak. Egy ilyen befektető a legjobb egy startupnak, mert nem csak pénzt ad, hanem a tudását és tapasztalatát is. Jelenleg azonban még nincsenek sokan, ez az adókedvezmény pedig egy olyan eszközrendszer egyik eleme, amely elősegítheti az angyalbefektetők számának növekedését.

Fontos részét képezi a stratégiának a Startup Budapest Program is, melynek lényege, hogy legyen olyan értékajánlata Budapestnek, ami miatt ide költözik egy külföldi startup. A startupok nagyon mobilisak, akár a világ másik feléből is ideköltöznek, ha olyan tudást, finanszírozást és akár ügyfeleket kapnak, amitől nagyot léphetnek előre. Van már startup programja Párizsnak, Bécsnek vagy akár Chilének is, a legjobb vállalkozókért nagy harcot folytatnak a metropoliszok. Ebben a küzdelemben Budapestnek is jó esélyei vannak. Hiszünk a fordított agyelszívásban.


Design_Terminal_3


Előreláthatóan milyen területről érkezhet majd a legtöbb startup 2017-ben, melyek a legfontosabb trendek?

Vannak olyan területek – IoT, felhőalapú szolgáltatások vagy fintech –, melyek globális szinten nagyon népszerűek, de még érdekesebb, hogy gyorsan kezdenek digitalizálódni az olyan nagynak és lomhának gondolt infrastruktúrák is, mint az egészségügyi rendszer, az oktatási rendszer, a bankolás, és persze már a nyakunkon vannak az önvezető autók is.


Ezért mi 2017-ben a társadalmi innovációk felé fordulunk. Olyan vállalkozások felé, melyek nagy hatást tudnak gyakorolni a közösségek vagy szervezetek életére. Egészségügy, oktatás, mobilitás, energia, sport – olyan területek, amik valóban jobbá tudják tenni a közösségek életét.

Ezek legtöbbször szabályozott piacok. Az innovatív megoldásokra érzékeny szabályozó kulcsfontosságú. Az sem jó, ha túlszabályoznak valamit, mert az megöli az innovációt, de az sem, ha nincs eléggé szabályozva, mert akkor például csorbulhatnak a munkavállalók jogai. Ez egy nagyon kényes egyensúly.

Mikor ér véget a munkátok mint akcelerátor, mikor engeditek el a startupok kezét?

A program ugyan négy hónap, de ez nem azt jelenti, hogy ezt követően elengednénk a vállalkozók kezét. A program végeztével az Alumni részei lesznek, és a kapcsolat ideális esetben soha nem szűnik meg köztünk. Ha például van egy olyan workshop, érkezik egy olyan mentor külföldről, vagy van egy olyan lehetőség külföldön, ami az Alumni csapatainknak fontos, akkor szólunk nekik, ők pedig rendszeresen visszajárnak. Az ajtónk mindig nyitva lesz előttük, mindig kérhetnek tőlünk segítséget. Az is fontos, hogy egy régi, tapasztalt alumni tagunk, aki már előrébb jár, meg tudja osztani a tudását a programban éppen részt vevőkkel. Ez egy hálózat, ami már önmagában nagy érték.