Uniós kérdésekben nagy a szakadék a pártok és a társadalom között

Fotó: Europress/AFP/Philippe Huguen / Europress/AFP/Philippe Huguen

-

Egy kutatás kimutatta, hogy a pártok uniós attitűdjei romlottak, főleg a Fidesz és az LMP viszonyul szkeptikusabban az európai integrációhoz.


Romlott a magyar pártok EU-val kapcsolatos általános attitűdje – ez a legfontosabb megállapítása a Magyarországi Európa Társaság (MET) csütörtök délelőtt bemutatott második jelentésének.


A módszertan

Először néhány szó a kutatás módszertanáról, hogy könnyebben megérhetőek legyenek az eredmények. A MET kutatói a választások közeledtével azt vizsgálták, hogy a pártok miként viszonyulnak az európai integrációhoz és annak jövőjéhez. A mostani PERC-jelentés (a betűszó a kutatás angol elnevezésének – Party EU-attitude Report Card – rövidítése) a 2012 közepe és 2013 vége közötti időszakot öleli fel és hat párt került bele (Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP, DK, Együtt–PM), azok, amelyek 2013 őszén a közvélemény-kutatások alapján a legesélyesebbnek tűntek az öt százalékos parlamenti küszöb megugrására. A PERC-2 – miként az első kutatás is – a pártok európai parlamenti, országgyűlési és médiamegnyilvánulásait, valamint a 2014-es választási programok Európai Unióval kapcsolatos passzusait vizsgálta. Az összesen hatszáz kijelentést – ez másfél év alatt kétszer akkora szám, mint az első, hároméves kutatási időszak száma – egy tízfokozatú PERC-listába sorolták be a kutatók. A skála az integráció pusztulását szorgalmazó „EU-destruktívtól” a mai nemzetállamok eltűnésével számoló „föderalistáig” terjed, a skála egyes fokozatai a 160 oldalas jelentésben részletesen definiált kategóriákként jelennek meg. A pártokhoz tartozó kijelentések PERC-skálán betöltött helyét átlagolják – olykor félpontos „szubjektív korrekciót” is alkalmaznak –, amelyek kiadják egy-egy párt uniós attitűdjének PERC-mutatóját.



Euroszkeptikus elit unió-szimpatizáns társadalommal

Hogy miért pont most jött az új jelentés? Kocsis Györgyi, a MET alelnöke ezt azzal indokolta, hogy áprilisban és májusban tartják az országgyűlési és EP-választásokat. Hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben előbbin is döntünk fontos uniós ügyben, „legalább akkora az uniós relevanciája, mint a májusinak”. Ugyanis az országgyűlési választások eredménye alapján felálló kormány fogja képviselni Magyarországot az Európai Tanácsban. A PERC-2 jelentésből kiderül, hogy a magyar politikai elit összességében kevésbé szimpatizál az unióval – a pártok PERC-indexéből vont átlag 2012 végén még 6,2-n állt, mostanra 5,8-ra süllyedt –, annak ellenére, hogy az Eurobarometer-felmérések és egy, a tanulmányban is bemutatott közvélemény-kutatás szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége uniópárti. Kocsis Györgyi elmondta, hogy nem vizsgálták ugyan ennek okait, „de van róla elképzelésem”. Egyrészt azzal indokolható ez a diszkrepancia, hogy az állampolgárok a legkisebb falvakban is tudják, érzik, hogy a fejlesztési források „kilencven százaléka az Unióból származik” (ezt a kormány ellensúlyozza a keleti nyitás politikájával). Másrészt azt is tudják, hogy az EU nemcsak a pénzről szól, hanem általa léteznek garanciák a demokrácia és a jogállamiság fenntartására (igaz, az értékelvű uniópártiság ma sem jellemző, ezért Kocsis az MSZP-t okolta, amely a tíz évvel ezelőtti csatlakozásunk után is a haszonelvű felfogást hangoztatta).


-


Szkeptikusabb a Fidesz és a britekre hasonlító LMP

Ezt követően a MET kutatói bemutatták az egyes pártok PERC-indexét és unióval kapcsolatos attitűdjét. A Fideszről kiderült, hogy a PERC-1-hez képest euroszketpikusabbá vált, határozottabban unió-kritikus hangot ütött meg, ráadásul kiveszett retorikájukból a kettős beszéd. A párt vezető politikusai sokkal inkább mozgósították híveiket az Unió ellenében, mintsem védelmében, a kormánypártot érő uniós kritikákat pedig nemzetellenes cselekedetként értékelték. Emellett határozatban ítélték el az egyik uniós szervet (a Tavares-jelentés elfogadását követően), „ilyenre talán még sosem volt példa”. Orbán Viktor PERC-indexe alacsonyabb lett, mint pártjáé (összességében négyes, vagyis „puha EU-szkeptikus”). A MET szerint Orbán fokozatos ideológiai fejlődésen esett át, amelynek végére kialakult egyfajta víziója, geopolitikai doktrínája: a „két lábon állás stratégiája”. Ennek értelmében az ország egyik lábbal még az Unióban áll, másikkal pedig megveti lábát Keleten, de csak előbbi „lábat” kritizálja. Viszont a PERC-2-ben csak a médiamegjelenéseket és beszédeket vehették figyelembe a Fidesznél, mivel az egyelőre nem nyilvános. Két fokozatot rontott a PERC-indexén az LMP, amely az első kutatásban még a legmagasabb pontszámot kapta (8). Ennek oka, hogy „a csonka-LMP ideológiai fordulatot hajtott végre”, Schiffer András ugyanis szakított a négy uniós alapszabadsággal – az áruk, a szolgáltatások, atőke és a munkaerő szabad áramlása. Szerinte a „földért, a társadalomért és a fogyasztókért viselt hármas felelősség” elvével kellene azt felváltani, lépésével szembeállítja a gazdasági és szociális uniót egymással – az elsőt meg kell szüntetni az LMP szerint, de gazdasági unió nélkül nincs szociális háló sem. A magyar termőföldet kivenné a tőke szabad áramlásának hatálya alól – ezzel a britekkel került hasonló platformra, akik a munkaerő szabad áramlását korlátoznák. Elképzeléseik „inkonzisztens, integráció-tomboló” jellegűek, és a választókkal való szembekerülést eredményezték.


-


A baloldal nem képez kellő ellensúlyt

A három baloldali párt – MSZP, DK, Együtt–PM – azonos osztályzatot (hetes) kapott, de a PERC-2 jelentés alapján nem képezett kellő ellensúlyt ahhoz, hogy megakadályozza a politikai elit PERC-indexes csökkenését. Az MSZP kettős vonalvezetés mentén foglalkozik az unióval, egyrészt ideológiai ügyek kapcsán (demokrácia, jogállamiság), másrészt materiiális ügyekben (költségvetés, uniós források), viszont nincs koherens jövőképük és nem tudják kezelni a jobboldalról érkező, „hazaárulózós” vádakat. A Demokratikus Koalíció „retorikájában nagyot álmodik”, integrációhívő párt, Gyurcsány Ferenc pártelnök egyenesen az Európai Egyesült Államok megalapítását vizionálja. A DK-nak van konkrét dátuma az euró bevezetésére, ugyanakkor markáns elképzeléseit kevéssé tölti ki, nem magyarázza meg a célok elérésének módszereit. Az Együtt–PM először került be a PERC-kutatásba, ráadásul kevés forrás révén lehetett elemezni uniós attitűdjeit. Az elődszervezetek és a pártszövetség is EU-párti retorikát folytat, de az integráció tekintetében van hangsúlykülönbség: az Együtt 2014 a tagállami költségvetési politikák jobb összefonódását szorgalmazza, a PM viszont a szociális háló megerősítését. A föderáció kapcsán inkább a status quo fenntartását szorgalmazzák.


gyurcsany_tumbli

-


A Jobbik változatlanul unióellenes

A kutatók külön kiemelték, hogy az országgyűlés plenáris és bizottsági vitáin az ellenzéki szerepet csupán a Jobbik töltötte be, az MSZP szinte sosem reagált a Fidesz és a Jobbik vitáira. A párt szignifikáns kérdésekben kifejezetten EU-fób álláspontot képvisel, más témákban puhább a véleményük. Népszavazást tartanának az uniós tagságról, de arra nincs tervük, ha ott nem az övékével egyező vélemény jelenne meg a szavazólapokon. Diskzriminációs intézkedéseket javasolnak – az európai értékekkel szembemenve – például a termőfölddel, a kis- és középvállalkozásokkal vagy a bevándorlással kapcsolatban. Nem csoda, ha PERC-indexük az első kutatáshoz hasonlóan ezúttal is csak hármas lett, azaz „kemény EU-szektpikusak”. Két EP-képviselőjük van, egyikük Kovács Béla – akiről itt írtunk bővebben –, másikuk pedig az a Morvai Krisztina, aki „udvari bolond szerepet tölt be és ezt nem szégyelli feltölteni a honlapjára”. A PERC-jelentés külön fejezetet szentelt azoknak az európai közbeszédben felmerült föderációs elképzeléseknek, amelyek a válság csillapodásávl egy időben napirendre kerülhetnek – ugyanakkor ezen kérdések nem váltak a 2014-es választások kampánytémáivá.


-


A MET és a PERC

A MET 2000-ben bejegyzett civil, pártfüggetlen szervezet, amely az EU-val és Magyarország uniós tagságával foglalkozik. A PERC-kutatócsoportnak az alábbi tudósok tagjai: Celichowski Jerzy, Fóti Tamás, Hegedűs István, Nagy Kata, Pál Mónika, Peregi Tamás, Radnóti András, Stahl Zsófia és Tófalvi Zselyke, a kutatást Kocsis Györgyi vezeti.