Ulickaja is berágott az orosz viszonyokra

Fotó: Europress/Getty Images/Larry Ellis / Europress/Getty Images/Larry Ellis

HÁTTÉR

Az orosz írőnő szerint Oroszország ma olyan, mint egy elveszett fejezet Orwell műveiből, az 1984-ből vagy éppen az Állatfarmból.


Ulickaja a Guardianbe írt publicisztikájában a szólásszabadság korlátozásáról, az élet minden területét átható bürokratikus és törvényhozói rendszerről beszél. Aggódik amiatt, hogy a hatalom egyfajta kulturális ideológiát nyom le az emberek torkán, ami sok szempontból hasonlít a szovjet idők propagandájára. Az írónő az ország egyetlen független hírtelevíziójának beszüntetése miatt írt  - január végén a Dozsd tévével minden orosz kábelszolgáltató felmondta a szerződését.

Az ok az, hogy egy műsorban a második világháború egyik legnagyobb ostromáról, a leningrádi blokádról beszéltek - és feltették a kérdést, fel kellett-e volna áldozni a várost, hogy életeket mentsenek. „A pontos számot már sosem ismerjük meg, de 600 ezertől másfél millió közötti az áldozatok száma - sokan halálra fagytak vagy éhen haltak. Az ostrom az orosz történelem ikonikus pontja” - írja Ulickaja. Szerinte a médiának alapvető joga a múlttal, a jelennel és a jövővel kapcsolatban rákérdezni ezekre a dologokra.


-


Ulickajának nem az első alkalommal gyűlt meg a baja a hatalommal. Az egyik legnagyobb kortárs orosz írónak számító művésznő lételeme a szólásszabadásgért való kűzdelem, egészen azóta, hogy a ‘60-as években spontán elkezdett írni. Ekkor rúgták ki ugyanis állásából (Ulickaja genetikusként dolgozott), miután a szovjet hatóságok „disszidens tevékenység folytatásával” megvádolták.

Ulickaja Mihail Hodorkovszkijnak, a nyíltan Putyin-ellenes oligarchának  is nagy barátja, akit pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért 8 évre ítéltek Oroszországban. Hodorkovszkijt,  egy több évig elhúzódó, nemzetközi visszhangot keltő bírósági eljárás után, 2005-ben csukták le, 2008-ban pedig intenzív levelezésbe kezdett a börtönből Ulickajával.

A levelekből Ulickaja nyilvános felolvasóesteket tartott, melyek minden alkalommal szenzációnak bizonyultak - Putyin-ellenes körökben, nyilván. Ulickaja 2011-ben könyvet adott ki a levelekből, Hodorkovszkij pedig, miután tavaly decemberben szabadlábra helyezték, gyorsan Németországba emigrált.

Ezek után nem lenne meglepő, ha félne a hatóságoktól, de Ulickaja nem fél. Sőt szerinte a jelenlegi vezetés a sztálini éra vezetőihez képest kezesbárányként viselkedik. Szabadnak érzi magát, Putyint pedig egyszerűen csak egy nagy viccnek tartja. Akárhányszor Putyin van a TV-ben, vagy megmássza az Everestet, vagy tigrissel harcol, vagy tüzet olt - ezek mind egyfajta macsó képet igyekeznek kialakítani róla, ami egész egyszerűen egy vicc, jegyzi meg.

Amikor 2011-ben a Hodorkovszkij könyv megjelenésekor, Londonban egy interjúban arról kérdezték, érezte-e úgy, hogy fel kellett-e valaha adnia művészi integritását, hogy megfeleljen a központi hatalomnak, csak csóválta a fejét és annyit mondott: „legyünk őszinték, az elnökök és vezetők nem zsenik. Ha azok lennének, más területen helyezkedtek volna el - nem pedig a politikában.”