Ukrajna: neonácikat finanszíroz-e Soros?

Fotó: Europress/AFP/Viktor Drachev / Europress/AFP/Viktor Drachev

-

Pár éve még a “zsidó maffia” ellen harcolt, ma már az Európai Unióért száll síkra a mostani kijevi tüntetések legaktívabb szereplője, a Szvoboda (Szabadság) párt. Kik állnak az ukrán Jobbik mögött? Avagy: finanszíroz-e neonácikat Soros György?


A kijevi kormányellenes tüntetéseket ugyan a három legfontosabb ellenzéki párt szervezte, de a show-t sokszor egyetlen erő viszi el: a fasiszta Szvoboda (Szabadság) párt. Az ő kék zászlóit látni legtöbbször a tüntetéseken, ők bontottak le egy Lenin-szobrot Kijev belvárosában, és ők tüzelik az oroszellenességet is. A párt a kilencvenes évek nyugat-ukrajnai fasiszta, neonáci mozgalmaiból nőtt ki 2004-re, főleg a francia Nemzeti Front hathatós támogatásával. A Szvoboda azonban jó kapcsolatokat ápol a német neonáci NPD-vel is, ami különösen kellemetlen a német kormány számára, amely amúgy igencsak elkötelezett a mostani kijevi tüntetések mellett. A bokszoló Klicskó pártját, az Udart (Ütés) például a német kereszténydemokraták finanszírozzák. Klicskó azonban nem csak Julija Tyimosenkó pártjának képviselőivel áll egy színpadon, de Oleh Tjahnybokkal, a Szvoboda elnökével is. Oleh Tjahnybok és Klicskó Kijevben Oleh Tjahnybok és Klicskó Kijevben A legjobb szónok A jogász és orvos végzettségű Tjahnybok ráadásul kiemelkedik a szónokok közül: hangosan és választékosan beszél, nem véletlenül a tüntetések legnépszerűbb arca. A Politikantrop ukrán hírportál legfrissebb felmérése szerint a Szvoboda elnöke olyannyira népszerű, hogy immáron ő is legyőzné egy esetleges második fordulóban a jelenlegi elnököt, Janukovicsot: a szavazópolgárok több mint harminc százaléka lenne hajlandó a szélsőjobboldali politikusra szavazni. Pártja főleg a nyugat-ukrajnai körzetekben van jelen, a lvivi és a tarnopoli járásokban ők a legerősebbek. Noha Tjahnybok számos követelése tipikus szélsőjobboldai jelszó, számos nyugat-ukrajnai értelmiségi szimpatizál a párttal: a zsidó- vagy melegellenes megnyilvánulások felett egyszerűen szemet hunynak.   Az oroszok ellen - bárkivel A Szvoboda tartja magát tehát a legnyugatosabb erőnek, amelynek célja az Oroszországgal való teljes szakítás. A pártot a pánszláv eszmék sem hatják meg, a krimi félszigeten például a muzulmán tatárokkal fog össze a helyi orosz többség ellen. 2008-ban, az orosz-grúz háború idején pedig egyenesen ukrán önkénteseket küldött volna – mégpedig a grúzok megsegítésére. Josef Zissels, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének (Vaar) vezetője is megértően nyilatkozik a pártról, elvégre saját lánya is aktívan részt vesz a kormányellenes tüntetéseken. Ugyan az orosz állami média folyamatosan a Szvoboda zsidóellenességét hangsúlyozza, Zissels szerint a párt nem a zsidókat, hanem az oroszokat és a kommunistákat tekinti fő ellenfeleinek. Egykori kommunista párttagok például nem is kerülhetnek a soraiba.   - - Az ukrán Nelson Mandela? Az orosz- és zsidóellenesség viszont sokszor összemosódik a jelszavak szintjén. A pártelnök Tjahnybok 2004-ben még azt nyilatkozta, hogy “a moszkvai zsidómaffia uralma” alól kell felszabadítani Ukrajnát. A Szvoboda ekkoriban persze még tényleg egy kis, fasiszta törpeszervezet volt csak. Amióta azonban a tavalyi parlamenti választásokon több mint tíz százalékkal bevonult a kijevi parlamentbe, visszafogta a zsidóellenességét, és európaiságával próbál meg tündökölni. Mikola Rjabcsuk, ukrán szociológus is védelmébe veszi a Szvobodát a VS.hu-nak nyilatkozva. A liberális értelmiségi szerint a sokak szerint fasiszta párt valójában “az orosz gyarmatosítás, az orosz imperializmus” ellen küzd. Rjabcsuk egyenesen Nelson Mandela küzdelmével hasonlítja össze a Szvobodát: az ukrán párt is az elnyomott többség mellett állna ki. Rjabcsuk sem tagadja persze, hogy vannak zsidóellenes megnyilvánulások a párt környékén, de jelzi, hogy a pártelnökség kifejezetten Izrael-párti. Izraelt ugyanis a Szvoboda szövetségesnek tartja Moszkva ellenében. Andreas Umland, kijevi egyetemi oktató a VS.hu figyelmét arra hívja fel, hogy zsidóellenes kiszólások más ellenzéki pártoknál is megtalálhatóak. Julija Tyimosenkó Hazapártjának egykori politikusa, Levko Lukjanenko is többször óvott már mindenféle “cionista összeesküvéstől”. Lukjanenkot ráadásul, aki tizenöt évet ült ellenzéki ténykedés miatt szovjet börtönökben, még 2005-ben “Ukrajna hősévé” nyilvánította a narancsos forradalom elnöke, Viktor Juscsenko. A narancsosok amúgy is elnézőek voltak a fasiszta tendenciákkal szemben. Szintén “Ukrajna hőse” címet kapott Sztyepan Bandera, a második világháború alatti és utáni fasiszta ukrán felszabadító mozgalom parancsnoka, aki több ezer zsidó és lengyel lemészárlásáért felel, de a szovjetek elleni hősies partizánakciói miatt a nyugat-ukrajnaiak között mind a mai napig óriási tiszteletnek örvend. A Szvoboda érte el például, hogy a szabadságharcosnak Lvivben (Lembergben) szobra legyen. A Szvoboda ugyanis Banderaban nem a nácik szövetségesét, hanem a nemzeti függetlenség harcosát ünnepli. E történelemértelmezés szerint ő a nyugati integrációért harcolt a bolsevizmus ellen. Nem véletlen, hogy az Európai Unió melletti tüntetéseken is láthatóak Bandera fasiszta szabadcsapatának jelképei. A második világháború az ukrán nemzeti értelmezés szerint Ukrajna függetlenségéért, nyugati (értsd: német) orientációjáért folyt volna. Ma is ennek folytatásaként élik meg sokan az Európai Unió melletti “harcot”. Sőt, erősítendő a nyugati szövetséget, a Szvoboda amerikai és brit katonai támaszpontokat látna szívesen Ukrajna területén.   Sok a neonáci a tüntetéseken Az orosz állami médiumok a mostani kijevi tüntetések kapcsán visszakézből riogatnak a fasizmussal. Az orosz értelmezés szerint a fasizmus éled újjá ma Ukrajnában. Genagyij Zjuganov kommunista pártelnököt, Putyin udvari ellenzékijét például a harmincas, negyvenes évekre emlékeztetik a mai ukrán állapotok. Rachel Douglas, Moszkva-közeli elemző még Soros Györgyöt is azzal vádolja, hogy ukrán neonácikat finanszírozna közvetve – gyengítendő Moszkva befolyását. (Soros György közismerten támogatja az ukrán ellenzéket.) Tény, hogy a mostani kijevi tüntetéseken számos ukrán fasiszta, sőt neonáci is részt vesz. Utóbbiak a tényleg keményen szélsőjobboldali Bratsztvo (Testvériség) kötelékében szerveződnek, és folyamatosan verekedéseket provokálnak ki a rendőrséggel. Egyesek szerint nem véletlenül. Moszkva ugyanis már a 2004-es narancsos forradalom idején is felbérelt neonácikat – néha a ruhákat is a KGB-utód FSZB biztosította –, hogy így járathassa le Nyugat felé az ukránok forradalmát. A jelenlegi elnök, Janukovics melletti kijevi békemenetek – azaz a tüntetésekkel egy időben zajló kormánypárti megmozdulások – is “a fasizmus ellen” szerveződnek. Az olasz Radio Radicale szerint vannak persze fizetett provokátorok az ellenzéki tüntetők között, de az is tagadhatatlan, hogy számos ukrán neonáci őszintén szimpatizál az oroszellenes tüntetésekkel - és áll ki az Európai Unió mellett.   Fajtiszta Ukrajnával az EU-ba? Andreas Umland, kijevi politológus a VS.hu-nak nyilatkozva tagadja azonban, hogy a Szvobodát ukrán Jobbiknak lehetne nevezni. Mert míg a Jobbik éppen a Kelet felé közeledne, az ukrán fasiszták álma a nyugati, európai integráció. “A Szvoboda egyértelműen egy szélsőjobboldali párt, de az ukrán történelmi és politikai helyzet sajátosságai okán egyben ők az Európai Unió legnagyobb hívei is” – magyarázza a VS.hu-nak Umland. Eltérően ítéli meg a pártot a német zöldekhez közelálló Heinrich Böll Alapítvány kijevi irodavezetője, Kyryl Savin, aki a VS.hu-nak egyértelműen “neonáci” pártként jellemzi a Szvobodát, amely szerinte eleve jó kapcsolatokat ápol a Jobbikkal. Szavin szerint a kijevi Függetlenségi téren zajló tüntetéseken “rendszeresen hallani szélsőjobboldali, idegenellenes jelszavakat”, ugyanis “az ukrán ellenzék soraiban megtűrik a szélsőjobboldaliságot” – állítja Savin a VS.hu-nak. A Szvoboda nem csupán nyugati integrációt, de “ukrán Ukrajnát” is akar. Ezért az oroszok és a lengyelek mellett a magyar kisebbséget is rossz szemmel nézi. A kárpátaljai magyarság érdekeinek így néha jobban megfelel a jelenlegi, oroszbarát Viktor Janukovics politikája, ugyanis az orosz kisebbségnek adott kedvezményekből a magyarság is profitálni tud. A Szvoboda és a többi, EU-párti ellenzéki erő azonban kizárólagossá tenné az ukrán nyelvet, és leépítené a kisebbségek jogait. Köztük a magyarokét is. Azon nézetek képviselői, amelyeket az Európai Unió másutt olyannyira bírál, a kijevi EU-párti tüntetések esetében láthatóan kevéssé zavarják Brüsszelt. A Szvoboda pártról is egyre pozitívabb hangnemben számol be a nyugati média.