Ukrajna: megkezdődött a genfi csúcs

Fotó: Europress/AFP/ALAIN GROSCLAUDE / Europress/AFP/ALAIN GROSCLAUDE

-

Válságtalálkozó kezdődött csütörtökön reggel Genfben az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus rendezése érdekében. A megbeszéléseken Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok külügyminiszterei, valamint Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vesznek részt.


Diplomáciai források szerint – az álláspontok közötti jelentős eltérések miatt – nem várható áttörő eredmény a tárgyalásokon. Nevük elhallgatása mellett, nyugati hírügynökségeknek nyilatkozó diplomaták úgy vélekedtek: fontos előrelépésnek számítana az is, ha a feleknek sikerülne további tárgyalások alapjait lefektetniük Genfben. Moszkva az ukrán átmeneti kormányt teszi felelőssé a helyzet kiéleződéséért, Washington ezzel szemben Oroszországot tartja felelősnek. Andrij Descsica ukrán külügyminiszter szerdán Genfbe érkezésekor a sajtón keresztül felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait Ukrajna keleti határairól. Megismételte ugyanakkor, hogy kormánya a különböző régióknak nagyobb önrendelkezést biztosító reformokra készül.


Az USA nem vár áttörést

Az Egyesült Államok nem vár áttörést az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozótól – erről nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők nyilatkoztak szerdán Washingtonban. Hangsúlyozták: ésszerű azt feltételezni, hogy Moszkva ellen a találkozó kudarca esetén újabb amerikai szankciókat vezetnek majd be. A további büntetőintézkedések ismét a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó személyeket és az ő cégeiket vennék célba. Egy teljes körű kelet-ukrajnai orosz invázió azonban már olyan amerikai és európai szankciókat vonna maga után, amelyek kulcsfontosságú orosz iparágak – egyebek között az energetikai ágazat – ellen irányulnának. Noha több republikánus politikus azt javasolta, hogy Washington már a genfi találkozót megelőzően jelentsen be büntető lépéseket, az amerikai kormány úgy véli, már a szankciókkal való fenyegetésnek is olyan visszatartó ereje lehet, amely megakadályozza, hogy az orosz erők elfoglalják Kelet-Ukrajnát. Washington Putyin környezetének szankcionálása mellett egy az ukrán fegyveres erőknek szánt, fegyvereket nem tartalmazó segélycsomagon is dolgozik, amelyet várhatóan a hét végén véglegesítenek majd. A támogatás egyebek között egészségügyi felszerelésből és ruhákból áll majd, de repeszálló védőfelszerelést már nem tartalmaz. Az ukrán kormány korábban fegyverszállítást kért a Pentagontól, ennek teljesítését azonban amerikai részről jelenleg nem mérlegelik. Egy ilyen amerikai lépést ugyanis a helyzet eszkalációjaként lehetne értékelni. Az Egyesült Államok eddig 300 ezer adagnyi, azonnal fogyasztható étellel támogatta az ukrán hadsereget, amit március végén szállítottak le, valamint egy 1 milliárd dolláros hitelgaranciát nyújtott az ukrán kormánynak. A névtelenül nyilatkozó amerikai források megítélése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy olyan, föderatív Ukrajnát képzel el, amelynek döntéseit Moszkvának jogában állna megvétózni. Az általa kívánatosnak tartott ukrán szövetségi berendezkedéséről Putyin szót ejtett a közte és Barack Obama között hétfőn lefolytatott telefonbeszélgetésen is. Az amerikai elnök azt hangoztatta, hogy az ukránoknak maguknak kell eldönteniük a saját sorsukat. Amerikai tájékoztatás szerint egyébként az ukrán diplomaták arra készülnek, hogy tájékoztassák Szergej Lavrov orosz külügyminisztert a hatalom decentralizálására, valamint az orosz ajkú kisebbség védelmére vonatkozó kijevi elképzelésekről. John Kerry amerikai külügyminiszter egyébként még szerdán megérkezett a tárgyalásoknak otthont adó svájci városba. A Genfbe tartó repülőgépen egy magas rangú amerikai tisztségviselő újságíróknak elmondta, Kerry abban bízik, hogy sikerül elősegíteni az Oroszország és Ukrajna közötti érdemi párbeszéd létrejöttét.
„Az Egyesült Államok és az Európai Unió le kíván ülni Oroszországgal és Ukrajnával, és megkeresni a biztonsági helyzet enyhítésének útját”
– nyilatkozott az illetékes. Az Egyesült Államok célja a nyilatkozó szerint annak elérése, hogy Oroszország hagyjon fel a szakadárok támogatásával és bátorításával, és vonja vissza csapatait az ukrán határról. Ez az amerikai tisztségviselő is visszautalt arra, hogy Obama elnök figyelmeztette Putyint: ha Oroszország elszalasztja a feszültség csökkentésének lehetőségét, akkor növekedni fog az általa „megfizetendő” ár. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője szerdán közölte, hogy az amerikai kormány „tevékenyen” készül az Oroszország ellen ukrajnai fellépése miatt bevezetendő újabb gazdasági büntetőintézkedések bevezetésére. Carney szerint az Egyesült Államok elvárja, hogy Oroszország a genfi találkozón adja jelét annak, hogy kész csökkenteni a feszültséget Kelet-Ukrajnában, ahol a oroszbarát fegyveres szeparatisták néznek szembe a kijevi kormány csapataival. Joe Biden amerikai alelnök a tervek szerint a jövő héten Kijevbe utazik.