Ukrajna keleti városaira koncentrál

Fotó: Europress/AFP/Alexander Khudoteply / Europress/AFP/Alexander Khudoteply

-

Ukrajna keleti városaiba utazott Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, hogy megpróbáljon véget vetni az ott folyó oroszbarát megmozdulásoknak.


Nem lesz könnyű dolga: Donyeckben, Luhaszkban és Harkivban a múlt hét végén kezdődtek zavargások, amelyek oda vezettek, hogy több városban is köztársaságot kiáltottak ki az oroszbarát tüntetők. Jacenyuk ebben a helyzetben először Donyeckben tárgyal a régió kormányzójával és a város polgármesterével. A miniszterelnök Dnyepropetrovszkba is elmegy, ahol szintén tiltakozások folynak. A helyzet nemcsak a zavargások miatt feszült a keleti ukrán városokban, hanem azért is, mert az ország itteni határainál a NATO becslése szerint mintegy 40 ezer katonát vontak össze az oroszok. Ráadásul az oroszbarát szakadárok azt szeretnék elérni, hogy vonuljanak be Ukrajnába az alakulatok. Minderről a BBC számolt be. Kijev a keleti városokban zajló megmozdulások kirobbanásától fogva azt állítja, Oroszország áll azok hátterében. Moszkva persze tagadja mindezt. Vlagyimir Putyin orosz elnök közben bejelentette, ha Ukrajna nem rendezi Oroszországgal szemben a gázexport miatt fennálló adósságát, leállítják a gázszállítást, s ez Európát is érintheti.



Zajlanak az események a Krímben is: a parlament új alkotmányt fogadott el, ez jórészt az orosz alkotmány mása. Leszögezi, hogy a terület „demokratikus jogállam, egyenjogú része az Oroszországi Föderációnak”. Szerepel benne továbbá az, hogy „a népakarat közvetlen kinyilvánításának legmagasabb szintű eszköze a népszavazás, akárcsak a szabad választások”. Emellett az alkotmány szerint a hatalom más eszközökkel való megszerzése megengedhetetlen. Az új krími alkotmány három államnyelvet ismer el a félszigeten: az oroszt, az ukránt és a krími tatárt. Utóbbi nemzetiséghez tartozók máris jelezték, hogy az új alkotmány számukra elfogadhatatlan. A Krímben pénteken azt is bejelentették, hogy az ottani rendvédelmi szerveknél és az állami hivatalokban dolgozóknak le kell mondaniuk ukrán állampolgárságukról, ha meg akarják tartani állásukat. Másokat nem köteleznek erre, közölte a terület miniszterelöke, Szerhij Akszjonov. Ezzel párhuzamosan a Krímből olyan hírek is érkeznek, hogy naponta 100-200 személy utasítja el az orosz állampolgárság felvételét. Szimferopolban például a helyi hivatalnál egész napos sorban állásra kell számítaniuk azoknak, akik nem hajlandók felvenni az orosz állampolgárságot. A krímiek április 18-áig kaptak időt arra, hogy eldöntsék, ukrán vagy orosz állampolgárságot szeretnének.


Ukrajna novembertől áprilisig - az események kronológiája

  • 2013. november 21.: Viktor Janukovics ukrán elnök visszalépett az Európai Unióval kötendő társulási szerződés aláírásától
  • 2013. december: a döntés ellen tiltakozók folyamatos tüntetéseket kezdtek Kijevben a Majdanon
  • 2014. február 20-21.: a tüntetők és a rendőrség közötti folyamatos összecsapásokban közel 100 ember vesztette életét
  • 2014. február 22.: az ukrán parlament megfosztotta tisztségétől Viktor Janukovicsot, aki elhagyta az országot; előre hozott választást írtak ki május 25-ére
  • 2014. február 27-28.: oroszbarát fegyveresek megszállták a Krím félszigeten a legfontosabb hivatali épületeket
  • 2014. március 16.: a krími népszavazáson a többség az Oroszországhoz történő csatlakozásról döntött
  • 2014. március 18.: Vlagyimir Putyin orosz elnök és a krími vezetők Moszkvában aláírták a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést
  • 2014. április 6-7.: zavargások kezdődtek Kelet-Ukrajna több nagyvárosában: Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban