Ukrajna elzárta a krími vízcsapot - frissítve

Fotó: AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV

Ukrajna elzárta a Krími félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát.


A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta az első keményebb lépésre került sor Kijev részéről: az ukránok egy olyan csatornát zártak el, ami a Dnyeper folyót köti össze a Krímmel, és a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja. A 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát 1961-71 között építették, a Kahovkai-víztárolónál kezdődik (ez a Dnyeper folyó alsó szakaszán, a Krímtől északra található), és a félsziget keleti csücskén fekvő Kercs városánál ér véget. Másodpercenként háromszáz köbméter víz áteresztésére képes. A Krímet március 18-án csatolták Oroszországhoz; a fésziget vízellátásának problémája rögtön ezután felvetődött. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrégiben elismerte, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma az Ukrajnától elcsatolt területen, mivel vízellátása „külső forrástól”, az Észak-krími-csatornától függ. A másik gond az, hogy a vízvezetékrendszer nagyon elavult, az ivóvíz mintegy fele kárba vész. Ukrajna diplomáciai fronton is támadja Oroszországot. Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő szerint az orosz vezetőknek a nemzetközi joggal összhangban felelniük kell a terrorizmus támogatása miatt. Turcsinov mindezt arra utalva mondta, hogy pénteken a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban oroszbarát szeparatisták foglyul ejtették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamai által Ukrajnába küldött katonai megfigyelőket. Az ideiglenes ukrán elnök bűncselekménynek nevezte a történteket, és úgy fogalmazott, mindez nem történhetett meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül.