Ukrajna - Egyelőre a diplomácia frontján harcolnak

Fotó: MTI / Béla Fotós

Az elmúlt órákban az orosz és az amerikai elnök és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tárgyalt az ukrán helyzetről. Jelenleg elég távolinak tűnik bármilyen megegyezés.


Telefonon tárgyalt egymással Obama és Putyin

Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során.

A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”. Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján.

Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a – megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt – ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.

A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország „egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót”.

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását katonai alakulatok Ukrajnába vezénylésével, ami egyúttal a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának a megsértése. Arra biztatta Putyint, hogy Moszkva békésen tárgyaljon a kijevi hatóságokkal abbeli aggodalmáról, hogy Ukrajnában hogy bánnak az orosz anyanyelvűekkel. Ha szükséges, ehhez kérjen nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok kész részt venni a segítségnyújtásban – tette hozzá. Obama elismerte viszont, hogy Ukrajnának és Oroszországnak szilárd történelmi és kulturális kapcsolatai vannak, és hogy meg kell védeni az ukrajnai orosz ajkúak és más kisebbségek jogait.

Az Egyesült Államok felfüggeszti részvételét a G8-as országcsoport júniusra tervezett, az oroszországi Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében – közölte az elnök, megerősítve ezzel egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő korábbi bejelentését.

Mások is hívták Putyint

Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból – közölte az Élysée-palota. Hollande elmondta, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet.

A francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt szombat este Obamával, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével és Angela Merkel német kancellárral is.

Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.

krim_fsz-24

Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette Moszkvát

Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette szombat este Moszkvát, hogy az orosz alakulatok ukrajnai bevetése veszélyezteti a térségben a békét és a biztonságot, és „súlyos” hatása lehet az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatokra.

„Ha Oroszország nem hoz sürgős és konkrét intézkedéseket a feszültség csökkentése érdekében, akkor súlyos lesz a hatás, amely az orosz–amerikai kapcsolatokat  és Oroszország nemzetközi helyzetét éri” – írta közleményében John Kerry.

„Ukrajna Oroszország általi lerohanása és megszállása nemcsak Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és több nemzetközi egyezménynek a megsértését jelenti, hanem veszélyezteti a békét és a biztonságot Ukrajnában és térségben” – jelentette ki.

Beszámolt arról, hogy telekonferenciát tartott több ország külügyminiszterével – főleg európaiakkal – abból a célból, hogy összehangolják következő lépéseiket az ukrán válság ügyében. „Egységesek voltunk a helyzet értékelésében, és együtt fogunk működni Ukrajna és népe támogatásában ezekben a történelmi jelentőségű órákban” – írta Kerry közleményében, újfent felszólítva Oroszországot, hogy vonja vissza kivezényelt alakulatait.

Nem döntött semmiről az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Ukrajna az orosz „agresszió” megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától annak szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével.

Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak „szakítania kell” a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói „súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni”. Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba – tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Samantha Power kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet egyre ingatagabb és veszélyesebb. Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot.”

A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország „milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet”. Miután az ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi 48 órában végzett.”

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint „a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között”.

- Tárgyalt, de nem döntött a Biztonsági Tanács

Kanada visszahívta moszkvai nagykövetét

Kanada konzultációra hazahívja moszkvai nagykövetét amiatt, hogy Oroszország beleavatkozik az ukrajnai válságba – jelentette be Steven Harper kanadai miniszterelnök kormánya szombati rendkívüli ülése után. Ezenkívül Kanada mostantól nem vesz részt a G8-as országcsoport júniusra tervezett és Oroszország elnökletével Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében – olvasható Harper közleményében.

Harper keményen elítélte Oroszország ukrajnai katonai intervencióját, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hívja vissza az újonnan odavezényelt alakulatokat.

A korábbi órák ukrajnai történéseiről itt olvashatnak.