Újrakezdődik a jobbikos nemzetbiztonsági ügy

A Kúria új eljárásra utasított Staudt Gábor ügyében.


A Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi felmentő ítéleteket és új eljárásra utasított csütörtökön abban az ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség rágalmazással vádolta meg Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselőt a 2010-ben Balajti Lászlóra, az Alkotmányvédelmi Hivatal akkori főigazgatójára tett kijelentései miatt. Az ügy előzménye: Staudtot pártja a 2010-es országgyűlési választások után a parlament nemzetbiztonsági bizottságába jelölte, az ehhez szükséges C típusú nemzetbiztonsági vizsgálat során pedig a Balajti vezette Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatokat állapított meg. Ezután Staudt hivatali hatalommal való visszaélés és hivatalos személy által elkövetett becsületsértés miatt tett feljelentést az altábornagy ellen. A jobbikos képviselő akkoriban arról beszélt, hogy Balajti előzetes letartóztatását is kezdeményezik, mivel a főigazgató munkahelyén bizonyítékokat semmisíthet meg és befolyásolhatja az ellene folyó eljárást. Az MTI-nek pedig Staudt azt nyilatkozta: ügyvédjét a feljelentése ügyében eljáró katonai ügyész személyesen tájékoztatta arról, hogy Balajtit eljárás alá vonták, gyanúsítottként hallgatták meg, és az ügyészség lefoglalta a hivatal szakvéleményét megalapozó iratokat. Staudt feljelentése alapján az ügyészség nyomozást indított, melyet bűncselekmény hiányában megszüntetett. Balajti László is feljelentette a jobbikost, ám a büntetőperben első- és másodfokon, jogerősen is felmentették a vádak alól a képviselőt. Staudtot megterhelte az ügy A legfelsőbb bírói fórum előtt csütörtökön Staudt többek között arról beszélt, hogy a négy éve húzódó ügy súlyával arányban nem álló megterhelést jelent számára és az igazságszolgáltatás számára is, már csak ezért sem indokolt tovább húzni az eljárást. A Kúria újrakezdésről szóló döntése szerint a társadalmi közfelfogás szempontjából igenis lehet becsületsértő, ha valakiről valótlanul állítják, hogy gyanúsítottként kihallgatták, tehát ebben tévedett a másodfokú bíróság. Ettől azonban még nem bizonyos, hogy jelen esetben Staudt bűncselekményt követett el. E vonatkozásban az lesz a döntő, ha a bíróságok tisztázzák: tudta-e Staudt, hogy valótlanságot mond, avagy a tőle elvárható gondossággal járt el, ám valaki, akiben okkal bízhatott – például a jogi képviselője – félretájékoztatta. Nem ez az első hírünk csütörtökön a Jobbik és a nemzetbiztonság vonatkozásában, a párt EP-képviselőjét, Kovács Bélát állítólag kémkedéssel vádolják. Kovács a Jobbik EP-listáján harmadik, Staudt a negyedik.