Újra népszavazás a józsefvárosi hajléktalanok és a tűcsere ellen?

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László / MTI/MTVA / Beliczay László

-

Nem csak Miskolcon, a pesti Józsefvárosban is rendpárti versenyfutás indult a választások előtt. Bár tudja, hogy idén már nem lehet megtartani, egy képviselő népszavazást kezdeményezne a kerületi tűcsere-program és hajléktalan-szállók ellen.


,,Egyetért-e Ön azzal|,hogy Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete alkosson rendeletet, ami szerint a kábítószer használat elősegítése tűcserével vagy helyiség (belövőszoba) biztosításával a közösségi együttélés szabálya megszegésének minősül, és ez által szankcionálható legyen?” “Egyetért-e Ön azzal, hogy Józsefváros Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezze a Józsefváros területén működő hajléktalan ellátó intézmények számának csökkentését, hogy Józsefvárosban csak annyi hajléktalan ellátó kapacitás maradjon, amennyi a VIII. kerület lakosságszámával arányos?”
Ezt a két kérdést bocsátaná helyi népszavazásra a Jobbik nyolcadik kerületi képviselője. Pintér Attila a józsefvárosi képviselő-testület augusztus 27-i ülésére terjesztette be javaslatát. Ha napirendre veszik, jogi akadálya nem lesz a megtárgyalásának, erre utal , hogy a törvényességi eljárást lefolytatták, az előterjesztésen olvasható a Danada-Rimán Edina jegyző nevében eljáró Mászár Erika aláírása. pinter attila, jobbik Pintér indoklásában azzal érvel, hogy a népszavazás a leghatékonyabb eszköz az önkormányzat kezében a „nagyhangú civilekkel” szemben. A jobbikos képviselő leginkább a civil szervezeteket okolja azért, hogy „nem sikerült kellő mértékben a józsefvárosi közbiztonság illetve közrend megszilárdítása. Pedig a lakosság körében egyre erősödik az igény, hogy a nyócker helyett rendezett, biztonságos és polgári környezetben élhessen.” A képviselő a beérkező panaszok alapján arra a következtetésre jutott, a józsefvárosi lakosság döntő része ellenzi a tűosztást és a belövőszobák működését, és azt is leszűrte, hogy a hajléktalan ellátó intézmények számát a lakosság létszámához kell igazítani. A képviselő tisztában van azzal, hogy a népszavazást nem lehet megtartani az október 12-i helyhatósági választások napján, ezért annak időpontját jövő tavaszra tűzné ki. Előfordulhat, hogy addigra az egyik kérdés okafogyottá válik: mint azt megírtuk, a tűcsereprogramot vivő Kék Pont Alapítvány már jelezte, képtelenek kifizetni az önkormányzatnak a megemelt helyiségbérleti díjat, szeptemberre pedig be is zár a józsefvárosi iroda. Az önkormányzat folyamatosan támadta a Kék Pontot, és felmondta a vele kötött együttműködési megállapodást is. Pintér Attila vegyészmérnöki végzettségű, a Fővárosi Vízműveknél dolgozik. Önéletrajza szerint "a Jobbikra az adventi keresztállítási misszió hívta fel a vallásos fiatalember figyelmét, 2008-ban csatlakozott az új erőhöz. Szívügyének tekinti a korrupció és a panamák elleni küzdelmet, amelyhez kapcsolódóan társai segítségével jogi beadványokat is készítenek. Képviselőként is elsősorban a közélet megtisztításáért és a politikusbűnözők elszámoltatásáért szeretne dolgozni, hiszen hazánk lakosainak élete kellő határozottsággal minőségileg is jobbá tehető" – olvasható Józsefváros honlapján.

2011-ben érvénytelen lett

A józsefvárosi hajléktalanokat és ellátó intézményeiket nem első alkalommal veszik célba a kerületben népszavazással. Kocsis Máté (Fidesz) polgármester kezdeményezésére a nyolcadik kerületi polgárok 2011. szeptember 25-én három kérdésre válaszolhattak. „Támogatja-e Ön, hogy hatályban maradjon Józsefváros Képviselő-testületének kukázást tiltó rendelete?” „Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros Képviselő-testülete rendeletben tiltsa meg Józsefvárosban a közterületen történő életvitelszerű lakhatást?” „Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros polgármestere még az idei évben tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalan ellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében?” A megjelentek 85,9 százaléka támogatta, hogy hatályban maradjon a kukázást tiltó rendelet, 88 százalék igennel szavazott a közterületen történő életvitelszerű lakhatás megtiltására. A népszavazás eredményéből nem alkottak rendeletet, mivel az érdeklődés híján érvénytelen lett. A szavazásra jogosult 57 ezer 835 polgárnak csupán az egyhatoda, 9227 jelent meg. Razzia a józsefvárosi piacon Razzia a józsefvárosi piacon „A rendkívül alacsony részvételi aránnyal a kerület lakosai egyértelművé tették, hogy nem a hajléktalansággal összefüggő közterületi kellemetlenségek kérdése az, ami őket leginkább foglalkoztatja" – közölte a Város Mindenkié, a Fedél Nélkül, a Menhely Alapítvány, a Tízek Tanácsa és az Új Szemlélet csoportot tömörítő Civil Összefogás. Mint fogalmaztak, “a jelentős lakhatási gondokkal küzdő kerület lakosai egyértelműen nem támogatják a még náluk is nehezebb helyzetben élők további kirekesztését”.  

Kirívóan közösségellenes

A jobbikos képviselő tervének a 2012. január 1-én hatályba lépett új önkormányzati törvény ágyazott meg. Ez azt mondja, hogy a helyi közösségek tagja kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait, és az önkormányzat rendeletben határozhatja meg a „kirívóan közösségellenes magatartásokat” és azok jogkövetkezményeit. Ilyen rendeletet alkotna most a józsefvárosi képviselő is. A „kirívó közösségellenesség” például Érpatakon ilyen tényállásokat szökkentett szárba: „drogfogyasztás támogatásával kapcsolatos nézetek propagálása”, „szexuális devianciák reklámozása”, „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”, és a szerző kedvence: „a köztisztviselőkbe és közfeladatot ellátó személyekbe vetett arcátlan bizalom- és tekintélyrombolás” - írta akkor a Társaság a Szabadságjogokért blogján Simon Mihály jogász. Bár az Alkotmánybíróság 2012 végén megsemmisítette azt a törvényi felhatalmazást, mely ilyen rendeletek alkotására adott lehetőséget az önkormányzatoknak, a parlament ezután még a korábbinál is nagyobb jogbizonytalanságot eredményező önkormányzati rendeletalkatásra adott lehetőséget. Az alapjogi biztos (ombudsman) ezt is alkotmányellenesnek találta, és a hajléktalanok ilyetén kriminalizálása kapcsán az AB-hez, a belvárosi önkormányzat rendelete kapcsán pedig a Kúriához fordult. Az alapjogi biztos jelentése szerint mindkét szervezetnél folyamatban van még az eljárás. Az ombudsman jelentésében a következőket írja: „A törvény adta felhatalmazás rendkívül széles, parttalan és diszkrecionális. Nem világos, hogy milyen körben vonhatóak meg a közösségi együttélés szabályai, azok kikre vonatkozhatnak...”