Újra hitel, újra bizalom: megy a pénz Görögországba

Fotó: Europress/AFP/Joerg Carstensen / Europress/AFP/Joerg Carstensen

-

A görögök csütörtökön négy év után visszatértek a nemzetközi tőkepiacra egy 3 milliárd eurós eurókötvény-kibocsátással. Az ország nemrég jutott csak hozzá a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag utolsó részletéhez, gazdasági és társadalmi kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok, ám a befektetőket ez látszólag – megint – nem érdekli.


Alig két éve a befektetők világszerte azt latolgatták, vajon Görögország kilép-e az eurózónából, feladja-e uniós tagságát, és bejelenti-e az államcsődöt, hogy egy alapos adósságrendezést követően újraépíthesse romokban heverő gazdaságát és szélsőséges feszültségekkel teli társadalmát. Az ország azóta is nemzetközi pénzügyi felügyelet alatt áll, gazdálkodását kívülről irányítják, a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) által megkövetelt megszorítások pedig csak mélyítik a társadalmi feszültségeket, és a rohamosan növekvő feketegazdaságba kényszerítik az embereket.   - -

Nehezen fog menni az adósságcsökkentés

Az ország költségvetésében nincs tér a félrelépésre, gazdaságában nincs lehetőség a növekedésre. Az OECD legújabb jelentése szerint hiába a trojka 2010 óta tartó bábáskodása, a kedvező fordulat még mindig várat magára. Az ország az elmúlt években csak még jobban eladósodott, központi adóssága jelenleg a GDP 175 százalékára rúg, és növekedés hiányában nagyon is kérdéses, hogy a következő fél évtizedben sikerül-e a nemzetközi segélyezői által előírtaknak megfelelően a GDP 110 százalékára visszaszorítani az adósságszintjét. görög_munkanélküliség

Nehezen fog menni a növekedés

Az állástalanok aránya még tavaly is riasztó mértékben, 25 százalékkal emelkedett, a teljes munkaképes lakosság körében eléri a 28 százalékot, a 25 év alatti fiatalok körében megközelíti a 60 százalékot. Az ország gazdasága legutóbb 2007-ben bővült, teljesítménye azóta negyedével visszaesett, a beruházásokhoz beindításához szükséges tőke híján pedig egyáltalán nem valószínű, hogy a következő években érdemi GDP-növekedést tudna produkálni. A trojka által a görög kormányra kényszerített „reformprogram” az idén véget érhet, bár a németek szerint az sem kizárt, hogy addig újabb segélyt kell az országnak biztosítani. görög_gazdasági_teljesítmény  

Nehezen fog menni a hiteltörlesztés

Mindezek alapján joggal gondolnánk, hogy túlzott elbizakodottság a görög kormány részéről már most a nyílt piaci tőkebevonással próbálkozni. Az ország eddig sem számított jó adósnak, az Ottomán birodalomtól 1832-ben kivívott függetlensége óta szinte minden második évben késett a hitelei törlesztésével, 2010-ben pedig egyenesen az eurózóna jövőjét megkérdőjelező válságot szabadított a monetáris unió tagjaira. A fizetésképtelenné vált országot akkor az EU, az IMFés a Világbank által a görög állam hitelezőire kényszerített veszteségek benyelésével sikerült megmenteni. A számítások szerint a görög államkötvények tulajdonosai befektetésük névértékének átlag 54 százalékát bukták el az állam túlköltekezésén és költségvetési fegyelmezetlenségén. görög_központi_adósság

A rossz adós is jó adós

Most pedig sorba állnak egy újabb adagért. A görög kormány csütörtökön négy év után először lépett ki a nyílt tőkepiacra, hogy központi kiadásaihoz finanszírozót találjon. A kibocsátásban segédkező bankok korábban úgy számoltak, hogy a kötvényeket 5,3-5,4 százalékos hozamon tudják majd értékesíteni, azaz alig magasabb kamattal, mint amennyit Magyarország még tavaly év végén fizet a saját azonos lejáratú forintkötvényeiért. Három milliárd euró értékben felkínált, öt éves lejáratú kötvényeket egy pillanat alatt elkapkodták a befektetők, a vártnál jóval alacsonyabb, 4,95 százalékos kamatot kértek cserébe. A felkínált kötvényekre 20 milliárd eurónyi vételi ajánlat érkezett, azaz a görögök még válogathattak is az 550 lehetséges vevő között.   görög_állampapír-hozamok   Ezúttal azonban korántsem arról van szó, hogy a magyar gazdaság rossz állapota vagy költségvetésünk egyensúlytalanságai indokolnák, hogy csak egy 240 milliárd eurós nemzetközi mentőöv segítségével felszínen maradni képes országgal vagyunk egy szinten. Az asszociációt a nemzetközi hitelminősítők által az országokhoz rendelt kockázatok sem indokolják - míg Magyarország épp lemaradt a befektetésre ajánlott kategóriából, BB-s osztályzattal szerepel az S&P listáján, Görögország öt fokozattal alacsonyabb, B mínuszos osztályzatot kapott a legutóbbi felülvizsgálatban. Azaz a  hitelminősítő szerint az ország  kötvényei súlyos befektetési kockázatokat rejtenek.   - -

Gyorsan felejtik a fájdalmas leckét

A görögöknek megelőlegezett - ezek alapján indokolatlannak tűnő - befektetői bizalom legfőbb forrása maga az eurózóna, illetve a monetáris unió központi bankja, az EKB nyújtotta védelem. A tőkepiacok Görögország eurózónás csatlakozását követően egyszer már elfeledkeztek arról, hogy a német adósság és a görög adósság között jelentős kockázati különbségek vannak. Igaz, ez a folyamat akkor több mint fél évtizedet vett igénybe, és legalább két évtizedre meghatározta az EU csapásirányát, hiszen az európai adósságválság gyorsan rádöbbentette a befektetőket, hogy az eurózóna a közös valuta ellenére is legalább kétsebességes, adós és adós közt pedig óriási eltérések mutatkoznak, ezekkel pedig számolni kell. A közelmúlt félkész katasztrófái a jelek szerint még gyorsabban merülnek feledésbe, és az eurózónás átlagnál még mindig magasabb hozamot kínáló görög állampapírok a vártnál is gyorsabban és kedvezőbb feltételek mellett találnak újra gazdára. Elemzők szerint azért, mert az Európai Központi Bank elnöke a válság mélypontján jelezte: bármit megtesznek azért, hogy fenntartsák a monetáris unió egységét. Mario Draghi EKB-elnök fogadkozása újra megerősítette azt a válság során joggal megkérdőjelezett befektetői koncepciót, miszerint az eurókötvények között kockázataik tekintetében nincs szignifikáns különbség. Az EKB garanciája pedig - ez csütörtökön egyértelműen kiderült - elegendő biztosítékkal szolgál azoknak is, akik korábban a görög állampapírpiacba fektetett tőkéjük felét elveszítették.