Újabb nyomozás érinti a fideszes Simonka Györgyöt

Fotó: MTI / Rosta Tibor

-

60 millió forintnyi uniós forrás tűnt el, amelyet a magyar–román kapcsolatok fejlesztésére kellett volna fordítani.


Újabb ügyben indult nyomozás, amely Simonka György kormánypárti képviselőt is érinti – írja a Magyar Nemzet. Értesüléseik szerint ezúttal a fideszes Tényi István feljelentése alapján indult eljárás, aki a 24.hu cikke miatt fordult a hatóságokhoz. A portál még február közepén számolt be arról, hogy Simonka rokonsága és ismeretségi körének tagjai egymás között osztották az uniós pénzt, majd az ezért kiszabott bírság miatt a Közbeszerzési Hatóság döntését bíróságon támadták meg. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amelynek lefolytatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg.

A szóban forgó cikk szerint 2012-ben Magyarország és Románia sajtókapcsolatainak javítására több mint 60 millió forint uniós forrást lehetett felhasználni. A pénzt a Magyarország–Románia határon átnyúló együttműködési programon keresztül terítették szét a két országban. Az összeg fölött rendelkező hazai szervezetek közé pedig bekerült a Simonka Györgyhöz köthető Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMT) is.

A szervezet kuratóriuma úgy határozott, hogy 24 millió forintért helyben, Pusztaottlakán elindítják a „Közös sajtószolgáltatás a határ menti térség jobb informálása érdekében” elnevezésű programot.

Ugyanakkor a DBMT vezetői nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, hanem úgy döntöttek, hogy helyi vállalkozásokat bíznak meg a munkákkal. Három cégtől kértek ajánlatot. Ezek közül két társaságnak nem sikerült érvényes pályázatot benyújtania, így a nyertes a Simonka család érdekeltségébe tartozó Család-Tour Kft. lett. A társaságban Simonka feleségét és édesanyját is meg lehet találni. Az időközben Likefest, majd Mentor Menedzsment névre váltó vállalkozás az összegért vállalta egyórányi rádióműsor, néhány kiadvány és három médiatréning megszervezését.

Csakhogy néhány héttel a szerződéskötés után a Közbeszerzési Döntőbizottság egy bejelentés alapján vizsgálatot indított. Az eljárás során pedig fény derült arra, hogy többszörös összeférhetetlenség állt fenn.

Az egyik meghívott cég ugyanis benne volt a pályázatot kiíró alapítvány alapítói körében, az alapítvány kuratóriumának egyik tagja pedig a pályázat lebonyolítása idején ügyvezető igazgatója volt a nyertesként kihozott cégnek.

A „jogsértés súlyára való tekintettel” a hatóság 1,5 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte az alapítványt. A döntés indoklása szerint a szervezet annak ellenére hívta meg a cégeket a pályázatra, hogy tudomása volt a többszörös összeférhetetlenségről. A hatóság szerint a társaságokról előre lehetett tudni azt is, hogy alkalmatlanok a kitűzött feladat elvégzésére, így az alapítvány a cégek kiválasztásával is törvényt sértett.

Az alapítvány nem hagyta annyiban a dolgot, és a gyulai bíróságon megtámadta a hatóság döntését. Az elsőfokú bíróság helybenhagyta a jogsértésekre vonatkozó korábbi megállapításokat, de új eljárást kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól.
A hatóságnál lefolytatott eljárás újabb fordulójában aztán váratlanul eltűnt az összeférhetetlenségre és az alkalmatlanságra vonatkozó tétel, és 300 ezer forintra mérséklődött a büntetés, amelyet kisebb kiírási szabálytalanságok miatt róttak ki.

Az alapítvány ezután sem nyugodott bele a döntésbe, és ismét a bírósághoz fordult, azonban már nem tudta tovább csökkenteni a büntetést. Ezt követően most nyomozás indult az ügyben.