Újabb kormányközeli belháború: Töröcskei István felelősségét firtatják

Fotó: MTI/Kovács Attila / MTI/Kovács Attila

-

Keményen nekimegy az Államadósság-kezelő Központ vezérének az a dokumentum, amely alapján felügyeleti biztosokat neveztek ki a többségi tulajdonában lévő, csőd közelébe jutott Széchenyi Bankhoz. A VS.hu betekintett az MNB részletes végzésébe, amely egyebek között azt hánytorgatja fel Töröcskeinek, hogy bankjával gálánsan finanszírozta saját cégeit. Töröcskei korábban Orbán Viktornak is tett gesztusokat, a bankban pedig a kisebbségi tulajdonostárs maga az állam, az elmúlt hónapokban mégsem tudott befektetőt találni néhány milliárd forintra.


A pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 4-én csak egy rövid változatot hozott nyilvánosságra abból a végzésből, amellyel felügyeleti biztost rendelt ki a Széchenyi Bankhoz. Ennek azonban létezik egy hosszabb verziója is (a VS.hu a cégbíróságon nézett bele), amely név nélkül ugyan, de a többségi tulajdonoshoz köthető ügyleteket nevezi meg az egyik legnagyobb kockázatként. Márpedig a többségi tulajdonos a T&T Zrt.-n keresztül Töröcskei István, aki azon túl, hogy három éve a magyar államadósságot kezeli, korábban Orbán Viktor miniszterelnöknek is tett gesztusokat, és igen beágyazottnak tűnt Orbán és bizalmasai körében.


Például olyan ügyletekben is részt vett, amivel 2007-ben telekhez juttatta a kormányfő számára oly kedves Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt. Akkortájt Töröcskei éppen az egyik Simicska-érdekeltségnek, a Pro-Aurumnak a vezérigazgatója volt. Ez a cég 2004-ben alapított egy leányvállalatot, a Pro-Kvóta 2004. Ingatlanhasznosító Kft.-t, amely történetesen éppen egy felcsúti telekkel gyarapodott az idők során, majd 2007 júliusától a Pro-Kvóta már az ifjú felcsúti focistákat támogató alapítvány tulajdona lett. Most úgy tűnik, Töröcskei hiába serénykedett a tűz közelében, mégis fogyatkozik körülötte a levegő.

Adná magát a spekuláció, hogy azért került bajba, mert az elmúlt években a kormánykörökben kegyvesztetté vált Simicska Lajos jó barátjaként és üzletfeleként mutatkozott, de az MNB dokumentuma ennél kézzelfoghatóbb magyarázatokkal szolgál.


Kockás papíron, barátoknak

E szerint szarvashibát szarvashibára halmoztak a Széchenyi Banknál. Úgy adtak hitelt boldog-boldogtalannak, köztük például végrehajtás alatt álló vállalatoknak, hogy csak egy-két év múlva kellett elkezdeni a törlesztést. Mindezt kőkorszaki eszközökkel: nem számítógépen, hanem papíron vezették, hogy a különböző ügyfelek miként kapcsolódnak egymáshoz, mennyi a késedelmes napok száma, miként minősítették az ügyfeleket.


Pedig méretéhez képest a Széchenyi Bank busásan részesült éppen az MNB által finanszírozott növekedési hitelprogramból is. Az elmúlt bő egy évben 11 milliárd forintot helyezett ki a kedvezményes kamatozású konstrukcióban (a Széchenyi Bank teljes hitelállománya 24 milliárd forint), ám ezeknek az ügyleteknek alig a felét támogatta a megkérdezett kockázatkezelő, mégis megkötötték a szerződéseket – állapítja meg a végzés.

De a legkeményebb közlés, hogy a kétes hitelezésnek egy jelentős része, 3 milliárd forint éppen a többségi tulajdonos érdekeltségi körébe tartozó vagy vele üzleti kapcsolatban álló cégek gyarapodását szolgálta. Ráadásul úgy, hogy a hitelbírálathoz szükséges információkat nem dokumentálták, csupán „informális csatornákon, illetve személyes kapcsolatokon keresztül rendelkezésre álló információk” alapján döntöttek.



Töröcskei földönfutóvá válhat

Ami tény, hogy ennek a tevékenységnek az eredményeként már februárban sem volt valójában annyi tőke a pénzintézetben, mint amennyi a papírforma szerint a jogszerű működéshez kellett volna (5,2 milliárd forint volt a 6,1 milliárd helyett), ezért az MNB tőkepótlásra szólította fel a Széchenyi Bankot. Augusztusra azonban még rosszabb lett a helyzet. Pedig a bank tulajdonosi közgyűlése először augusztus 1-jei, majd amikor ez nem jött össze, október 31-ei határidővel vállalta, hogy 12 milliárd forint fölé tornázza a pénzintézet alaptőkéjét. Ezzel a T&T tulajdonrésze 75,5 százalékra nőtt volna, az államé pedig 24,5 százalékra csökkent volna.


A bő 9 milliárd forintos különbözetet egyedül Töröcskeinek kellett volna belenyomnia a bankba, mert amikor 2013-ban az állam beszállt kisebbségi tulajdonosként, akkor a szerződés feltétele volt, hogy az addigi veszteségeket és a tőkehelyzetet kizárólag a T&T-nek kell rendeznie alaptőke-emeléssel.

Töröcskei pénze azonban nemcsak a Széchenyi Bankra nem elég, hanem gyakorlatilag cégbirodalmának minden tagja recseg-ropog. Egy évvel ezelőtt, amikor a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet ment csődbe, és az ellenzék pellengérre állította, hogy egy bukott bankár miként irányíthatja az Államadósság-kezelő Központot, még lehetett azzal takarózni, hogy elenyésző benne a tulajdonrésze.

Mára azonban már megvonták a működési engedélyt a Széchenyi Hitelszövetkezettől is, amelynél Töröcskei az igazgatóság elnöke, és már felügyeleti biztosok irányítják a Széchenyi Lízing Zrt., valamint a Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt. elnökségét is. A Széchenyi Bankon keresztül mindkettő Töröcskei-érdekeltség. Ez utóbbiban már tavaly év végére mínuszba fordult a saját tőke, és félmilliárd forintnál is több a cég vesztesége.

Töröcskei cégei közül adótartozása miatt a Patricius Invest áprilistól, az Új Piacok Kereskedőház pedig augusztustól áll végrehajtás alatt. Az említett cégek mindegyike legalább az egyik folyószámláját a Széchenyi Banknál vezeti.


Keletről várták a mentőövet

A VS.hu-t hivatalosan még néhány héttel a novemberi MNB-végzés előtt is úgy tájékoztatta a 49 százalékban tulajdonos Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy


a Széchenyi Bank tőkeemelése a tulajdonosok által elhatározott módon folyamatban van. A tulajdonosok célja a bank stabil és tartós növekedési pályára állítása.

A határidők azonban lejártak, és az MNB lépett. A VS.hu úgy tudja, hogy Töröcskeiék az utolsó pillanatig orosz pénzre számítottak, méghozzá a paksi atomerőmű bővítéséhez szánt hitelből. Egy 10 milliárd eurós, évtizedekig húzódó hitel stabillá és már-már megkerülhetetlenné tette volna a bankot, amely ennek fényében sokkal vonzóbbá vált volna a befektetők szemében. Az ügylet becsatornázásán az a Mészáros János dolgozott, aki korábban az MFB igazgatóságának is tagja volt, illetve tulajdonos volt abban az Euromedic-csoportban, amely éppen egy-két hónapja jelentette be, hogy magánkórházat épít Budapesten. Bár Mészárosnak több száz millió forintja bánja az igyekezetet, egyelőre úgy tűnik, a paksi pénz mégsem a – Töröcskei és Varga Mihály minisztériuma által birtokolt – Széchenyi Bankon keresztül érkezik Magyarországra.


Erre sokkal esélyesebbnek látszik az elmúlt hónapokban kisgömböcként mindent – a paksi projektet, az államosított MKB felügyeletét, a Posta, az FHB és a takarékszövetkezetek integrációjának ügyét – maga alá gyűrő Lázár János tárcája, illetve a körülötte csoportosuló nemzeti bankcsoport valamely tagja.



Hogy hogy jön a képbe Lázár János? Mindjárt világos lesz. Amikor Töröcskeit 2011 őszén kinevezték az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) élére, és még törvényt is szabtak rá, hogy - az addigi összeférhetetlenségi szabályokat enyhítve - tulajdonos maradhasson a Széchenyi Bankban, több pozíciójáról is lemondott a Simicska-Nyerges Zsolt duó javára. Ilyen volt például a Neo-Met, a Pro A, valamint a Pro B Vagyonkezelő Kft., amely az elmúlt években egytől-egyig többmilliárdos nyereséget ért el, most azonban nemhogy nem segítették ki Töröcskeit, de még a pénzüket sem tették a Széchenyi Bankba.


Sőt, hallgattak az idők szavára, és bár korábban jellemzően az OTP volt a kizárólagos számlavezető bankjuk, most már az FHB Bank pénzforgalmát is duzzasztják. A Közgép már tavaly decemberben számlát nyitott az FHB-ban, amit idén novemberben megtoldott a Takarékbankkal, a Neo-Met májusban, a Pro A és Pro B pedig most, november 14-étől szerződött az FHB-hoz. Ahhoz az FHB-hoz, amelynek meghatározó tulajdonosa, Spéder Zoltán az elmúlt egy évben a nyertese lett az állam különös tranzakciójának a Takarékbanknál. A kormányzaton belül pedig a takarékszövetkezetek, valamint az újonnan államivá vált MKB Bank felügyelete is a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánoshoz tartozik, csakúgy, mint a paksi bővítés.

Persze az is előfordulhat, hogy - bár most nem erre mutatnak a jelek - valaki mégis megmenti a Széchenyi Bankot, és biztos kezekbe kerül. Bizonyos tranzakciókon, terveken keresztül ugyanis akár értékesnek is tűnhet. Két évvel ezelőtt a tulajdonában lévő Új Piacok Kereskedőház például aláírt egy egymilliárd eurós szerződést egy oroszországi gázprojekt finanszírozásáról a Minnyeftyegazsztroj nevű orosz céggel, és a Széchenyi Bank a számlavezetője annak az egyik szingapúri cégnek, amely lehetőséget kapott a magyar parlamenttől, hogy forgalmazza az ÁKK által kibocsátott letelepedési államkötvényeket. Kérdés, milyen kapcsolatok vannak még a háttérben, amelyekre Töröcskei vagy az államot képviselő Varga Mihály támaszkodhat, illetve akiket mozgósíthat a csőd, vagy akár a személyes felelősségre vonás elkerülése érdekében.