Újabb fideszes elszólás a választás időpontjáról

Egyre több kormánypárti politikusnak, köztük Orbán Viktornak és immár Németh Zsolt külügyi államtitkárnak is meglepetést okozna, ha Áder János nem az első két lehetséges áprilisi dátum közül választana.


Már nincs három hónap a határon túli, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációjára – erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt az év első kormányzati sajtótájékoztatóján. Szavai megerősítik azt a – korábbi politikusi megjegyzések nyomán támadt – feltételezést, hogy a kormányzat és a kormánypártok már tudhatják a választások időpontját, noha azt a köztársasági elnök még nem tűzte ki. A külföldön élő jogosultak ugyanis csak a választásokat megelőző 15. napig regisztrálhatnak, és ha eddig a napig már nincs három hónap – ahogy Németh Zsolt mondta - , akkor a választások lehetséges időpontjai közül csak április 6-a és 13-a jöhet számításba, a későbbi dátumok (április 27., május 4., május 11., május 18. és május 25.) nem. Áder János államfő még nem késett el semmivel, sőt: január 6-a előtt nem is tűzheti ki az időpontot. Ha viszont kitűzi, azzal hivatalosan is elindul a kampány. Eddig mintegy 95 ezren regisztrálták magukat a Nemzeti Választási Irodánál a tavaszi országgyűlési választásokra a határon túl élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül. A legtöbben Romániából és Szerbiából kérték felvételüket a választási névjegyzékbe, előbbiek mintegy 43 ezren, utóbbiak pedig több mint 17 ezren. A regisztráció tavaly augusztus elsején kezdődött, november elseje óta már nem csak levélben, hanem az interneten is végezhető.


Ezek a szabályok kötik a köztársasági elnököt

Magyarország Alaptörvénye 2. cikk (3) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 6. A választás kitűzése 6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. (2) A szavazást vasárnap kell megtartani. (3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

Korábbi „elszólások” a választások időpontjáról

Október 25-én Seszták Miklós KDNP-s képviselő a Parlamentben egy bekiabálásra válaszolva utalt, hogy április 6-án lehetnek a jövő évi választások: „Van, akinek ez nem tetszik, de a tény, az tény, hogy ki hogy minősíti, azt természetesen, azt gondolom, 2014. április 6-án meglátjuk, hogy ki mit mondott, és ki mit gondol. És reméljük, hogy a választópolgárok is ezt megfelelő módon fogják tudni figyelembe venni és értékelni”. November 19-én pedig  a fideszes Németh Szilárd beszélt a tv2 Mokka című műsorában a BKV-bérletek tarifájának csüönnektése mellett arról, hogy az összeférhetetlenségi szabályok módosítása után ő nem polgármester, hanem parlamenti képviselő szeretne lenni, tehát az április 6-i választtásokon indul. Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök már a Fidesz szeptemberi kongresszusán elmondott beszédében is egyértelműen áprilisi dátumra utalt: „már most, hét hónappal a választások előtt azt halljuk...”

Elindult egy másik regisztráció is

A külhoni magyaroktól eltérően a tizenhárom magyarországi nemzetiséghez tartozó polgárok csak tegnaptól regisztrálhatják magukat – egy másik névjegyzékbe, a nemzetiségibe. A kérelemhez szükséges dokumentumokat a Nemzeti Választási Iroda küldi ki postai úton minden választópolgárnak, és aki közülük valamelyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát és a pártlisták helyett inkább voksolna saját nemzetiségének listájára, kérheti regisztrációját. Ezekről a listákról jó eséllyel 1-2, esetleg 3 parlamenti mandátum juthat a hazai nemzetiségeknek – nem egyenként, hanem összesen.

Nem csak a nemzetiségieket érinti

Az imént említett nyomtatványon – amely szabadon másolható, sőt az interneten, a valéasztas.hu oldalon is benyújtható – lehet nyilatkozni arról is, ha valaki meg kívánja tiltani személyes adatai kampánycélú kiadását, és arról is, ha valaki - fogyatékossággal élőként - segítséget kér választójoga gyakorlásához. Így például a vakok és gyengénlátók Braille-írással készült értesítőt, szavazósablont kérhetnek, de a mozgásukban korlátozottak akadálymentes szavazóhelyiség biztosítását is kérelmezhetik.

A napokban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szólította fel a Nemzeti Választási Irodát (NVI) a névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmezési eljárás átalakítására, mert a jelenlegit adatvédelmi szempontból rendkívül aggályosnak tartja. A nemzetiségi regisztráció intézményét a hazai nemzetiségi kisebbségek több szervezete is ellenzi. Részben azért, mert ha valaki nemzetiségiként regisztrálja magát, a pártok listájára nem szavazhat, ez szerintük megfosztja őket attól,  hogy formálhassák az ország jövőjét, hiszen az összes nemzetiség nem küldhet képviselőt a parlamentbe, legfeljebb egy súlytalan „díszképviselőt, szószólót”. A Magyarországi Cigány Párt (MCP) nemrégiben szólította fel a nemzetiségi választópolgárokat, hogy ne regisztrálják magukat nemzetiségiként, helyette magyar állampolgárként szavazzanak a számukra legrokonszenvesebb pártra. A párt korábban az államfőtől és az alapvető jogok biztosától is hiába kért állásfoglalást arról, hogy alkotmányos-e a kisebbségeket lajstromba vetetni és ezzel megfosztani őket attól, hogy pártlistára szavazzanak. A Ne regisztrálj! mozgalom pedig már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi listára csak olyan cigány jelöltek kerülhetnek, akiket az Országos Roma Önkormányzat választ, amelynek elnöke a fideszes Farkas Flórián, aki most is parlamenti képviselő. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, volt LMP-s jelenleg PM-es színekben politizáló független fővárosi képviselő a Ne regisztrálj!  kampányban külön videoüzenetben magyarázta, szerinte miért csapda a nemzetiségi regisztráció. A Ne regisztrálj! kampányhoz csatlakozott az Országos Örmény Önkormányzat is.