Új vébé, új tévé - tanácsok a vásárláshoz

Fotó: AFP / ODD ANDERSEN / AFP / ODD ANDERSEN

-

Régen, a képcsöves televíziók korában még viszonylag egyszerű volt az ember dolga, ha új készüléket akart venni. A síkképernyős modellek elterjedése óta azonban csak úgy tobzódunk a hangzatos hívószavakban: Full HD, LED, SMART, 3D, gesztusvezérlés, sokmagos processzorok, csak győzzünk eligazodni a rengeteg, sokszor alig megkülönböztethető tévé között. Az alábbiakra érdemes figyelni, ha a focivébé alatti akciók elcsavarják a fejünket.


Mára általános vélekedés lett, hogy tévéből nem lehet elég nagyot venni, ugyanakkor azért érdemes néhány szempontot figyelembe venni, mielőtt gondolkodás nélkül rávetjük magunkat az első 60 colos monstrumra. Léteznek képletek és módszerek, amikkel kiszámolhatjuk, hogy bizonyos – általában mozikba kitalált – ajánlások és szabványok szerint mekkora felbontású és méretű képernyőt hány centiről érdemes nézni. Ha valaki ennyire tudományos alapra akarja helyezni a döntést, egy ilyen kalkulátorral megteheti. A lustábbaknak vagy kevésbé mérnöki hajlamúaknak azt tanácsoljuk, hogy a legkisebb, 26-32 colos modelleket csak másfél méternél kisebb nézőtávolság esetében vegyék számításba. Két méterről már erősen ajánlott egy 42 vagy 46 colos képernyő, ennél még messzebbről pedig bátran válogathatunk a legnagyobb, 50-60 colos tévék között. Sharp back in the black for first time in 3 years Bár néhány gyártó kínálatában még akadnak, az üzletekből gyakorlatilag eltűntek a plazmatévék, így a képminőség- és fogyasztásbeli hitviták is értelmüket vesztik. Az általunk felkeresett műszaki áruházak és márkaboltok szinte kivétel nélkül csak rendelésre hoznak plazmát – aki ilyen tévét szeretne, valamelyik online szakboltból oldhatja meg leggyorsabban a beszerzést. Az OLED tévék lényegében egyesítik az LCD és a plazma előnyeit: szupervékonyak, alacsony fogyasztásúak, elképesztő színeket és sötét szobában is tökéletes feketét tudnak megjeleníteni. Ha nem kerülnének egymillió forintnál is többe, mindenképpen rájuk sütnénk az ajánlott vétel plecsnit. JAPAN-ELECTRONICS-PANASONIC A legeslegolcsóbb, néhány tízezer forintos kategóriát leszámítva kiveszett a HD Ready felbontás, ma már Full HD panel kerül lényegében minden modellbe. Függetlenül attól, hogy akad-e a háztartásban olyan műsorforrás, amivel ezt a magasabb felbontást ki is tudjuk használni, az ilyen kijelzők általánosságban jobb képminőséget biztosítanak. A 3D és a SMART is egyre kevésbé választható extra, 100-120 ezer forinttól már akkor is a nyakunkra sózzák őket, ha amúgy egyáltalán nem akarunk ilyesmit használni. Hátrányunk ezek meglétéből nem származik. Egy 3D-s Blu-ray film árából viszont akár egy négytagú család is elmehet moziba, a buta tévéből egy csapásra okosat varázsoló alkalmazásokat pedig többnyire nehezen kezelhető és lassú menürendszerekbe ágyazzák. FRANCE-ENTERTAINMENT-TELEVISION-MIPCOM Egy tévével általában sokáig élünk együtt, vásárláskor érdemes tehát inkább azokra a tulajdonságokra figyelni, melyek majd ténylegesen meghatározzák a készülékhez fűződő kapcsolatunkat. Youtube-ot nézni vagy Skype-olni bármikor lehet tabletről, telefonról vagy számítógépről is. Nagyobb képátlóért, szebb színekért, folyamatosabb mozgásért vagy több csatlakozóért már hiába fogunk utólag sírni. Mindenkinek van kedvenc filmje, amit jól ismer, érdemes ezt tesztanyagként elvinni egy pendrájvon vagy DVD-n, hogy ne csak a tökéletesre polírozott marketingvideók pörögjenek a képernyőn. Ami a csatlakozók számát illeti, három HDMI és egy USB alá nem érdemes adni, akinek pedig analóg kimenetes DVD-lejátszója vagy kamerája van, figyeljen rá, hogy ezek használatára a jövőben is lehetősége legyen. Végül, a jótállás ökölszabálya: minél hosszabb, annál jobb. A focivébé alatt a szokásos 2-3 év helyett akár 5 év garanciával is lehet venni tévét, az esetleges felár sok későbbi bosszúságtól tud megkímélni.