Új emberek kellenek a baloldalon

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Az MSZP monori elnöke szerint Mesterházy Attila pártelnöknek a választás éjszakáján fel kellett volna ajánlania lemondását. Braun Róbert a VS.hu-nak adott interjúban azt mondta, azért vesztettek, mert nem tudtak alternatívát kínálni. A választók nemcsak az MSZP-ről és annak vezetéséről, hanem a többi szövetséges pártról is véleményt mondtak. Braun szerint ugyanazok, akik eddig, nem lehetnek a vezetői egy alternatív közös erőnek.


    Számított arra, hogy nyernek? Nem. Milyen eredményt várt? Politikai marketinggel foglalkozom, tudom, hogy a közvélemény-kutatás egy szakma, nagyobb részt nekik hittem. Mi a vereség oka? Sok oka van, amelyet elemezni kell, de a legegyszerűbb az, hogy nem kínáltunk alternatívát Magyarországnak. Mesterházy Attilának le kellene mondania a választási vereség miatt? A választás estéjén fel kellett volna ajánlania a lemondását. Annál is inkább, mert Attilának Horn Gyula a példaképe. Ő 98-ban felajánlotta lemondását. Nem lehet félig Horn Gyulának lenni. Ki jöhetne utána? Van Mesterházy Attilán kívül más potenciális vezető? Hogyne lenne. Ennek a pártnak számos olyan politikusa van, aki alkalmas lehet a párt vezetésére. Ki alkalmas? Botka Lászlót emlegetik rengeteget, de valóban ambicionálja ő a párt vezetését? Nem a személyek az érdekesek, hanem a gondolatok. Az a kérdés, hogy mi az az ajánlat, ami alternatívát ad Magyarországnak. Tudunk-e az emberek mérhetetlen kiszolgáltatottságában, szegénységében, nyomorában valódi reményt adni arra, ha mi kormányzunk, akkor az egy jobb világ lesz. Tudjuk-e csökkenteni a kiszolgáltatottságot, olyan bizalmat teremteni, ami kellő erőt ad az embereknek, hogy érdemes a közügyekkel foglalkozni, hogy lehet-e változtatni az ő életükön. Ma Magyarországon százezrek, ha nem milliók élnek olyan körülmények között, ahogy a szüleik vagy nagyszüleik éltek. És ez nemcsak azt jelenti, hogy van-e frizsider vagy tévé, hanem azt, hogy bízhatnak-e abban, hogy a holnap jobb lesz, mint a tegnap volt, vagy hogy a gyereküknek jobb élete lesz. Az MSZP-t mennyire tartja hitelesnek? A választási vereség okaként azt szokták mondani, hogy az üzenetük nem jutott el az emberekhez, meg nem voltak jók a szabályok. De maga az MSZP alkalmas ön szerint arra, hogy még egyszer megválasszák kormánypártnak? Máshogy fogalmaznám meg. Nem egy szervezet hiteles, hanem az azt képviselő személyek. Ha a vezető hiteles, az hat a szervezetre is. Rengeteg hiteles, értelmes, tenni akaró baloldali embert ismerek a párt minden szintjén. Az a kérdés, hogy bíznak-e az emberek a párt vezetőiben. Na jó, de az alapján, ami a szocialista kormányok nyolc évét, a Gyurcsány-korszakot jellemezte, nemcsak a személyek, hanem a szervezet hitelességéről is lehet beszélni. Mi a baj a Medgyessy-Gyurcsány-korszakkal? Az, hogy a valaha volt legnagyobb modernizáció zajlott az országban? Vagy az, hogy először nőtt a közalkalmazottak bére 50 százalékkal? Az a baj, hogy uniós pénzekből nem főtereket újítottak fel, hanem vasúti átkelők és autópályák épültek, idejöttek olyan befektetők, mint a Mercedes? Hitelességi problémát szoktak emlegetni. Egyrészt ott volt az őszödi beszéd, másrészt nagyon sok intézkedést bejelentett, azokat nem vitte végig, különböző okokból. Volt, hogy a párt nem állt mögötte, vagy a koalíciós kormányon nem tudta keresztülverni. Természetesen, és ezért a választásokat el is veszítette. Ön szerint a hitelességgel szervezetileg nincs probléma? A hitelességet személyek és gondolatok alapozzák meg. Ha olyan gondolatokat fogalmazunk meg, ami reményt ad az embereknek, és ezt olyanok képviselik, akik ezt a reményt valósággá tudják változtatni, akkor az a válaszom, hogy nincs.


-


Mesterházy Attila mennyire volt jó miniszterelnök-jelölt? A választók erről ítéletet mondtak. Egy elvesztett választás után nem az a kérdés, hogy mi volt, hanem hogy mi lesz. És hogy mi lehetett volna? Ha mást választanak... Az a szerencse, hogy én történész vagyok, azt a kérdést, hogy mi lehetett volna, nem érdemes föltenni. Az a kérdés, hogy mi lesz, és mit tudunk tenni azért, hogy ne négymillió szegény éljen Magyarországon, hogy azok, akik ma beruháznának, bízzanak az országban. A társadalmi és gazdasági fejlődést az intézményekbe vetett bizalom teremti meg, az a kérdés, mit tudunk ezért tenni. Ön a monori választókerületben indult, harmadik lett a választáson, a Jobbik mögött. Ezt a saját hibájának érzi vagy a központi kampányt teszi felelőssé? Biztos a saját hibám is. Az emberek elsősorban a pártra szavaznak, kevésbé a személyekre. De nehéz küzdelem, ha a választókerület legnagyobb városának polgármestere és háziorvosa indul, akik nemcsak politikusként, hanem a hétköznapokban is tiszteletreméltó személyiségekként jelennek meg. Nem gondolom, hogy a Jobbikra szavazók mind nácik vagy cigánygyűlölők lennének, miközben a párt az, nem gondolom, hogy azok, akik Pogácsás Tiborra szavaztak, mind egyetértenének Pakssal vagy az Orbán-kormány ezer döntésével, de én sem tudtam ott helyben alternatívát mutatni. Ebből le kell vonni a következtetéseket, többet, mást, jobban kell csinálni. Mikor úszott el a választás? Akkor, amikor nem tudtunk alternatívát mutatni. Nem megyek bele abba, hogy mikor, miért. A jövőről kell gondolkodni, jobban oda kell figyelni arra, mit üzennek a választók. Ez biztos nem az, hogy rendpárti baloldal kell. Erre még visszatérünk, de arra nem gondolt, hogy lemond a városi elnöki posztról? Azt fogom csinálni, amit a pártvezetéstől is kértem: bizalmi szavazást kérek magam ellen szerdán. Összehívtam a teljes választókerületet, az aktivistákat, párttagokat is megkérdezem, bíznak-e még bennem. Titkos szavazás lesz, az eredményből levonom a következtetést. Azonnali hatályú a szavazás? Az én esetemben igen. Szerintem a választók is felelősségvállalást várnak tőlünk, hogy mondjuk ki, amit én is kimondok, hogy kérek bizalmat újra, illetve elnézést kérek azért, mert nem sikerült a kormányváltás. Ha megszavaznak, jobban fogom csinálni. Ön szerint ha Mesterházy Attila kért volna bizalmi szavazást, megerősítették volna? Mindegy, hogy erről mit gondolok. Erről majd a párt dönt. Beszéltem más szocialistával is, aki szintén nem számított győzelemre. Viszont szerinte lehetett volna jobban kommunikálni, nem kellett volna hülyének nézni mindenkit a „győzni fogunk” ismételgetésével. Ön szerint ezt lehetett volna jól kommunikálni? Nem vettem részt a központi kampánycsapatban. De mint kommunikációs szakember… Ebben a helyzetben én nem kommunikációs szakember vagyok, hanem politikus. Politikusként pedig azzal foglalkoztam, ami a dolgom: megpróbáltam megnyerni a választókerületet. Én nem mondtam, hogy nyerni fogunk. Arról beszéltem, miben hiszek, mit képviselek. Például, hogy legyen feltétel nélküli alapjövedelem. Erkölcsi kérdés, hogy előfordulhat-e az, hogy miközben a társadalom egésze értéket állít elő, aránytalanul sok jut keveseknek, míg másoknak aránytalanul kevés. Annyira, hogy az már az éhezéshez vezet. Ugyanúgy erkölcsi kérdés a 100 ezer forintos minimálbér is: dolgozhat-e valaki úgy 8 órát, hogy a saját létminimumát nem tudja megtermelni?


-


Az, hogy nem kínáltak elég jó alternatívát, menet közben nem látszott? Vagy voltak, akik szóltak, hogy ez így nem lesz jó? A jövő érdekes, nem a múlt, hogy mikor láttuk, ki és hogyan látta. Ez akkor lett volna izgalmas, ha útközben kérdezte volna: látjuk-e, hogy ebből baj lesz. Bárki föltett egy kérdést a kampányban, mindenki azt mondta, mi győzünk és pont. Másoknak tették fel a kérdéseket. Az a kérdés, mit kell tenni, hogy az EP- és az önkormányzati választáson jobban szerepeljünk és kellően felkészüljünk 2018-ra. Tudjuk, hogy a kampány a választás másnapján elkezdődik. Úgyhogy jó reggelt kívánok, a 2018-as kampány elkezdődött. Megerősödhet-e újra, kormányzóképes lehet-e a baloldal ön szerint? Több elemző a lengyel baloldal példáját hozza, amelyik folyamatosan gyengült. Török Gábor politológus beszélt arról, hogy az úgynevezett átlagválasztó jobbra tolódott. Milyen lehetőséget lát az MSZP előtt 2018-ban? Nem politikai elemző, hanem politikus vagyok. Abban hiszek, hogy ha valós alternatívát kínálunk a jelenlegi rossz, igazságtalan rendszerrel szemben, ami a gazdagoknak kedvez, a szegényeknek meg nem, akkor nem lesz olyan ember, aki saját maga ellen szavaz. Mi volt a baj az MSZP mostani programjával? A 8 pontban is ígértek 100 ezer forintos minimálbért, kiegészítő nyugdíjat, ezek hathattak volna a szegényebbekre is. Talán azt a következtetést kell levonni a választás eredményéből, hogy a választók nem érezték úgy, hogy ezeket a javaslatokat az MSZP meg tudja valósítani. Ezt hívják kormányzóképességnek. Egyszerre kell jó javaslatokat tenni és a megvalósítás erejét megmutatni. Egyiken és másikon is megbuktunk. Nem csak materiális dolgok kellenek, a reményhez szükség van jövőképre. Azt hiszem, Magyarország a nyugalomra, békére és a háború befejezésére vágyik. Hogyan lehet elhitetni a választókkal, hogy az MSZP kormányzóképes? A kormányzóképesség elsődleges garanciája a személy és a csapat, amely megvalósítja. Mesterházy menjen, és jöjjön valaki más? Egy demokratikus pártban a különböző gondolatoknak és személyi alternatíváknak meg kell mérettetniük. Utána természetesen a párt majd eldönti, hogy kiben bízik jobban, de ezt nem lehet elkerülni. Ezért örülök, hogy a választmány úgy döntött, októberben elindítja a tisztújítás folyamatát. Önnek milyen ambíciói vannak? Gondolataim vannak, nem pozícióra vágyom. Az az ambícióm, hogy az általam képviselt értékek és célok megvalósuljanak. Olyan Magyarországot kell teremteni, ahol az emberek nem éheznek, nem kiszolgáltatottak, nem rettegnek attól, mit hoz a holnap. Ezt mondani egyszerű, megvalósítani nehéz.


-


Ott állt Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc mögött. Az mondja, nincsenek poszt-ambíciói. Van olyan ember, aki mögé odaállna, segítene, hogy elnök legyen? A hivatkozott példák olyan helyzetben voltak, mikor tanácsadó voltam. 2011-ben úgy döntöttem, ezt befejezem, tanácsadás helyett magamra vállalom a felelősséget. Nem az a dolgom, hogy valakit felépítsek, hanem az, hogy másokkal együttműködve, csapatban, közösen építsünk fel valamit. Ez a jobb Magyarország, a progresszív, igazságos új baloldal, az az alternatíva, ami létrehozhatja a nyugatos, befogadó, szegénységellenes, egyenlőtlenségeket csökkentő társadalmat. Mekkora a támogatottsága a pártban annak, hogy Mesterházy Attilának bizalmi szavazást kellett volna kérnie? Annak örülök, hogy meghirdettük a tisztújítást. Innentől nem az a kérdés, hogy szombaton hányan és mit akartak, hanem az, hogy a tisztújításon az általam is képviselt alternatíva többséget szerez-e. Mit jelent, hogy rendpárt lenne az MSZP? Sajtóértesülések szerint a vitát inkább jegelik erről. Ez a vita még nem zárult le. Két álláspont van párton belül: az egyik szerint a Jobbik és a Fidesz autoriter paternalizmusára, adott esetben rasszizmusára a közbiztonságra fókuszáló, a rendet, adott esetben a kirekesztést az ellenségképek keresésén keresztül kell megvalósítani. Ez hangzott el. Ezt többen mondták, és ennek a lehetőségét Mesterházy Attila sem utasította el, de nem akarom ezt az ő szájába adni (Mesterházy közben a Népszabadságnak kijelentette, hogy „olyan, hogy rendpárti MSZP, nincs, és nem is lesz” – a szerk.). Ez egy létezhetőnek tűnő irány, ami az én hitemmel és értékeimmel nem egyeztethető össze. Ahhoz, hogy kormányra kerüljünk, egy zárt, befelé forduló szervezet helyett nyitottra van szükség, amely nem csak a választókat, hanem a véleményformálókat is meghallgatja. Ha alternatívája akarunk lenni a Fidesz zárt és a Jobbik rasszista rendszerének, akkor nekünk másmilyennek kell lennünk. Azon a pályán nem hiszem, hogy ránk van szükség. Ha a bizalmi szavazáson nem választják újra, marad az MSZP-ben? Persze. És ha rendpárti irányba mozdul el a párt? A jövőre vonatkozóan sem értelmes egy „ha”-val kezdődő kérdés, mert azért kell tenni, hogy ne ilyen irányba mozduljon el a párt. Ha ez nem így lesz, azt mutatja, hogy én voltam béna. Arról kérdezget, miért történt az, ami. Mert nem kínáltunk alternatívát. Nem mondok mást a saját jövőmmel kapcsolatban sem. Nem fogom azt mondani, hogy Orbán Viktor milyen gyáva, hogy nem áll ki velünk vitatkozni, miközben mi sem állunk ki a Jobbikkal vitatkozni. Ezután csodálkozunk, hogy hiteltelenek vagyunk? Nem lehet egyik szánkkal ezt mondani, a másikkal meg azt. Ha a jövő nem úgy alakul, ahogy szeretném, az azt jelenti, hogy nem voltam alternatívaképes. De ma az a feladat, hogy az legyek, azok legyünk. Ön leült a jobbikos jelölttel vitázni? Leültem volna a jobbikossal és a fideszessel is, de egyikük sem mert kiállni velem. Milyennek látja az MSZP és a DK jövőbeni viszonyát? Gyurcsány Ferenc válhat-e vezető személyiséggé a baloldalon? Mit lát az Együtt-ben? Két fontos aspektus van. Az egyik, hogy a választási rendszer aligha változik, tehát egy egységes alternatívának lehet esélye. Azon fogok dolgozni, hogy ezt megteremtsük. Szerintem a választók nemcsak az MSZP-ről és a vezetéséről, hanem a többi szövetséges pártról és vezetéséről is ítéletet mondtak. Vezetésváltásra van szükség nálunk, de azt gondolom, ugyanazok az emberek nem lehetnek a vezetői egy alternatív közös erőnek sem. Új emberekre, új gondolatokra van szükség.


Névjegy: Braun Róbert

Braun Róbert marketingstratéga, politikus, történész, egyetemi oktató. A kilencvenes évek közepén az SZDSZ akkori elnökének, Pető Ivánnak volt a tanácsadója, később kabinetfőnöke. 2001-ben részt vett az MSZP kampányában, 2002-től Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója, 2003-2004 között a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. Fél évig Gyurcsány Ferenc stratégiai tanácsadója volt, a tisztségéről 2005 áprilisában mondott le, akkor távozott a Miniszterelnöki Kabinetből is. 2009 és 2012 között az MNB elnökének tanácsadója volt, majd mikor kiderült, hogy belépett az MSZP-be, felmondott a jegybankban. Braun Róbert az MSZP monori szervezetének elnöke. A választáson egyéniben indult, harmadik lett a fideszes és jobbikos jelölt mögött.