Új bolygót találtak a Naprendszerben

Fotó: Carnegie Institution for Science / Carnegie Institution for Science

-

Csillagászok találtak egy bolygót, ami még a pár éve lefokozott Plútónál is messzebb van a Naptól. Jelenleg Joe Bidennek becézik. Feltételezik, hogy a közelében van egy nagybolygó is.


Naprendszerünk legtávolabbi pontja távolabb van, mint eddig gondoltuk. A Carnegie Intézet kutatói, Scott Sheppard és Chadwick Trujillo ugyanis találtak egy távoli törpebolygót, és 2012 VP113-nak nevezték el. Ez egyike a belső Oort-felhő – naprendszerünk legkülső üstököszónája – több ezer bolygójának. De ami ennél a törpebolygónál sokkal fontosabb: a két kutató munkásságából kiderül, hogy a közelben kell lennie valahol egy nagybolygónak is, amely méretét tekintve a föld tízszerese, és feltehetőleg befolyásolja a kisbolygó pályáját. A bolygóról a Nature legfrissebb számában írtak. „Ez egy rendkívüli felfedezés, amely teljesen újraértelmezi azt, amit a naprendszerünkről tudunk” – mondta Linda Elkins-Tanton, a Carnegie földi mágnesességgel foglalkozó részlegének igazgatója.


-


A felfedezésnek persze vannak előzményei. Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt találták meg kutatók a Sedna nevű objektumot, amely 76 csillagászati egységre fekszik a Földtől (egy ilyen egység nagyjából 150 millió kilométer), az új kisbolygó alapjáraton ennél még négy egységgel távolabb van. Most, hogy a kutatók rátaláltak az új bolygóra, ideje lesz előállniuk valami elmélettel, ami elmagyarázza, hogyan tartozhatnak bele ezek is a nap gravitációs mezejébe, ha már ennyire távol keringenek tőle. Mivel az új bolygónak aránylag hosszú és megjegyezhetetlen neve van, a kutatók egymás közt csak VP-nek vagy Bidennek hívják (Joe Biden alelnök, vagyis VP után). Persze a név még változhat, pár év megfigyelés után ugyanis, amikor már megvan (többé–kevésbé), hogy milyen pályán mozog az égitest, a felfedezést jegyző csillagászok küldhetnek egy kérvényt a Nemzetközi Csillagászati Unióhoz, hogy anyakönyvezzék VP-t az őt megillető néven.


A kép azt mutatja, mennyit haladt kétóránként a kisbolygó. A piros volt a kiindulópont.


A VP annyira távol van tőlünk, hogy amikor a kutatók kiszúrták, azt kellett konstatálniuk, hogy ennél lassabban mozgó égitestet még nem láttak. Trujillo és Sheppard egy 520 megapixeles Dark Energy kamerával nézték az égboltot, a kamerát pedig egy négyméteres Blanco teleszkópra szerelték fel. A VP-t már az első alkalommal, 2012. novemberében kiszúrták: a több száz kép közül, amelyet lőttek, már az ötödiken is látszik. Négy hónapig követték a kis Biden útját, mire megállapították, hogy a Sednával ellentétben, amely alkalmanként ezer csillagászati egységnyire is el tud távolodni a Naptól, a VP soha nem megy 452-nél távolabb. A VP tehát szorosabb kapcsolatban áll a Nappal, mint a Sedna. Hogy miért, az ma még rejtély, véli Seppard. A VP átmérője 450 kilométer, ami körülbelül fele a Sednáénak, és főleg jégből áll. Számos elmélet született arra, hogy miért van ez a két bolygó ott, ahol van. Egyik szerint még a naprendszer fiatalkorában – pár milliárd évvel ezelőtt – egy közeli csillag gravitációs mezeje megzavarta az éppen formálódó bolygószövetséget és pár égitestet kirángatott egészen a naprendszer szélére. Egy másik lehetőség, hogy egy nagyobbacska bolygó valahogy bekóválygott a naprendszerünkbe, és szétzilálta azt. Trujillo és Shapperd pillanatnyilag hat hasonló bolygó után nyomoz még.