Ügyesen vágja ki magát az időhurokból Tom Cruise

Fotó: / Courtesy of Warner Bros. Entertainment / / Courtesy of Warner Bros. Entertainment

-

HÁTTÉR

A Holnap Határa több filmből „merít”, mint ahány tárat Tom Cruise kiürít a film majd két órája alatt. Szerencsére az Idétlen Időkig-párhuzamok és a feszes akciójelenetek mellett a készítők nem spórolták ki a humort sem a nyár egyik legjobb blockbusteréből.


A bolygónkat ezúttal (is) egy teljesen hódításra és megszállásra berendezkedett organizmus szállja meg, akik rohamtempóban valósítják meg nem épp emberbarát terveiket. A végső elbukás előtt azonban Verdunnél csatát nyer a hadsereg – az Elysiumból (is) ismerős exoskeletonokkal felturbózott katonákkal. Eközben Bill Cage, a gyáva, de cserébe arrogáns médiatiszt (Tom Cruise) megpróbál kibújni egy különösen rázós bevetés alól – aminek következében egy barakkban ébred, mint lefokozott dezertőr. Az első bevetésén meg is hal, miután az idegen faj egyik „alfája” szinte szó szerint az arcába robban. Innentől elkezdődik a Bill Murrayt idéző, srapnelekkel teli vesszőfutás a világ sorsáért.


Egy bekezdésből is kitűnik, hogy a filmnek nem a forgatókönyv a legacélosabb pontja: nagyjából minden fordulat előre sejthető. Az alkotók ennek ellenére a tisztességes iparosmunka jegyében kihozzák az időhurokban rejlő lehetőségeket, a vicces gegektől kezdve az ismétlődő halálokba belefásuló főhős letargiájáig. Hiába a világ sorsa a tét, Tom Cruise karaktere mindvégig emberközeli marad, nem vész el a grandiózus küldetés hangzatos céljai között. Érezhető a folyamat, ahogy a sorstársához hasonlóan ő is rájön, hogy a dolgok sosem teljesülhetnek be, hiszen bármennyire is jön össze minden, holnap ugyanúgy az első kockáról kezdődnek újra a dolgok.


Természetesen blockbusterként a készítők annyi ólmot pumpáltak a filmbe, amennyi alatt még nem roskad össze, de ez nem vált a film kárára. A csatajelenetek peregnek, a vágás dinamikus, a tempó feszes, golyózáporból esünk lövészárokba. Sokszor a gyerekkori Quake-deathmatchek hangulata juthat eszünkbe, olyan szintű retinabombázás zajlik a film legalább felében. Néha még a frappáns beszólások is a helyükön vannak. Ami viszont a perdöntő A Holnap Határa esetében, az az, hogy a színészi alakítások is korrektek. Tom Cruise már jó ideje nem megy egy bizonyos szint alá, és itt is rutinból hozza az elvárhatót, Emily Blunttal megvan köztük a kémia, pörögnek a dialógusok, elhisszük mind a kettőjük dilemmáját. Kettőjükön kívül nincs is igazán fontos szereplő a filmben, a megszokott papírmasé karakterek (szellemeskedő ezredes, izomagyú baka és társaik) szavatossága nagyjából a film utáni első öt percig tart.


Összegezve A Holnap Határa tisztességes akciófilm. A sci-fitől olyan távol van, mint Michael Bay az életmű-díjtól. A legtöbb pontja kellemesen ismerős, ettől függetlenül (vagy pont ezért) simán kikapcsol a szűk két órás játékidőre. Ráadásul a retinabombázós akció-orgia itt még túlzásba sem esik.

A holnap határa miatt nemzetközi sci-fi irodalmat csak félszemmel követők is megismerkedhetnek Szakurazaka Hirosival, a film alapjául szolgáló könyv írójával. A MoziCom és a VS.hu közös játékán öt olvasónk meg is nyerheti a kötetet. EOT_book Ehhez egy egyszerű kérdésre kell válaszolni csupán: Mi az angol címe Szakurazaka másik regényének, amely egy internetes verekedős játékról szól? A válaszokat június elsején délig várjuk a jatek@vs.hu címre. A nyerteseket emailben értesítjük.