Úgy tűnik, Pintér Sándornak anyagilag nem érte meg a miniszterség

Fotó: MTI/Komka Péter / MTI/Komka Péter

-

Az adóhivatal és így az államkassza manapság nem hízik a belügyminiszterből. Pintér Sándor négy évvel ezelőtt még több mint 400 millió forint adót fizetett be a büdzsébe, tavaly viszont már csak alig több mint 2 millió forint volt a jövedelme utáni közteher. A miniszter vagyonnyilatkozataiból lehet következtetni arra, mi is lehet a háttérben.


Először is az, hogy a támadási felületek mérséklése érdekében négy évvel ezelőtt eladta biztonsági cégeit. 2010-es bevételeinek nagy része ugyanis még abból fakadt, hogy egyrészt működő vállalkozásai, így például a Civil Biztonsági Szolgálat profitot termelt, jelesül több mint egymilliárd forintot, amelyből a tulajdonosok ki is vettek bő 900 milliót. Másrészt az adásvételből is jócskán származott bevétel, ami ugyancsak adóköteles. A vevő egyébként Kántor Tibor cége, a néhány héttel korábban gründolt Prostasia Zrt. Kántor eleinte hírszerzőként dolgozott, majd az APEH elnökhelyettesi posztját töltötte be Simicska Lajosnak, a Fidesz gazdasági háttéremberének elnöki regnálása idején. A cégcsoport azóta is sorra nyeri a közbeszerzéseket, legutóbb éppen az ország gázellátását lehetővé tevő csővezetékek őrzésének feladatát kapta meg. A miniszter azóta benyújtott vagyonnyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a cég 1 milliárd 840 millió forintért cserélt gazdát, amit részletekben törlesztett a vevő, ám tavaly Kántorék megszorulhattak, Pintér Sándor ugyanis azt közölte, hogy „a cégeim eladásából származó, 2013-ban esedékes vételár-részletet nem egyenlítették ki”. Ez lett volna az utolsó félmilliárd forintos törlesztés. Valójában azonban nehéz elhinni, hogy a Civil Biztonsági Szolgálatnak nem lenne elég pénze a vételár hátralékának kifizetésére. A vállalkozásból 2010 és 2012 között mintegy 3,6 milliárd forint osztalékot tudtak kivenni az új tulajdonosok, és bár a 2013. évi 1,5 milliárd forintos profitot eredménytartalékba tették (vagyis későbbi kiadásokra, akár későbbi osztalékfizetésre spájzolják), elvileg lett volna félmilliárd forintjuk a törlesztésre. Ha innen nézzük, Pintér Sándor, legalábbis papíron, 2010-ben nagyon rossz üzletet kötött. pintér_sándor_vagyona A cégért bezsebelt több mint 1,3 milliárd forintot a miniszter elsősorban pénzügyi befektetéseiben forgatta meg, de jócskán segítette belőle családját, barátait is. A pénzből évente 300-600 millió forint családtagoknál, barátoknál van kint kölcsönként. Így összességében a miniszterség négy éve alatt szinte alig gyarapodott Pintér vagyona. 2010-ben mintegy 355 millió forintot tett ki értékpapírokban, folyószámlákon lévő pénze, idén pedig feleségével együtt mintegy 413 millió forintot. Most viszont (idei januári vagyonnyilatkozata szerint) 610 millió forintja van ismerősöknél, miközben a 2010-ben még 260 millió forintos ingatlanvásárlási hitele 6,5 millió forintra apadt. Tekintélyes ingatlanvagyona ugyanakkor alig gyarapodott, a kétezres évek közepén leállt vásárlásait csak idén újította fel, mintegy 12 hektárnyi mezőgazdasági terület megszerzésével. Összességében úgy tűnik, Pintér Sándor inkább a könnyen mozgatható pénzek mellett döntött. Pénzügyi befektetéseinek a többsége folyószámlán dekkol, ami a mai kamatok mellett gyakorlatilag nem is befektetés, viszont bármikor felhasználható. pintér_sándor_adóbevallás Így a belügyminiszter személyi jövedelemadó hatálya alá eső bevétele, mint az a fenti táblázatból is látszik, tavaly már a 14 millió forintot sem érte el. Ennek a nagy többsége miniszteri fizetéséből adódott, amihez a „külön adózó jövedelem” címszó alatt már nem társult sem adásvételből, sem osztalékból származó jövedelem, Pintér Sándor vélhetően csupán a befektetései után juthatott némi kamatbevételhez.