UD-ügy: első fokról indul újra Dávid Ibolya pere

Fotó: MTI/Honéczy Barnabás / MTI/Honéczy Barnabás

-

Kényszerítés és személyi adattal való visszaélés vádja miatt kerül ismét az elsőfokú bíróság elé az MDF volt elnöke és párttársa, amiért nyilvánosságra akarták hozni az UD Zrt. által titokban készített hangfelvételeket.


Újraindul a több mint öt éve, az UD Zrt. ügyében indított per, amelyben Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt személyes adattal való visszaéléssel, illetve a pártelnököt kényszerítéssel vádolták meg. Bár a Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen – két másik vádlottal együtt – felmentette őket a vádak alól bűncselekmény hiányában, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és új elsőfokú eljárást rendelt el.

Mi az UD-ügy?

Az eredeti vád szerint máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássy Kornélt. A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon többek között az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője beszélt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges MDF-en belüli hatalomváltásról. Az ügy másik szála, hogy 2008 szeptemberében Szilvásy György, Gyurcsány Ferenc kormányának akkori titokminisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának akkori MSZP-s elnöke kiosztotta a bizottság tagjainak a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. Tóth Károlyt az ügyben már jogerősen felmentették, Szilvássy perében várhatóan ebben a hónapban születik meg a jogerős döntés. Dávid Ibolya esetében a kényszerítés vádját az a 2008-as sajtótájékoztató támasztja alá a vádhatóság szerint, amelyen az akkori MDF-elnök az Almássy Kornéllal kapcsolatos lehallgatási anyagok nyilvánosságra hozását attól tette függővé, hogy riválisa nyilvánosan bocsánatot kér-e, és „elhúz-e a közéletből”.