Tüzet szentelnek az ortodox keresztények

Fotó: AFP / GALI TIBBON / AFP / GALI TIBBON

-

Tízezrek vettek részt Jeruzsálemben a „szent tűz” megjelenésének ünnepén, az ortodox keresztény nagyhét egyik kiemelkedő eseményén. A hagyomány a IV. századra nyúlik vissza.


A Szent Sír-templom belső szentélyében III. Theofilosz jeruzsálemi görög ortodox pátriárka adta tovább a „szent tűz” lángját az ott jelen lévő hívőknek. A templom falain kívül további tízezrek várták a láng megjelenését.  A tűzszentelési szertartás az ortodox hit szerint arra emlékeztet, hogy Jézus ma is az emberek között van. A IV. századra visszanyúló szokás szerint, amikor nagyszombaton a pátriárka egyedül imádkozik Krisztus sírjánál a Szent Sír-kápolna sötétjében, akkor a megváltó sírhelyén előtűnik egy láng, amellyel azután a pátriárka már a hívők jelenlétében meggyújtja a templom bejáratánál elhelyezett két gyertyát. Az ortodox hit szerint a tűz csodálatos körülmények között, külső beavatkozás nélkül jelenik meg a sírban. Az örökkévalóságot, a békét és a megújhodást jelképező „szent tüzet” a templomban és a környező utcákban összegyűlt hívők továbbadják egymásnak a kezükben tartott gyertyákat, fáklyákat meggyújtva. A lángot továbbszállítják közeli és távoli keresztény településekre. Az ortodox keresztény vallású országokba, így Görögországba és Oroszországba is minden évben különleges repülőjárattal juttatják el a lángot. Nemcsak Jeruzsálemben és nemcsak az ortodoxok szentelnek tüzet. A keresztények világszerte a templomok előtt felszentelik a lángot, amellyel aztán a húsvéti gyertyát is meggyújtják. Régen a húsvéti gyertyáról fakasztottak tüzet az örökmécsesre is, amely Isten jelenlétét szimbolizálja a templomokban. Egyes helyeken tűzugrást is tartottak, amely arra emlékeztette a híveket, hogy Krisztus is „ugrált” anyja méhében, amikor az látogatást tett Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál. A hagyomány miatt háromszor is át kellett ugrani a megszentelt lángokat.