Tüntetéssel és obamázással folytatódott a szerb–albán vonatháború

Fotó: MTI/AP / Darko Vojinovic

-

A szerb elnök szerint akár a távozó amerikai vezetéshez is köthető, hogy Koszovó összetűzéseket akar Szerbiával.


Tomislav Nikolić szerb elnök szerint az eddigi amerikai vezetés távozásának utórengéseként értelmezhető minden esemény, amelynek köze van ahhoz, hogy Koszovó nem engedte be a területére azt a szerb vonatot, amely szombaton indult útnak Belgrádból. Az államfő arra is figyelmeztetett, rosszul fog végződni, ha Pristina továbbra is összeütközéseket próbál gerjeszteni.

A szerb köztársasági elnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után nyilatkozott a sajtónak vasárnap Belgrádban. A találkozót az államfő azért hívta össze, mert Koszovó szombaton nem akarta beengedni a területére a Belgrádból az észak-koszovói Mitrovica felé indított,


Koszovó Szerbia (része)

többnyelvű feliratot viselő vonatot.


Nikolić kijelentette, a Belgrád és Pristina között 2013-ban megkezdett, a kapcsolat normalizálását célzó párbeszédnek a továbbiakban erről a vonatról, illetve a mozgás szabadságáról kell szólnia. Ironikusan megjegyezte, úgy tűnik, a brüsszeli megállapodások arra szolgálnak, hogy Szerbiát az ígéreteire emlékeztessék, a koszovói albánok pedig egyszerűen semmibe vegyék.

Leszögezte: a koszovói albánok és „szponzoraik” is gondolkodjanak el azon, hogy ha Pristina továbbra is összeütközéseket igyekszik gerjeszteni, akkor azok rosszul fognak végződni. Mint mondta, a koszovói különleges rendőri alakulat megjelenése a koszovói–szerb átkelőnél, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovóban annak a jele, hogy az albánok háborút akarnak.

Emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli megállapodás garantálja a szabad mozgást a Koszovóban élő szerbek számára, és tiltja, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat Észak-Koszovóba vonuljon a NATO és a helyi vezetés engedélye nélkül.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ha szükség lesz rá, akkor a szerb hadsereget is a helyszínre vezényelik, hogy a helyi szerbek életét megvédje, ugyanakkor hozzátette, Belgrád nem akar háborút. Mi a szerb alkotmánnyal összhangban lépünk fel – hangsúlyozta Tomislav Nikolić, egyben emlékeztetve arra, hogy a szerb alaptörvény szerint Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.



Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintik a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovót.


Tomislav Nikolić egyúttal választ vár az Európai Uniótól arra, hogy igaz-e Isa Mustafa koszovói miniszterelnök állítása, miszerint az EU jóváhagyta Koszovó minden szombati lépését.


Aleksandar Vučić szerb kormányfő szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, a (koszovói) albánok és különleges egységeik a nap folyamán megpróbálták aláaknázni a vasúti síneket a Belgrádból elindult szerelvény vonalán, ezután pedig kivezényelték a különleges alakulataikat, hogy összecsapásokat provokáljanak, a koszovói rendőrség pedig le akarta tartóztatni a mozdonyvezetőt és az utasokat. A kormányfő utasítására még a határ előtt leállították a vonatot, amely vasárnap hajnalban visszaért a szerb fővárosba.


Az észak-koszovói Mitrovicán a szombaton történtek miatt a helyi szerbek tiltakozást szerveztek vasárnap. A demonstrálók szerint azzal, hogy a koszovói vezetés kivezényelte a különleges egységeket, és nem engedte be a szerb vonatot a területére, a helyi szerbeket akarta megijeszteni és félelemben tartani.