Túl lehet élni a Welsszel végző mérget

Fotó: Flickr/Orin Zebest

-

A kobra mérgének is ellenálló izomszövetet növesztettek amerikai biológusok. A Sólyom légitársaság ügyében érintett üzletembert nem mentette volna meg a tudományos áttörés, még csak egérben tesztelték az új típusú izmot. Gyorstalpaló mérgekből.


A majomszabásúak, így az emberek is a kutatások szerint genetikusan félnek a kígyóktól. Nem véletlen, hogy a legtöbb kultúrában a lábatlan hüllőket a gonoszsággal kapcsolták össze. A Bibliában Ádámot és Évát egy kígyó veri át, de az egyiptomiak is azért imádták a macskákat, mert hatékony irtották a kobrákat, amelyek a mai napig évente 50 ezer embert marnak meg. Az amerikai Duke Egyetem kutatói a mérgek hatástalanítására találtak most megoldást. A tudósok olyan izomszövetet növesztettek és ültettek egy tenyésztett egérbe, amely ellenáll a kígyók mérgének. A mesterségesen előállított izmot a rágcsálóba ültették, majd befecskendezték a kígyómérget. Ekkor azt tapasztalták, hogy a megszokottnál tízszer erősebb és ellenállóbb, valamint gyorsabban is regenerálódó szövetet kaptak. Továbbá ez képes teljesen „megjavítani önmagát” miután a sejtszerkezetet megtámadta a toxin. Azt követően, hogy a méregbefecskendezéses kísérlet sikeres volt, a kutatók egy egér hátára ültették az új izomzatot, amelyet a szervezet befogadott, és rendes vérellátást biztosított a számára. A kobraálló rágcsálók sokat segíthetnek a kutatóknak abban, hogy hatékony ellenszereket készítsenek a különböző marásokra. Welsz Tamás, a Simon Gábor és a Sólyom légitársaság ügyében érintett üzletember halálát is feltehetőleg kígyóméreg okozta.


-


Kis esti biológia: így működik a kígyóméreg

A sajtóértesülések szerint Welsz szervezetében peptid alapú toxint mutattak ki, amely sok kígyó- és pókfaj jellemző méreganyaga. A peptidek nagyon hasonlóak az aminosavakhoz, de lényegesen rövidebbek. Olyan rövid polimerek -  leegyszerűsítve: nagy méretű molekulák - amelyek olyan kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz, hogy egy karboxilcsoporthoz mindig egy aminocsoport kötődik. Welsz halálának körülményei - fulladás, rángások - alapján arra lehet következtetni, hogy a peptid alapú mérgek izomkárosító és idegrendszerre ható fajtájáról lehet szó. Ez a leginkább a kobrafélék családjára jellemző. Az ilyen mérgek általában egyszerre rombolják a sejteket és az aminosavakat, valamint megbénítják az idegeket. A méreg bénulást okoz, a véráramba kerülve szívmegálláshoz és légzési elégtelenséghez vezet. A peptid alapú toxinokat nemcsak egzotikus kígyók használnak. A Magyarország legnagyobb pókjaként ismert szongáriai cselőpók, de más farkaspók-félék is ilyen a méreggel ölik meg prédáikat. Ezek sajátsága, hogy az emberre szinte ártalmatlan mennyiségben tartalmaz a mérgük neurotoxinokat. Helyettük jóval több emésztőenzimet fecskendeznek az áldozatukba, mivel a pókok általában kiszívják áldozatukból a már javarészt lebontott tápanyagokat. Elég valószínűtlen, hogy Welszet pókcsípés vitte volna el, de a méreg nem feltétlen kígyóból kellett, hogy származzon. A peptidek általában véve is elég mérgezőek, főként a májat károsítják. A táplálkozáskor a szervezet nem tudja lebontani az anyagot, így az a májban gyűlik fel.


-

Híres kígyók, híres marásai

A kígyók nem válogatnak, különböző korú, nemű és hivatású emberek életének vetettek véget az emberiség történetében. A Szentírásban a vándorlások során Mózesnek egy mérgeskígyókkal telt völgyön kellett keresztül vezetnie a népét. Az Úr oltalmul azt mondja kiválasztottjának, hogy erősítsen egy rézkígyót a botjára. Aki arra rátekintett, az túlélte a harapást. Innen ered a patikákon látható jelkép is a kehelyre tekeredő hüllővel. A görög mitológiában Philoktétész, Héraklész fegyverhordozója a hős íjával használ az állatoktól származó méregbe mártott nyílvesszőket, miután elfogynak a hidra vérével megkent hegyek. Philoktétészt végül egy kígyómarás ölte meg. Még az ókorban, Egyiptomban maga Kleopátra királynő döntött úgy, hogy egy gyilkos hüllő harapásával vet véget az életének. A reneszánszban is szerették a hüllőkből fejt nedveket a gyilkosok. A korabeli pletykák szerint VI. Sándor pápát, azaz Rodrigo Borgiát is viperaméreggel gyilkolhatták meg. A Borgia pápa és Cesare Borgia egy vendégségben itta ki a méreggel telt kelyhet. Más feltételezések szerint arzén végzett velük.