Túl könnyű volt a szövegértés az érettségin

-

Az irodalomérettségin remek szövegalkotási, de túlságosan könnyű szövegértési feladatok voltak a Magyartanárok Egyesülete (ME) szerint.


Az idei érettségi szövegértési feladatában a netnyelvvel fárasztották a tanulókat. Az ME úgy látja, hogy a korosztályhoz passzolt az internetes szövegre vonatkozó rész, de alig mérte az adott kompetenciát. Kiemelték azt is, hogy új információt lényegében nem adtak az olvasottak. „Ebben a szövegben nincsenek bonyolultabb logikai szerkezetek, amelyek szellemi feladatot jelentenének a diákoknak, és az idegen szavakat sem a kontextusukból kellett kitalálni, mert azokat megmagyarázták” - állapították meg. Arató László, az ME elnöke megemlítette, mechanikus visszakeresésben merült ki a legtöbb feladat. A kivételek közül az egyik azt kérte, hogy a szövegben nem szereplő állításokat helyezzék el a megfelelő bekezdésekhez. A másik véleményt kért az érettségizőktől, de a feladatmeghatározás kétértelmű volt. A diákoknak nem volt egyértelmű, hogy a szövegben idézett véleményeket foglalják-e össze vagy sajátjukat kell kifejteniük. A három szövegalkotási feladatból egyet kellett választaniuk a diákoknak. Ezek egyikében olvasmányélményekre támaszkodva, egy Márai Sándor-idézet segítségével kellett érvelni a lassú olvasás mozgalma mellett vagy ellen. Ez a feladattípus évek óta, így idén is felveti a kérdést, hogy feltétlenül szükséges-e irodalmi szöveg az érveléstechnika eszköztárának használatához. Ugyanakkor az előző évek gyakorlatával ellentétben most mégis volt választási lehetőségük a diákoknak az érvelést vagy az ellenérvelést illetően - jegyezte meg Arató. Meglátása szerint Bródy Sándor Kaál Samu című novellája esetében mind a mű kiválasztása, mind a rá vonatkozó feladat választása remek. Itt a kihagyás és az elhallgatás szerepét kellett elemezni. „Maga a novella érdekes és izgalmas, a feladat pedig lényegre törő, ezért választhatták ezt a legtöbben” - mondta az ME elnöke. Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című költeményének összehasonlítása során az elégia műfaji jegyeit, valamint a létösszegző vers sajátosságait kellett felismerni. Mindkettő az „én is” kifejezéssel kezdődik, és a költők életéről von mérleget, továbbá ismétlődik benne az álom, a be nem teljesült vágyak, a gyermekkor és az ifjúság, továbbá a szembenézés a halállal motívuma. Ez egy magáért beszélő feladat, mégis kevesen választották, mert a diákok félnek a versektől és az összehasonlítástól - hívta fel a figyelmet Arató László.