Trump jelöltjét kitiltották Oroszországból

Fotó: MTI/AP / Patrick Semansky

-

Egy volt szenátor lehet a hírszerzés csúcsvezetője. Így üzenhetne Trump azoknak, akik szerint túlságosan is megengedő Moszkvával.


Donald Trump valószínűleg a 73 éves Dan Coatsot jelöli a hírszerzés csúcsvezetőjének. A jelölés kényes kérdés a megválasztott elnöknek, aki vitában áll a hírszerzéssel. Elsősorban az orosz hackertámadások megítélése miatt van feszültség Trump és a hírszerző apparátus között. Coats jelölésével megnyugtathatja azokat, akik szerint túlságosan is elnéző és baráti magatartást tanúsít Vlagyimir Putyin iránt.

A 73 éves Coats mostanáig Indiana szenátora volt, s egyike annak a 6 szenátornak és 3 fehér házi tisztségviselőnek, akiket Moszkva 2014-ben – válaszul a Krím bekebelezése miatti szankciókra – kitiltott Oroszországból. A szenátor akkor azt mondta, megtiszteltetésnek érzi, hogy a Kreml célkeresztjében van.


Nyilvános viták

A hírszerzési csúcsszervezetet a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hozták létre, feladata a 17 amerikai ügynökség munkájának összehangolása s annak biztosítása, hogy megfelelő legyen az információk áramlása köztük. Vezetője 2010 óta James Clapper, aki éppen a csütörtöki szenátusi meghallgatáson figyelmeztette Trumpot, ne folytasson nyilvános vitákat a hírszerző szervekkel.

Coats 2001 és 2005 között az USA Németországban akkreditált nagykövete, az elmúlt 4 évben pedig a szenátus hírszerzési bizottságának tagja volt. Oroszország éles bírálójaként tartják számon.


Előre szóltak

Barack Obama elnök és John Kerry külügyminisztere az elnökválasztás előtt arra figyelmeztette Moszkvát, hogy ne avatkozzon be a választási folyamatba. Kerry szerint az elnökkel személyesen vetették fel a kérdést az oroszoknak, de nem hozták nyilvánosságra lépésüket, mert nem akarták befolyásolni az elnökválasztási folyamatot.

Kerry dicsérte az amerikai hírszerzők munkáját. „A hírszerző apparátus egésze ellenőrizte, majd újraellenőrizte és ismételten ellenőrizte a rendelkezésre álló adatokat, s ezt követően jutott arra a következtetésre, hogy


az orosz kormánynak köze van a választási folyamatunk befolyásolásának és a beavatkozásnak a kísérletéhez.

Kerry szerint azért nem tájékoztatták a közvéleményt az elnökválasztás előtt, mert nem akarták, hogy bárki is azt gondolja, hogy a Fehér Ház vagy a hírszerző apparátus befolyásolni akarja a választási eredményeket. A külügyminiszter nem kívánta „háborús cselekedetnek” minősíteni a hackertámadásokat, de azokat „rendkívül súlyos témának” tartja.


Enyhülhet a feszültség

Csütörtökön a szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán James Clapper, az amerikai hírszerzés csúcsvezetője és Michael Rogers admirális, az NSA igazgatója fenntartotta és megerősítette a vádakat, hogy Moszkva beavatkozott az elnökválasztási folyamatba. Clapper szerint Donald Trump hírszerzésről szóló kijelentései aggasztják az USA szövetségeseit.

Barack Obama szerint a megválasztott elnök és a hírszerző apparátus közötti feszültségek Trump beiktatása után enyhülnek majd. „Reményeim szerint amikor a megválasztott elnök megkapja a maga hírszerzési jelentéseit, és


látja, hogy ezek az ügynökségek milyen profik és hatékonyak, akkor a jelenlegi feszültségek csökkennek majd

– mondta az elnök.