Trump ismét több pénzt kért a NATO tagjaitól

Fotó: POOL / CHRISTOPHE LICOPPE

-

Megkezdődött a NATO-tagállamok vezetőinek munkavacsorája Brüsszelben, ezt megelőzően az állam és kormányfőktől több nyilatkozat hangzott el az észak-atlanti szövetség legsürgetőbb ügyeiről.


Első NATO-csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy minden tagállamnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek. Trump szerint igazságtalan, hogy javarészt az amerikaiak fizessék az észak-atlanti szövetség tagországainak közös védelemét. Az amerikai elnök arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat, és a GDP 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.

A 28 ország közül huszonhárom még mindig nem fizet eleget – mondta Trump. Szerinte a NATO sosem mond le a terrorizmus legyőzéséről, az elkövetők vesztesei ennek a harcnak, és ki kell vonni őket a társadalomból. A katonai szövetség mindig is a biztonságot és a békét közvetítette világszerte – mondta Trump.

Az elnök a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetségtag tagországinak vezetőit, kezeljék kiemelten a bevándorlást. Több ezer ember tartózkodik a NATO tagországok határain belül, és több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben "fogalmunk sincs, hogy hol vannak ezek az emberek" – mondta Trump.

A Fehér Ház szerint Trump elnök kiáll a kollektív védelem elve mellett: ha támadás éri a szervezet valamely tagállamát, azt a többi úgy tekinti, mintha őt is megtámadták volna. "Ez a szövetség lényege".

Trump az elnökválasztási kampányban megkérdőjelezte a NATO-szerződés kollektív védelemre vonatkozó 5. Cikkelyét. Nyilvánosan azóta sem támogatta, és a csütörtöki brüsszeli beszédében sem említette.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint a kollektív védelem olyan egységes alapelv, amely a szövetség tagjai kapcsolatának alapját jelenti és arra kötelezi őket, hogy a szolidaritás szellemében megvédjék egymást.

Stoltenberg szerint a NATO a csúcstalálkozón bejelenti, hogy csatlakozik az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz. Noha a NATO valamennyi tagországa része a koalíciónak, a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt. A szövetség arra összpontosít majd, hogyan tudja segíteni a koalíció munkáját, miként lesz képes kiszélesíteni a helyi erők képzését és kapacitását. Emellett segíteni fogja az információcserét az Iszlám Állam elleni műveletekhez.

Stoltenberg szerint a csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői cselekvési tervet fogadnak el a védelemre szánt kiadások növeléséről. A tehermegosztás nem csupán a kiadások növeléséről szól, hanem a képességfejlesztésről, a NATO küldetéseihez, műveleteihez és megbízatásaihoz történő hozzájárulásról is – mondta a főtitkár.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint fel kell hívni a figyelmet a NATO balkáni bővítésének fontosságára, ez ugyanis fontos eszköz a térség békéjének és stabilitásának megszilárdítására.

"A Balkán bonyolult hely, vannak feszültségek" – mondta Orbán, aki az ülésen érvelni fog a bővítés mellett.

A miniszterelnök szerint Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a GDP két százalékára a védelmi kiadásait. "Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál."