Trump döntött: az USA kilép a klímavédelmi egyezményből

Fotó: Getty Images / Mark Wallheiser

-

Az elnök szerint a megállapodás drága, és már a választási kampányában megígérte, hogy elhagyják a párizsi megállapodást.


Az USA kilép a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből – mondta Donald Trump. Már a bejelentés előtt valószínűsítették, hogy az elnök betartja kampányígéretét, és tényleg kiléptetni az Egyesült Államokat az egyezményből, amelyben Washington vállalta: 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását.

A megállapodást eddig 147 ország ratifikálta, és Washington szövetségesei aggodalommal várták Trump döntését. A Fehér Ház megosztott volt a kérdésben, a kilépést több amerikai nagyvállalat is ellenezte.

Trump az amerikai népet megterhelő magas költségekkel indokolta döntését, és azt mondta, egy jobb és tisztességesebb üzletet kíván tető alá hozni. Az elnök szerint a kilépéssel betartja választási ígéretét, és számára az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei az elsődlegesek.

Az elnök azt is nehezményezte, hogy a párizsi egyezmény Kínának lehetővé teszi, hogy 2030-ig növelje a károsanyag-kibocsátást.


Menekülés a botrányoktól

Trump szerint döntésével az amerikai versenyképességet és munkahelyeket ment meg. Szerinte a párizsi megállapodás rossz egyezmény, amelyet rosszul tárgyaltak meg, és Obama elnök kétségbeesésében írta alá.

"Első az amerikai munkás" – mondta az elnök. Trumpot a választási kampányban a munkások támogatták a korábbi iparvidékek munkanélküliségtől szenvedő rozsdaövezeteiben, például Illinois-ban és Ohióban, Nyugat-Virginiában és Pennsylvaniában. Ezeken a vidékeken korábban szénbányák is működtek, s leállításuk miatt a gazdasági helyzet látványosan romlott, és sokan elszegényedtek. Őket jobban aggasztja az, hogy nincs munkájuk és elveszítették a korábbi életszínvonalukat, mint a tengerek szintjének emelkedése vagy a légkör felmelegedése.

Trump mondta már azt is, hogy a globális klímaváltozás blöff, amit csak Kína talált ki, hogy a saját környezetszennyező tevékenységét elfedje. Ám az elnökválasztási kampányban tartózkodott a környezetvédelmi kérdésektől. Munkahelyteremtésről, gazdaságélénkítésről, a szabályzók lazításáról beszélt, s egyik fő üzenete az volt, hogy visszahozza a már megszüntetett munkahelyeket. Ezért megígérte a szénbányák újranyitását is.

Mostani bejelentésekor is az amerikai munkások érdekeinek védelmével érvelt. Szerinte a párizsi klímavédelmi egyezmény betartása miatt 2040-ig mintegy 6,5 millió állás szűnhet meg, a szénipart pedig lefejeződik, holott a szénbányászat teremti elő az USA villamosenergia-szükségletének egyharmadát.

Az elnök szavazói bázisának akart kedvezni, illetve választási ígéreteit kívánta teljesíteni. A drámai kilépés elvonhatja a választók figyelmét az elnökségét terhelő botrányokról.

Ám a republikánusok legkonzervatívabb csoportjainak kivételével az amerikai közvélemény változik, és szélesebb rétegek fogadják el a klímaváltozás tényét, a tudományos konszenzust, amely szerint az ember általi szén-dioxid-kibocsátás tehető nagyrészt felelőssé a Föld felmelegedéséért.

A párizsi egyezmény elhagyása miatt csökken az USA megbízhatósága, és bár a döntésnek rövid távon lehet gazdasági haszna, a hosszú távú gazdasági érdekeket aligha biztosítja.