Transparency International: Az amerikai cégek tegyenek feljelentést

-

A Transparency International (TI) Magyarország szerint sem a magyar kormány, sem az ügyészség nem reagált megfelelő módon az Egyesült Államok korrupciós vádjaira, amelyek alapján megtiltották hat magyar állampolgár, köztük állami-kormányzati tisztségviselők beutazását az USA-ba.


A szervezet hétfőn kiadott közleménye felidézi, hogy Orbán Viktor kormányfő szerint „miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani”, a kormány ezért nem tud mit kezdeni Washington jelzéseivel, amelyekben a kormányfő szerint „lényegében egy vádról van szó”. A TI ezzel kapcsolatban emlékeztet a magyar büntetőeljárási törvény előírásaira, amely szerint a nyomozást már a bűncselekményre vonatkozó puszta gyanú alapján meg kell indítani, és magának az eljárásnak a feladata, hogy kiderítse, vannak-e bizonyítékok. A korrupció ellen küzdő szervezet a jogállami normákkal ellentétesnek tartja, hogy a korrupció gyanúja miatt az Egyesült Államokból kitiltott magyar kormánytisztviselők ügyében a magyar kormány egyelőre a felelősség eltussolásával van elfoglalva, és az ügyészség sem tesz semmit a történtek tisztázására.

A TI elvárja a kormánytól és az ügyészségtől, hogy hivatalból indítson eljárást a Magyarországon befektető amerikai cégeket állítólagosan sújtó vesztegetések és csalások tisztázására, valamint derítse ki: ezekben a korrupciós ügyekben, amennyiben megtörténtek, milyen szerepet játszott a magyar adóhatóság. Korábbi felszólításaikat megismételve hozzáteszik, fontos lenne, hogy a kormány a végére járjon Horváth András, egykori adóhivatali dolgozó állításainak is, mivel azokat a bűnüldöző szervek közel egyéves nyomozás után még mindig nem tudták hitelt érdemlően tisztázni.


Ki lehetne provokálni a vizsgálatot

A TI szerint a korrupciós ügyekben érintett magyar állampolgárok kitiltása az Egyesült Államokból politikai, diplomáciai lépés, amelytől nem várható sem a tények kiderítése, sem a felelősök bíróság elé állítása. Ezért arra van szükség, hogy az állítólagos vesztegetési ügyben érintett amerikai vállalatok, ha erre eddig nem került sor, tegyenek feljelentést mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban. Amennyiben ez utóbbira is sor kerül, az amerikai hatóságok, például a külföldön elkövetett vesztegetést büntetni rendelő amerikai törvény (Foreign Corrupt Practices Act, FCPA), vagy bűnügyi jogsegély alkalmazásával rávehetik a magyar rendőrséget és ügyészséget az ügy kivizsgálására.

A VS.hu kérdésére egyébként Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn azt közölte, hogy az ügyészség lépett, és a korrupcióra utaló adatok átadását kérte az amerikai követségtől és az amerikai ügyészségtől. Polt azt is elmondta, hogy az amerikaiak nem tettek feljelentést (más sem), és a korrupciós gyanú miatt nem folyik büntetőeljárás.


Nem állunk jól a külföldiek megvesztegetése elleni harcban

Pár nappal ezelőtt a TI kiadott egy elemzést arról, hogy az egyes országok mit tettek az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményének végrehajtása érdekében. A szervezet berlini központja által október 23-án kiadott jelentésből az derült ki, hogy a közel negyven aláíró országból mindössze négy – az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc – alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit, huszonkét ország elégtelenül vagy egyáltalán nem hajtja végre az abban foglaltakat, további tizenhárom állam, köztük Magyarország pedig elégséges vagy közepes mértékben szerez érvényt az egyezménynek.


A jelentés szerint Magyarország pozícióját rontotta a Mol-INA-ügy, amelyben a magyar kormány megtagadta az együttműködést Horvátországgal.