Tovább titkolják a paksi bővítés hatástanulmányát

Fotó: MTI/Mohai Balázs / MTI/Mohai Balázs

-

A választások utánig kértek időt Szél Bernadettől, aki több mint egy hónapja kért betekintést a hatástanulmányokba.


Nem került közelebb a paksi bővítés hatástanulmányaihoz Szél Bernadett. Az LMP képviselője korábban ígéretet kapott Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől, hogy rendelkezésére bocsátják a kért dokumentumokat; az MVM Paks II. Zrt.-nél már korántsem voltak ilyen készségesek. Bár abban állapodott meg a cég és a képviselőnő, hogy legkorábban március 19-én értesítik majd, ha a kérvényét elutasítják, vagy legkésőbb március 26-ig megküldik a kért dokumentumokat, most Szél Bernadett mégis arról számolt be a VS.hu-nak, hogy a paksiak egy levélben újabb 15 nap haladékot kérnek, vagyis csak a választások után derülhet ki, milyen hatástanulmányok készültek. „Arra hivatkoztak, hogy a gazdasági hatástanulmány üzleti titok. Szerintem ezek közpénzek. A környezeti hatástanulmány kiadását azért tagadták meg, mert szerintük ez döntés-előkészítési anyag. Szerintem ez elfogadhatatlan” – mondta Szél Bernadett, aki megjegyezte, hogy az ehhez hasonló nemzetközi egyezményeknél minden esetben társadalmi egyeztetést kellene lefolytatni. A politikus tisztában van azzal, hogy egyes dokumentumok államtitoknak minősülnek, épp ezért ezek esetében a betekintéssel is elégedett lenne, ám erre a kérelmére nem is reagáltak az MVM Paks II. részéről. „Azt gondolom, azért titkolóznak, mert nincsenek is hatástanulmányok, Orbán Viktor gyakorlatilga vakrepülést végzett” – tette hozzá a képviselőnő. Az LMP ígéretéhez híven pert indít az MVM Paks II. ellen, és folyamatosan keresik Nagy Csabát, a Zrt. felügyelőbizottságának elnökét, mert tudni szeretnék, hogy mit írt alá Moszkvában az ütemtervre vonatkozólag.


Állítások Paks bővítéséről - pro és kontra

„A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen” – Orbán Viktor ezen állításait a Déli Áramlattal kapcsolatos szerződés aláírásáról mostanra mindenki olvashatta. A Fidesz elnöke akkor még bírálta, hogy a kormány titkosított, hosszú távú szerződést köt Oroszországgal. A Paks bővítéséhez szükséges, oroszoktól felvett hitel kapcsán viszont már úgy vélekedett a kormány: attól csak nő Magyarország energetikai függetlensége. Az MSZP képviselője, Kovács Tibor 2008-ban úgy vélte: sehol sem szokás ilyen tárgyalásokról az aláírás előtt információt kiadni, mert ez csak a magyar kormány tárgyalási pozícióját rontaná. Az MSZP akkor közölte: a szerződés szövegét az aláírás után mindenki elolvashatja a Magyar Közlönyben. Ugyanakkor korábban Veres János pénzügyminiszter az orosz fél beleegyezésétől tette függővé a szerződés megjelentetését. A paksi bővítésről szóló megállapodásról viszont már úgy vélekedett az MSZP frakcióvezető-helyettese, Józsa István: Orbán Viktor társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, egyedül döntött a kérdésben. A szocialista képviselő fontosnak nevezte a civil társadalom tiltakozását. Lázár János a paksi beruházásról azt mondta, azzal Magyarország az elmúlt negyven év legjobb üzletét kötheti meg. Mint ismertté vált ugyanakkor, a fideszes politikus négy évvel ezelőtt még úgy gondolta: „a szabadságból és a demokráciából ad fel, aki az oroszokhoz közeledik. A keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak”. Deutsch Tamás ezzel a 2010-es megjegyzéssel kapcsolatban annyit jegyzett meg a Twitteren: „Lázárnak van igaza”. „Ki mondta, hogy a paksi atomerőmű bővítése nemzeti, stratégiai ügy?” – tette fel a kérdést Schiffer András, az LMP társelnöke Facebookon. A megadott válaszok között Bajnai Gordon és Orbán Viktor szerepelt. A szó szerinti idézet a volt miniszterelnöktől, Bajnai Gordontól származik. Az Együtt-PM vezetője ezt a Magyar Villamos Művek Zrt. kihelyezett paksi igazgatósági ülésén mondta 2010-ben. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke két nappal ezelőtt úgy fogalmazott Twitteren: „a módszer az elfogadhatatlan, és a döntés mérvadó szakértők szerint is elsietett”. Az Együtt szövetségese, a Párbeszéd Magyarországért viszont (az LMP-hez hasonlóan) ellenzi a bővítést is. A PM-esek nem lehetnek könnyű helyzetben szövetségeseikkel: bár Gyurcsány Ferenc 2006 februárjában még úgy vélte, nincs napirenden az új blokkok bővítése, és erről amúgy is népszavazásnak kellene döntenie, később mégis sürgette, hogy hozzanak döntést a Paksi Atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről. A Gyurcsány által bejelentett országgyűlési határozatot, amely elvi hozzájárulást kért az előkészítés megkezdéséhez, a parlament nagy többséggel szavazta meg. 2008-ban még a Fidesz jelenlegi környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán is azt nyilatkozta: népszavazást kellene tartani Paks bővítéséről. A fideszes politikus akkor még úgy gondolta: ez olyan súlyú ügy, amelyről az egész társadalmat meg kellene kérdezni.